Batka Zoltán: a korrupciós ügyeket iszonyatosan nehéz bizonyítani
A sokadik olyan tanút hallgatták meg csütörtökön a Völner-Schadl per tárgyalásán, aki éveken át ott volt, mindent látott és semmire nem emlékszik – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Batka Zoltán, a Népszava újságírója, aki jelen volt a tárgyaláson. „Addig, amíg nem bizonyítják valakire, hogy hazudik vagy olyan tényekét elhallgat, amiről egyértelműen tudomása van, addig nem áll meg a hamis tanúzás, azt mond, amit akar.” Hozzátette, nem szeretne jósolgatni, de egy borítékban le merné tenni, hogy mi lesz az elsőfokú ítélet, a hallottak alapján.
Batka Zoltán szerint a bíró nem tehet mást, mint – ha az adott vádiratot gyengének ítéli, akkor is – megpróbálja végigvenni, felépíteni aprólékosan saját maga az eseményeket, és minél gyengébb egy vádirat, annál aprólékosabb lesz. Ideális esetben a bíró nagyjából sejti, mi az igazság, csak nincs rá bizonyíték. Úgy fogalmazott, amilyen huszáros és kemény állítások voltak a vádiratban, az a bizonyítékok lajstromozása és a tanúvallomások után nem köszön vissza.
Nincs és nem is volt a vádiratban az, hogy a miniszternek tudnia kellett volna, mi zajlik tárcánál
Varga Judit nem került bele a vádiratba – nyomatékosította az újságíró, aki elmondta, egy bíró az alapján dönthet, ami a vádiratban van. „Ha menet közben felmerül valami új információ, annak nyilvánvalóan megvan a maga procedúrája, de onnantól kezdve, hogy nem kerül bele egy vádiratba, ő jogilag hótisztán áll a világ előtt.”
Ha logikusan végiggondoljuk, hogy elképzelhető-e az a szituáció, hogy a minisztériumban sikerült valakinek valamilyen módon kineveztetni végrehajtókat, akik utána szépen vitték a pénzt Schadl Györgynek, és ez Varga Judit igazságügyi minisztériumában történik, erre szoktuk mondani, hogy életszerűtlen, de ez nem jogi kategória – tette hozzá. „Amit eddig láttunk a peres eljárásban, hogy már van hat végrehajtó, aki bevallotta a megállapodást Schadl Györggyel, ebből már azért nem nagyon lehet kitáncolni, de ezek után rábizonyítani Schadlra, hogy ő korrumpált, pláne, hogy rá tudott venni bárkit arra, hogy ezeket az embereket kinevezzék bármilyen módon, az egy érdekes kérdés lesz.”
Az ügyészségnek egyértelmű állításai voltak, onnan eljutunk oda, hogy nem emlékszünk semmire
Batka Zoltán elmondta, közvetett bizonyítékokból kell ítélni, ezért rettenetesen nehéz dolga van ilyenkor egy nyomozó hatóságnak, egy vádhatóságnak, egy bírónak, mert azt tudni kell, hogy a korrupciós ügyeket iszonyatosan nehéz bizonyítani. „Ha nincs egy koronatanú – márpedig ez a magyar jogban nem szerepel –, aki mindent szépen elmond, amit látott, akkor nagyon nehéz.”
Célkeresztben a jobboldalnál, most a 2006-tal kapcsolatos publicisztika miatt
Nem vagyok oknyomozója a 2006-os eseményeknek, de annak idején, mint gazdasági újságíró, politikát követő emberként részt vettem benne, nem követ dobáltam, de jelen voltam egy csomó helyen, sok esetben a tűzvonalban is – beszélt arról, hogy a Népszavában nemrég megjelent publicisztikája miatt megint támadják. „A NER újságírónak álcázott pártpropagandistái azok, akik csinálják a műbalhét. Jellemző, hogy azok az utcai ’harcosok’, akik jelen voltak, vagy olyanok, akik nem voltak harcosok, csak belekeveredtek a tűzvonalba, vagy olyan járókelők, akik rosszkor voltak rossz helyen, tőlük nem kaptam visszajelzést. Velük szívesen szóba állnék, a NER kitartott senkijeivel pedig nem.”
2006-ra ráépült egy mítoszgyár
Megalkották a maguk ’56-ját, a pufajkás szerepét megkapta az a kisrendőr, akit kivezényeltek az utcára – tette hozzá az újságíró.
Batka Zoltán rámutatott, a cikkben nem azt mondta, hogy állítsunk emléket a 2006-os rendőrterrornak, hanem, hogy elismeri azoknak a jogát is, akik így akarnak emlékezni arra, hogy itt valamiféle „rendőrterror” volt. „A történet úgy teljes, hogy megsérült nagyon sok rendőr, aki a közrendet védte. Egy demokratikus gondolkodású embertől senki ne várja el azt, hogy a tüntető demonstráló fájdalma fontosabb legyen számra, mint a rendőr fájdalma. Én nem tudok a kettő között különbséget tenni, senki ne várja azt, hogy akár újságíróként, akár átlagos honpolgárként egy embert kiemeljek, mint ezt a szegény tüntetőt, akit szemen lőttek, vagy akinek eltörték a kezét, és ne vegyek tudomást azokról a rendőrökről, akikre rágyújtották a mundért.”
Ma nehéz politikai újságírónak lenni
Le van zárva minden információs csatorna, a levelekre nem válaszolnak, nem hívnak meg sajtótájékoztatóra, sőt elkonspirálnak sajtótájékoztatókat – fejtette ki véleményét a sajtóról Batka Zoltán, utalva a lengyel eseményekre, ahol a választásokon győztes ellenzék is lépni készül a közmédia ellen. „Ha 2026-ban nyerne az ellenzék, arra tennék javaslatot, hogy azonnal szüntessék meg a közmédiát, mert az nem működik Magyarországon. Mi lett volna, ha 2022-ben győz Márki-Zay Péter? Akkor mit tud csinálni? Tudomásul veszi, hogy évi 130 milliárdot beleöl egy közmédiába, ahol úgy hazudnak, mint a vízfolyás vagy belemennek abba a disznóságba, amit a Fidesz csinált, az éveken át tartó kirúgási hullámba? Ez egy végrehajthatatlan helyzet.”
A közmédia feleslegessé vált és veszélyes – összegzett az újságíró. „A NER bérsajtója nagy, de borzasztóan silány. Igaz az, hogy a baloldalnak sajtója, a jobboldalnak pártja van.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
