Demokráciában Magyarországot már Ukrajna is megelőzi
A keleti nyitás óta eltelt 20 év sikertörténet, ám a magyar és a lengyel árnyoldal arra figyelmeztet, hogy a következő bővítést alaposan körül kell bástyázni – mutatott rá a konzervatív német lapban Ralph Wrobel, a zwickaui Nyugatszász Főiskola közgazdász professzora.
Vendégkommentárjában kifejtette, hogy a tizek gazdaságilag és politikailag is nagy utat tettek meg, és csupán a magyar, illetve az előző lengyel kormány kanyarodott vissza az autokráciához. Olyannyira, hogy mindkettő hiányos demokráciának számít, bár Donald Tusk győzelmével Varsó már kifelé tart a gödörből.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy látja, hogy a visszaesés azért következett be, mert a lakosságtól túl nagy áldozatokat követelt az átalakulás. De így sem szabad alábecsülni az EU jelentőségét, mert Brüsszel nyomása nélkül a két állam már bizonyosan komplett tekintélyuralom lenne. Ezt támasztja alá a Bertelsmann-alapítvány demokrácia indexe, amelyben Magyarországot már Ukrajna is megelőzi.
Paradox módon, a két ország különösen sokat profitált az uniós támogatásokból, miközben mindkettőnél leépült a jogállam. Sokatmondó az is, hogy a GDP alapján mindkettő csupán a régió középmezőnyében foglal helyet, és mindössze Romániát, illetve Bulgáriát előzi meg.
Vagyis hiába bizonyultak az elején éltanulónak, később visszaestek. Az látszik tehát, hogy az EU-tagság önmagában nem szavatolja a folyamatos fejlődést, ám annak fontos előfeltétele. Ha most a szervezet új tagokat vesz fel, akkor mindenképpen rugalmasabbá kell tenni a döntéshozatalt, nehogy a jövőben egyes államok, vagy országcsoportok blokkolni tudjanak, mert különben az unió cselekvőképtelenné válik.
