Magyarország előre megy, vagy hátra!
A kormány szerint sikeres a Fidesz gazdaságpolitikája, hiszen uniós összehasonlításban is gyors a növekedés. Ennek köszönhetően, emelkednek a minimálbérek, a nyugdíjasok prémiumot és 13. havi juttatást kapnak, a családok pedig visszaigényelhetik az szja-t. Ennek viszont gyökeresen ellentmond a gyorsuló infláció, az emelkedő árak és a forint folyamatos gyengülése. A gazdaságpolitika sikeréről vagy kudarcáról beszélgettünk Király Júliával, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökével.
Sikeres az orbáni gazdaságpolitika?
Jó lenne, ha a miniszterelnök úr olvasná azt, amit a jobb keze, vagyis Matolcsy György írt, a jegybank decemberi inflációs jelentésében. Ebben ugyanis már szó sincs sikerről, hanem csak gyorsuló inflációról, lassuló gazdaságról. Az előző, szeptemberi jelentéshez képest radikálisan romlottak a kilátások, az MNB jelentősen rontott mind az idei, mind a jövő évekre vonatkozó gazdasági előrejelzésein.
Mi ennek a hirtelen romlásnak az oka?
Nem olyan hirtelen ez a változás. Az első és második negyedévben valóban volt egy váratlan megugrás, de aztán már látszottak a visszaesés jelei. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a kormány a válság kezelése címén improduktív, soha meg nem térülő beruházásokra költött (mint arról PMZ részletesen írt a Hírklikken december 19-én). A válságkezelés nem szólt másról, mint a NER birodalom veszteségeinek pótlásáról, finanszírozási nehézségeinek enyhítéséről. Magyarország gazdasági élharcosból fokozatosan a térség enyhe középmezőnyébe csúszott vissza. Az infláció mára már tartós világjelenséggé vált. Ebben viszont Magyarország az uniós élvonalban van. A kormány propagandája szerint minden, ami sikerként könyvelhető el, az ő érdemük és minden, ami kudarcnak számít az a külföld hibája. Pár évtizede hallottunk már ilyeneket.
Pedig a kormány úgy látja, hogy sikeres a járvány miatti válság kezelésében.
A tények viszont mást mutatnak. Magyarország leginkább a 100 ezer lakosra eső halottak számában van az élbolyban, a gazdasági mutatóit tekintve, egyre gyengébb eredményt mutat fel. A költségvetés hiánya mostanra akkorára nőtt, hogy kénytelenek voltak leállítani az idei kifizetéseket (eufemisztikusan ezt nevezték „néhány beruházás” leállításának). Kérdés, hogy jövőre miként tudnak majd javítani a mostani helyzeten. Nem látni, hogy a pénzügyminisztérium a hét százalékos hiányt hogyan tudná öt százalék alá lefaragni, hiszen az idén elfogadott jövő évi költségvetésben még hat százalék körüli hiánnyal számoltak. Csökken a növekedés, ellenben nő az infláció, emelkedik a költségvetés hiánya és romlik a folyó fizetési mérleg. Lassan közelítünk az ikerdeficit felé.
Ez mit jelent?
Azt, hogy mára már nemcsak az állam adósodott el, hanem a magánszektor is. Az állam túlköltekezését a magánszféra megtakarításai bizonyos mértékig tudnák ellensúlyozni. De sajnos fokozatosan az egész ország eladósodik.
Ha jövőre nyerne az ellenzék, mit tudna kezdeni ezzel a helyzettel?
Ez a nagy fokú eladósodás bárkinek rossz hír. De azért még nincs válság, csak nehéz a helyzet. A kiút a lassú növekedés lehet, amihez a költségvetés kiadásainak fokozatos csökkentése szükséges. A legfontosabb azonban a NER-birodalom finanszírozásának megszüntetése. Önmagában már ez is sokat segítene az országon. Nem véletlen, hogy az ellenzék közös gazdasági programjának is ez a sarokköve, innen lehet átcsoportosítani az oktatásra, az egészségügyre, a kultúrára.
A költségvetés kiadásainak csökkentése azt is jelenti, hogy egy kormányváltás esetén visszavonják a 13. havi nyugdíjat vagy a minimálbér emelését?
Nem hinném, hogy ezeket az ellenzék visszavonná. A NER-birodalom pénzelésének megszüntetése sokkal több megtakarítást jelenthet. Ezt a pénzt pedig az oktatásra, illetve olyan beruházásokra kellene költeni, amik a gazdaság növekedését szolgálják.
