Idén 30 éve halt meg Ihász Gábor

Ihász Gábor karrierje futballistaként indult. Feleségével, Máriával 1973-ban találkozott először a Vasas-pályán.

–  Egy pillanat alatt olyan szerelmes lettem belé, mint a nagyágyú. Mentem hátra az ebédlőbe, meglátott, és annyit mondott: hú, de szép gyerekeid lesznek! Visszakérdeztem: tőled, mi? Erre csak annyit mondott: megbeszélhetjük. A szíve miatt eltiltották a focitól, de mindig kint volt a Vasas pályáján, ott szerelgette a hatalmas autóit, sikerült megszereznie Gagarinét is. Imádta, ha észrevették, hát ezzel a kocsival mindenki látta. Rettentően szép dalokat írt, de az emberek többsége csak a Múlnak a gyermekévekre emlékszik – árulta el egy tavaly decemberben a Borsnak adott interjúban Mária.

Ihász magának szerezte a dalait, de olyan előadók lemezborítóján is szerepelt a neve, mint Szécsi Pál vagy Máté Péter. Imádta a közönség, szinte az egész ország rajongásig szerette.

- Gábor a Sportkórházban ment el, borzalmas fájdalmak közt. Nyolcvankilenc februárjában kezdődött, és június 29-én elvitte a hosszan tartó súlyos betegség. A nővérek nagyon szerették, levágták egy hajtincsét, és eltették nekem. Mellette voltam mindennap, de a fájdalomtól nem voltam észnél. Ezt a hajtincset, az utolsó csomag cigarettáját, az ezüst karkötőjét, amit az egyik legjobb barátjától kapott, a szemüvegét, amelyben fellépett és egy jópofa karikatúrát betettem a boltívbe. Sokáig nem tudtam sírás nélkül beszélni róla. Gabi jókedélyű ember volt, páratlan humorérzékkel, ezért ne legyen szomorú ez az írás se. Mindig szórakoztatni akart. Nálunk tárva-nyitva volt a kapu, tüzet gyújtott a kertben, elővette a gitárt, és mire észbe kaptam, már vagy tízen bejöttek, és énekeltek vele – tette hozzá az interjúban a zenész felesége.

Gábornál már futballista korában szívelégtelenséget diagnosztizáltak, mivel egy gyerekkori szívizomgyulladás miatt heg maradt a szívén. Halálát később infarktus okozta, ám a boncolásnál kiderült, hogy kezdőd tüdő- és csontrákja is volt.