Önmagát buktatta le a kormány

„Aki elveszíti az állását, az három hónapig munkanélküli segélyt kap. Ha ez lejár, nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól” – közölte április 27-én Orbán Viktor a parlamentben. Csakhogy hazudott. És önmagát buktatta le. Mert a 2020-2024-re szóló, az Európai Bizottságnak már elküldött, egyébként kedden közzétett konvergencia program adatai teljesen másra mutatnak. A kormány szerint, ugyanis a válság előtti 3,5 százalékos munkanélküliség rátát majd csak 2024-re sikerül ismét elérni. Viszont a folyó adatokat titkolják. 

Orbán Viktor az Országgyűlésben, a parlamenti képviselők kérdéseire adott válaszában jelentette ki magabiztosan a fentieket. Hiába mondta ezt csupán annak védelmében, hogy a válság ellenére sem hajlandók megemelni a három hónapos álláskeresési járadék időtartamát, az ígéret attól még ígéret. Hogy mindenki értse: Orbán azt vállalta a törvényhozásban, hogy az állam biztosít majd munkát mindazoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában. Mégpedig az álláskeresési járadék (korábban munkanélküli segély) idejének letelte, három hónap után. 

Ez azt jelentené, hogy a munkanélküliségi rátában szinte észrevehetetlen maradna a válság hatása – éves átlag szerint mindenképpen. Ugyanakkor a kormány által összeállított konvergencia jelentésből messze nem ez látszik. Íme a vonatkozó táblázat:

A fenti táblázatból azt láthatjuk, hogy a munkanélküliség válság előtti 3,5 százalékos rátáját majd csak 2024-re sikerül ismét elérni. A foglalkoztatottak számát pedig 2022-re célozzák a válság előtti szint fölé emelni (4,537 millió főre).

Az Európai Bizottság által szerdán közzétett előrejelzés azonban ennél sokkal pesszimistább (vagy talán inkább realistább?). A Magyarországra vonatkozó prognózis azt várja, hogy az idén hét százalékosra ugrik meg a munkanélküliségi ráta (azaz 1,4 százalékponttal magasabb lehet, mint amit a kormány mond), jövőre pedig csak hat százalékosra sikerül majd letornászni a mutatót (a kormány szerint, 4,3 százalék lesz 2021-ben). A foglalkoztatottak számában az idén 3,8 százalékos visszaesést vár Brüsszel, jövőre pedig mindössze egy 1,1 százalékos korrekciót (szemben a kormány idei mínusz 1,8, s a jövő évi +1,6 százalékos mozgásával).

Titkolják az adatokat

Miközben  konvergencia programban lefektetettek feketén-fehéren mutatják Orbán és kormánya „három hónap alatt mindenki munkahelyhez jut” ígéretének komolyságát, az nem világos, hogy milyen adatokkal dolgoztak egyáltalán. Ugyanis folyó számokat nem tesznek közzé február óta.

Pontosabban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – ahogy arra a Portfolió minapi cikke rámutatott – hosszú évek gyakorlatát megtörve, március óta csak néhány fő számmal frissítette egyes adatsorait. Pedig korábban részletes adatbázist épített a munkanélküliek számáról, az újonnan elbocsátottakról, a csoportos létszámleépítésben érintettekről, és minden hónapban elemzést közölt arról, hogy miként alakult a munkaerő-piaci helyzet. Márciusban 281 ezer állástalan volt.

A Portfolió mindenesetre úgy tudja, hogy április közepe után, már 330 ezer regisztrált munkanélküli volt Magyarországon, ami azt jelezte, hogy hétről-hétre tízezrek veszítik el az állásukat. „Különböző felmérések arra utalnak, hogy a vállalatok jelentős létszámleépítést hajtottak végre vagy terveznek a jövőben, amely akár tíz százalékos munkanélküliségi rátához is elvezethet” – mutatott rá a portál. Hozzátette, hogy a neki nyilatkozó szakértők szerint, a munkanélküliségi adatok transzparenciája jelentősen romlott a koronavírus-járvány kirobbanása után. „Számos, nagyon fontos adat nem elérhető a munkanélküliséggel kapcsolatban, így a kutatók megbecsülni sem tudják, hogy mi vár Magyarországra a következő hónapokban” – összegzett a Portfolió.