Sunyin hozott rendelettel nehezítik a munkavállalók helyzetét

Miután a kormány gyakorlatilag felfüggesztette a munkajogot, logikus következő lépésként  meghozta a rabszolgatörvény vészhelyzeti kiterjesztésének rendeletét. „Vérlázító az a borzalom, hogy 24 hónapos munkaidőkeretet el lehet rendelni” – fogalmazott a Mércének  László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Míg ugyanis békeidőben a munkáltató legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet rendelhet el kollektív megállapodás nélkül, ezt most mindenféle korlátozás és kollektív szerződés nélkül megteheti. A rendelet így súlytalanná teszi a szakszervezeteket és a kollektív szerződéseket. A válság elleni védekezés címén, gyakorlatilag kiszolgáltatják a munkásságot a munkáltatóknak.

„Ez egy egészen érthetetlen eljárás, hogy néma, csendes, sumák módon, az éj leple alatt, megjelennek ilyen határozatok, amelyek úgy tűnik, mindenféle egyeztetést nélkülöztek. Úgy látom, megint az történt, hogy valami gyors tollú embernek végigmondták” – vélekedett a szakszervezeti vezető.

A kormány arról is rendelkezett, hogy a kollektív szerződés ettől eltérő passzusait a rendelet hatálya alatt nem lehet alkalmazni – magyarán, a kormány a vészhelyzetre hivatkozva, felülírta a szakszervezetek és a munkáltatók közötti megállapodásokat. Ennek fényében, László szerint a munkáltatói oldalról „gyakorlatilag bárki bármit csinálhat, ez minden határon túlmegy”.

Mint mondta, a kollektív szerződések egyes pontjainak felülírását pontosabban meg kellene fogalmazni, mert ezt a rendeletet össze-vissza fogják értelmezni, fölösleges vitákat fog gerjeszteni a pongyola megfogalmazások miatt.

Ajándék a (nagy)munkáltatóknak

A most bevezetett két éves munkaidőkeret a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahol most a leállás miatt nem tudnak munkát végezni, ott előre lepihentetik az emberekkel a szabadidejüket. Aztán, majd amikor újraindul a termelés és lesz munka, akkor a most előre megkapott pihenőidőket le kell dolgozniuk a munkásoknak, tehát akár hosszú heteken keresztül „hatnapozhatnak", de László szerint olyan is előfordult már, hogy két héten keresztül „hétnapoztak" az emberek – ami egyébként jogszerűtlen.

A most bevezetett szabályozás alapvetően a nagy multicégeknek kedvez, míg a magyarországi kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége nem fog tudni élni vele. Ugyanis ez nem segítség a jellemzően egyébként is törékeny kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek nincs megfelelő cash-flowja, és nem tudják megfinanszírozni az alapbért sem, amit akkor is kell fizetni a munkásoknak, mikor „pihentetik” őket. Ellenben az elegendő tartalékkal rendelkező nagyvállalatoknak nagyon jó, mert megfinanszíroznak pár hónapot, de mikor ismét fellendül a termelés, a munkásoknak le kell dolgozniuk a kifizetett bért.

Sunyin, az éj leple alatt

„A nagy kérdés, hogy a dolgozó embereket érintő szabályokat ilyen alattomosan, az éj leple alatt kell nyilvánosságra hozni?”– teszi fel a költői kérdést a szakszervezeti vezető. Ráadásul veszélyhelyzetben, kijárási korlátozások mellett, mikor a szakszervezetek nem mehetnek utcára, nem képesek látványos reakciókra, különösen visszás, hogy a kormány ilyen rendeleteket dobál ki.
A teljes cikket itt lehet elolvasni.