Mi rejlik a Nagy Vörös Folt alatt - fotók
|
2017. július 13. 11:40
2017. júl. 13. 11:40
Közzétette honlapján a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb és eddigi legrészletesebb képeket az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), amelynek Juno űrszondája a hét elején minden eddiginél közelebb került a légköri képződményhez.
A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter gázóriás foltja egy 16 ezer kilométer széles légköri képződmény a bolygó déli féltekéjén.
Létét valószínűleg az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti. A kutatók 1830 óta figyelik meg, ám lehet, hogy már több mint 350 éve létezik.
A Juno magyar idő szerint július 11-én 01.55-kor haladt el a Jupiter bíbor felhőspiráljai fölött mintegy 9 ezer kilométerre.
Az űrszonda kamerája, a JunoCam által készített nyers felvételek nem csupán a Nagy Vörös Folt kiterjedését, hanem lenyűgöző színeit is megmutatják.
"Továbbra is rengeteg rejtély övezi a nagy vihart, egyebek között, hogy mi okozza pontosan a vörös színét és milyen energia hajtja" - mondta Jared Espley, a Juno program egyik kutatója.
A friss felvételek alapos elemzése mellett a szakemberek megvizsgálják az elhaladáskor begyűjtött egyéb adatokat is, amelyek valószínűleg segítenek a bolygó belsejének feltérképezésében.
"A többi tudományos műszer döntően azt vizsgálja, hogy mi is történik pontosan a felhők alatt" - magyarázta Espley, hozzátéve, hogy ezek az információk lehetővé teszik a kutatók számára, hogy kiderítsék mi rejlik a Nagy Vörös Folt alatt.
A Juno 53 naponta közelíti meg a bolygót, a következő "űrrandevú" szeptember 1-jén lesz.
A legénység nélküli űrszonda 2016 júliusában állt sikeresen pályára a gázóriás körül. A főként napenergiával működő járművet hat éve indították a floridai Cape Canaveralból, fő küldetése a Jupiter mágneses mezejének felmérése.
A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született. A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját.
A gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, hogy már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.
A Lockheed Martin építette űrszonda összköltsége 1,1 milliárd dollár (296 milliárd forint), a NASA New Frontiers nevű küldetése keretében kutatja a Jupitert.
Létét valószínűleg az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti. A kutatók 1830 óta figyelik meg, ám lehet, hogy már több mint 350 éve létezik.
A Juno magyar idő szerint július 11-én 01.55-kor haladt el a Jupiter bíbor felhőspiráljai fölött mintegy 9 ezer kilométerre.
Az űrszonda kamerája, a JunoCam által készített nyers felvételek nem csupán a Nagy Vörös Folt kiterjedését, hanem lenyűgöző színeit is megmutatják.
"Továbbra is rengeteg rejtély övezi a nagy vihart, egyebek között, hogy mi okozza pontosan a vörös színét és milyen energia hajtja" - mondta Jared Espley, a Juno program egyik kutatója.
A friss felvételek alapos elemzése mellett a szakemberek megvizsgálják az elhaladáskor begyűjtött egyéb adatokat is, amelyek valószínűleg segítenek a bolygó belsejének feltérképezésében.
"A többi tudományos műszer döntően azt vizsgálja, hogy mi is történik pontosan a felhők alatt" - magyarázta Espley, hozzátéve, hogy ezek az információk lehetővé teszik a kutatók számára, hogy kiderítsék mi rejlik a Nagy Vörös Folt alatt.
A Juno 53 naponta közelíti meg a bolygót, a következő "űrrandevú" szeptember 1-jén lesz.
A legénység nélküli űrszonda 2016 júliusában állt sikeresen pályára a gázóriás körül. A főként napenergiával működő járművet hat éve indították a floridai Cape Canaveralból, fő küldetése a Jupiter mágneses mezejének felmérése.
A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született. A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját.
A gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, hogy már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.
A Lockheed Martin építette űrszonda összköltsége 1,1 milliárd dollár (296 milliárd forint), a NASA New Frontiers nevű küldetése keretében kutatja a Jupitert.
