Wittinghoff Tamás: a kormányt nem érdekli, hogy mit írnak a budaörsi tanárok
„Tökéletesen megértem a nyílt levélben követeléseket megfogalmazó budaörsi tanárokat, de annyira naiv nem vagyok, hogy azt higgyem, ezt a kormányt bármi és/vagy bárki el tudná tántorítani attól, amit csinálni akar” – mondta a Hírklikk megkeresésére Wittinghoff Tamás. A budaörsi polgármester szerint inkább a közvélemény megszólításával érhet el hatást a levél, bár „tartok tőle, hogy felróják majd, hogy a kezdeményezők budaörsiek”. Szerinte azért indulhatott Budaörsről az akció, mert az ottaniak kicsit öntudatosabbak, mint másutt.
„Budaörsön vélhetően erősebben jelen van az a szellemiség, az az öntudat, ami a társadalom jó részéből hiányzik, vagy gyenge – ebben a szellemben működött az oktatás nálunk közel három évtizedig, ami meg is látszott az eredményeken, a gimnáziumunk máig az egyik legjobb az országban” – válaszolta Wittinghoff Tamás kérdésünkre, hogy szerinte miért éppen Budaörsről indult el a tanárok nyílt levele.
Mint a HVG cikke alapján a Hírklikk is beszámolt róla, 273 budaörsi pedagógus írta alá azt az Orbán Viktornak címzett nyílt levelet, melyben egyebek mellett arra hívják fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök megszegte az ígéretét. A következő napokban az ország összes oktatási intézményébe eljuttatandó nyílt levélben követelik, hogy a pedagógusbéreket a mindenkori minimálbérhez kössék, jelentősen emeljék a nevelést, oktatást közvetlenül segítők és a technikai dolgozók bérét, és a lehető legrövidebb időn belül, kezdjenek érdemi egyeztetést a valódi szereplőkkel az oktatásügy összes kérdéséről.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy „ezeknek az egyeztetéseknek akkor lesz értelme és pozitív hozadéka, ha nem lesznek diktátumok, és minden kérdést – fenntartás, működtetés, centralizáció, autonómia, óraszámok, túlóra kifizetés, tankötelezettségi korhatár, szabad tankönyvválasztás, önálló minisztérium, pedagógus életpálya...stb. – érintenek”.
„Megértem a nyílt levél aláíróit, de tartok tőle, hogy az nem lesz több egy segélykiáltásnál” – mondta portálunknak Wittinghoff Tamás, aki már csak azért is jó rálátással rendelkezik az oktatás és annak szereplői helyzetére, mert 1991 óta irányítja polgármesterként a várost, s ennek a lassan harminc évnek a jó részében – egészen 2013-ig – az oktatási intézmények fenntartója, működtetője, a felelőse az önkormányzat volt.
Budaörs nagyon komoly összegeket költött s költ ma is az oktatási intézményekre, „de persze csak foltozgatni tudunk, ám próbálunk olyan technikákat kitalálni, hogy lehetőség szerint ebből az őrületből a lehető legkevesebbet érezzék a szülők és a diákok, akik azonban még így is sokat éreznek belőle, hiszen amikor ilyen az oktatási ágazat helyzete, akkor sok a pályaelhagyó tanár és akadozik az utánpótlás is” – mondja.
A technikákra egy példa: a korábbi iskolai programokat ma már az oktatási intézmények melletti alapítványokon keresztül finanszírozzák – sorolja Witinghoff, aki szerint lassan visszatértünk az „átkosba”, amikor a tanároknak és a diákoknak kell kifesteni, építeni-szépíteni az intézményeket, mivel a fenntartótól legfeljebb anyagra kapnak pénzt. Közben szépen lerohad egy sor dolog, például a korábban az önkormányzat által az egyik iskolára telepített napelemrendszer nem működik, mert nem volt karbantartva azóta, hogy az állam átvette az intézményt.
Vagy egy másik példa: az úszásoktatás ugyan megmaradt, de a tankerület vezetőjének az ígérete ellenére jelentősen leromlott a színvonala a korábbiakhoz képest, „sajnos azt kell mondani, hogy hazudott, amikor ígérte, hogy az oktatás területén semmiben sem romlik majd a színvonal”. Wittinghoff szerint azonban ez csak a probléma egy része, emellett elképesztően alacsony szintre süllyedt a tanárok anyagi megbecsülése, valamint tanszabadsága, önállósága, függetlensége.
A polgármester azt is furcsának tartja, hogy az általa a legszemélyesebb közügynek nevezett oktatásban semmilyen szakmai egyeztetés nem történik, felülről jelszavak mentén diktálnak – ahogy arra egyébként a tanárok is kitértek nyílt levelükben. „Felül lassan rájönnek, hogy szánalmas volt a munkaalapú társadalom jelszava, most a tudásalapú társadalom jelszavában kezdnek gondolkodni, miközben a világban látszik, hogy a jó teljesítményt elérő országok nem jelszavak mentén működnek” – mondja a polgármester, aki kifejtette azt is, hogy nagyon rosszul éli meg a Kádár-rendszer iránti nosztalgiát.
„Ez erősödik annak ellenére, hogy az összes baj abból fakad, hogy abban a közegben szocializálódott ez a társadalom, amely nem ismerte a polgári létet; akkor is egyéni szerencse kérdése volt, hogy ki milyen tanárt fog ki, olyat, aki úgy kezeli a diákot, a tananyagot és a tanszabadságot, ahogy kell, együtt él a gyerekkel, önálló lénynek tekinti őket, vagy beilleszkedik az elvárások közegébe, napjainkban tehát a NER-követelményrendszerébe”.
