Kövér: a külhoni magyarok támogatása az egységes Kárpát-medence fejlődését is elősegíti
A külhoni magyar közösségek és vállalkozók támogatása nem csupán magyar érdekeket szolgál, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődését is elősegíti – mondta Kövér László házelnök Az üzlet című internetes lapban szombaton megjelent interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy a munkaerőhiány megoldására korlátozott mértékben és kontrollált módon, a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem „ördögtől való". De ez nem vezethet tömeges bevándorláshoz, végső soron csakis a demográfiai fordulat hozhat megoldást.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a külhoni magyar közösségek megőrzéséhez a magyar intézményrendszer megtartásán túl, abban is segítséget kell nyújtani, hogy a magyarlakta térségek a fiatal generációk számára élhető hellyé váljanak, azaz legyen munkahely, óvoda, magyar támogató szakmai környezet, közösségi lehetőségek.
„Ezzel nem csupán magyar érdekeket szolgálunk, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődése érdekében cselekszünk" – jelentette ki Kövér László, hozzátéve, hogy jelenleg Kárpátalja esetében azért kell harcolni, hogy az ott élő magyarság egyáltalán megtarthassa korábban megszerzett jogait.
Ezzel kapcsolatban megerősítette: amíg a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítása nem történik meg Ukrajnában, Magyarország a nemzetközi fórumok előtt minden ukrán kezdeményezést blokkolni fog, így például Ukrajna NATO-tagságát.
A házelnök úgy értékelt: Magyarország az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtésében kifejezetten jó eredményeket ért el az elmúlt években. Elmondta: a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően, a határon túl, már több mint 50 ezer vállalkozásfejlesztési projekt valósult meg, amelyek összesen több mint 200 milliárd forintnyi fejlesztést generáltak. Emellett – folytatta – a Nemzetpolitikai Államtitkárság gazdaságfejlesztési programjai révén, a vállalkozók szakmai támogatásában szintén kiemelkedő sikereket értek el.
Kövér László hangsúlyozta: a külhoni vállalkozók támogatásával a magyar vállalkozók is nyernek, hiszen nem csupán az a cél, hogy megerősítsék a külhoni magyar vállalkozói réteget, hanem, hogy összekapcsolják a magyarországi és a szomszédos országok vállalkozói körét. A támogatások hasznosulásáról szólva, hozzátette: egy forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább kétz forinttal növeli meg a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét.
A házelnök a diaszpóra támogatásával kapcsolatban megerősítette: Magyarország a nagyvilágban élő magyarságra egyértelműen erőforrásként tekint. Kitért arra is: számos támogatási program működik annak érdekében, hogy a világ különböző pontjain működő magyar élettereket, a diaszpórában fellelhető magyar értékeket megtartsák, és még erőteljesebben bekapcsolják a „magyar nemzet érhálózatába".
„Minden magyar siker – legyen akár a sport, a kultúra vagy éppen a gazdaság terén elért siker – minket erősít. A külhoni magyarság teljesítménye a magyar nemzet összteljesítményének őrzött öröksége, az egységes magyar kultúra része. Bárhol éljen egy magyar a világban, az ő tevékenysége nemzetünk hírnevét öregbíti" – fogalmazott.
Kövér László a magyarországi és a külhoni magyar szakemberek kivándorlásáról szólva, elmondta: az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően, egyre többen térnek vissza szülőföldjükre, és nemzetközi tapasztalattal a hátuk mögött, vágnak bele saját vállalkozásuk építésébe.
A magyarországi munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva, a házelnök kiemelte: az elmúlt évtizedben 54,9 százalékról 70,3 százalékra növelte Magyarország a foglalkoztatási rátát, és a több mint 4 és fél millió munkában állóval, a rendszerváltoztatás óta eltelt időt tekintve, rekordot ért el.
Ugyanakkor rámutatott: Csehországban például ez az adat 2018-ban csaknem 75 százalék volt, így nemzetközi összehasonlításban Magyarországnak vannak még tartalékai.
Ezzel kapcsolatban, felhívta a figyelmet arra: Magyarország olyan adópolitikát folytat, amely nem bünteti, hanem ösztönzi a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, emellett az utóbbi évek példátlanul tartós és jelentős dinamikájú jövedelem-emelkedés eredményeképpen, tavaly már többen települtek haza a külföldön szerencsét próbálók közül, mint ahányan kiköltöztek. Hozzátette: komoly eredményt értek el a közmunkások munkaerő-piacra történő bevezetésében, a szakképzés reformja pedig abban segíthet, hogy az európai összevetésben jónak mondható fiatalkori munkanélküliségi ráta tovább javuljon.
Kövér László szerint, korlátozott mértékben és kontrollált módon, a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem „ördögtől való", ugyanakkor kijelentette: „változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy mindez nem vezethet tömeges bevándorláshoz".
Úgy vélte: a vállalkozások technológiai felzárkózása, versenyképességének javulása, a digitalizációban rejlő lehetőségek a munkaerő-szükséglet oldaláról csökkenthetik a feszültséget, de mindent egybevetve, végső soron csakis a demográfiai fordulat hozhat megoldást.
„Csak életerős, egészséges korfával rendelkező társadalmak képesek hosszú távon is válaszolni a kihívásokra" – mondta.
