Büntetőpert kockáztattak a rendőrségi akta nyilvánosságra hozói

A kormány propagandistái szerint hirtelen közérdek lett, hogy a napokban gyermekvédelmi tüntetést szervező, országosan ismertté lett, vezető politikai szerepre pályázó, választáson indulni kívánó Magyar Péterről kiderüljön, valójában miként viselkedik családi körben, miközben éppen ő vádolja politikai ellenfeleit azzal, hogy családbarátnak, kereszténynek és gyermekbarátnak hazudják magukat. 

Már néhány órával azután, hogy a közvélemény 2024-ben értesülhetett a Magyar-család 2020-as veszekedéséről, Varga Judit korábbi férje nem hagyta szó nélkül a különös módon előkerült rendőrségi jelentést. Szerinte „a hatalom által készített és betárazott titkos rendőri jelentésről van szó”, amely ráadásul hamis állításokat tartalmaz. Úgy vélte, bűncselekmény, hogy egyáltalán kiszivárgott, és az egész csak az ellene irányuló karaktergyilkosság része.

Valóban bűncselekmény egy ilyen jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatala? – kérdeztük Kende Péter büntetőügyekre is szakosodott ügyvédet. Belefér ez a lépés a jogállamisági keretekbe? 

Természetesen szigorúan tilos nyilvánosságra hozni egy ilyen dokumentumot, belső okiratot. Meglátásom szerint minősített, személyes adatok szerepelnek benne, ha bizonyos neveket a jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozó lapnál ki is töröltek belőle. Ettől függetlenül, egy család belső perpatvarának részleteit ilyen alapossággal feltárni, felsorolni, hogy ki, kit, hogyan bántalmazott, vagy szidott, mivel fenyegetett, az védett adatnak minősül. Hiába közszereplők, a családi, magánéletük intim részleteinek nyilvánosságra hozatala akkor is a személyiségi jogaikat sérti. Ráadásul az iratban szereplő veszekedés részletei különlegesen védettek, mert azokat rendőrségnél jegyzőkönyvezték. 

Ennek alapján, az érintett felek valamelyike nem indíthatna akár büntető eljárást a mintegy három oldalas jelentést közzé tevő személyek, szervek ellen?

A leírtak alapján akár indulhatna büntető eljárás is.

Ki ellen? 

Magyar Péter ellen. Természetesen akkor, amikor a leírt cselekményeket elkövette, és abban az esetben, ha a leírtakról kiderül, hogy igazak. Persze az a papírokból nem derül ki, hogy a nyomozás során bebizonyosodott volna-e az, hogy ő elkövetett-e bűncselekményt, vagy sem. Ezért kellett volna még akkoriban utánajárnia a nyomozó szerveknek, hogy valóban indokolt lehet-e valamilyen eljárás. De ez nem történt meg, és elég furcsa, hogy négy évvel később, most, valakik úgy állnak elő ezzel a jelentéssel – szándékosan nem beszélek „jegyzőkönyvről” –, mintha ennek ennyi idő elteltével bármi relevanciája lehetne.

Ha a rendőrségnek a tudomására jut, hogy egy védett személyt ilyen komoly atrocitás ér, szemet hunyhat felette? Nem követtek el mulasztást? 

Szerintem – akkor – nem. Most viszont bűncselekményt is elkövettek. Hivatali visszaélést egyrészt a nyilvánosságra hozatallal, mert a „hivatali hatalmával valaki egyéb módon visszaélt”, másrészt személyiségi-jogsértést, amely viszont polgári jogi kategória. Ennek alapján, akár Varga, akár Magyar kártérítést követelhetne. 

Ezt még 2022-ben kellett volna megtenni, vagy akár most? 

Most. De nem gondolom, hogy erre sor kerülne. Meggyőződésem, hogy mielőtt az iratokat elővették a rendőrség irattárából, azok, akik politikai okokból a nyilvánosságra hozatal mellett döntöttek, egyeztettek az esetleges következményekről valamelyik ügyésszel. 

És az érintett felekkel? 

Nagy a valószínűsége, hogy mivel korábbi kormánytagról van szó, első körben inkább kormánykörökben döntöttek, aztán persze lehet, hogy megbeszélték Varga Judittal is. Kérhették a jóváhagyását, de ennek kisebb a jelentősége. Ettől még ez az egész bűncselekmény, hivatali visszaélés.

Ezt miből gondolja?

Abból az interjúból, amelyben maga a „bántalmazott” számolt be az őt ért sérelmekről. Hozzáteszem, ebben a helyzetben természetesen okafogyott az én okoskodásom, mert ha bárki feljelentést is tenne ebben az ügyben, az ügyészség elkezdene ugyan nyomozni, ám meghozná a döntést, hogy nem történt bűncselekmény, és pont kerülne az eljárás végére. De persze ennek semmi köze nem volna a történtek objektív bűnügyi megítéléséhez. 

Mindezt nem súlyosbítja, hogy a történteket aligha lehet elválasztani a közelgő választásoktól? A jogállamiság követelményeit nem sérti egy ilyen lejáratási célú beavatkozás, befolyási kísérlet? 

A választási törvényben nem emlékszem olyan passzusra, amely ezt a helyzetet nevesítené. Úgy gondolom, ebből a szempontból ez az akció nem minősíthető, mint ahogyan azok az országszerte látható plakátok sem, amelyeken különböző politikusok szerepelnek, kedvezőtlen, negatív színben feltüntetve.