Gazemberséget művelt-e Erdősiné?
|
2016. február 28. 09:41
2016. feb. 28. 09:41
Nézzük azokat az eseteket, amikor nem gazemberség a népszavaztatós herceghalmi asszony viselkedése!
Semmiképp nem gazemberség, ha spontán jutott a népszavazási kérdés benyújtásának ötletére, ült otthon és hirtelen elöntötte a boldogság, ej, polgármester uram, de jó, hogy ma zárva van a bolt! Üssük rája a referendumos billogot! Tehát önnön lelke hívását, és nem Kubatov Gábor, vagy más, fideszes kavarógép megbízását teljesítette a választási iroda előtt.
Nem gazemberség, ha tőle függetlenül, az ő előzetes értesítése nélkül keveredtek a Kubatovhoz is köthető kopasz nagydarabok a helyszínre. Ha nem azzal ment oda, hogy előtte mondták neki, "oda se neki, Erdősiné, egy pöpec magánhadsereg fogja a maga magánszemélyiségét védeni, kiküldjük már őket hajnali négykor, maga jöhet bőven hat után", akkor nem gazemberség. Ha fogalma sem volt róla, hogy valami fura, természetfölötti erő az ő nevével ellátott papírokat juttatott e kopaszok kezébe, akkor csak csodálkozhatunk, de gazemberséggel nem vádolhatjuk Erdősinét. Ahogy akkor sem, ha csak a megilletődés vagy tapasztalatlanság miatt nem nyilatkozott érdemben a helyszínen megjelent újságíróknak. Foghatjuk valami pillanatnyi kihagyásra, hogy azt állította, magánügy, hogy kérdést hozott-e, és miről akar szavaztatni. Igen, ha van valami emberi oka annak, hogy az országos népszavazás kezdeményezője véletlenül magánügynek minősítette azt, hogy elméletileg milliókat akar megkérdezni, akkor nem gazemberség, amit művelt.
Gazemberség gyanúja legfeljebb csak akkor merülne fel, ha ez a magánszemély nem csupán tudta, hogy ma nyílik meg az újabb kérdés beadásának a lehetősége, de kísérőjét a Fidesz embere telefonon értesítette arról, hogy pontosan melyik pillanatban kell kilépni a kopaszok közül, megelőzni a sokadjára próbálkozó szocikat.
És ami a legfontosabb: ha a következő hetekben azt tapasztaljuk, hogy a kérdés esetleges jóváhagyását követően Erdősiné magához veszi a hitelesített íveket, és őrült aláírásgyűjtésbe kezd, akkor végképp megnyugodhatunk, mert alaptalannak bizonyult minden félelmünk. Ha Herceghalom utcáiról egy bődületes-monumentális országos kampány veszi kezdetét, Erdősiné keresztbe és kasul cikázik az országban, kitelepülések, fórumok főszereplőjeként gyűjti a szignókat, kétszázezret, akkor bizony nem gazemberség, amit minap tőle láttunk. Ha a mindenkit foglalkoztató vasárnapi boltbezárásról végre nem egy életjeleket nem is produkáló, ámde agresszív zombiként nemzetünk drága testét harapdáló KDNP dönt, hanem mi, polgárok, akkor jól szembekacagunk majd mindenkit, aki gazemberséget kiáltott majd.
Ha Erdősiné komolyan gondolta, hogy népszavazást akar a boltbezárásról, ha semmi köze nem volt a Fidesz környékéről szalajtott kétajtós szekrényekhez, ha tényleg több és tisztességesebb célja volt az akciójának, mint a Fidesz számára kellemetlen népszavazás sokadik megakadályozása, akkor nem gazemberség, amit eddig tőle láthattunk.
Ha viszont...
Nem gazemberség, ha tőle függetlenül, az ő előzetes értesítése nélkül keveredtek a Kubatovhoz is köthető kopasz nagydarabok a helyszínre. Ha nem azzal ment oda, hogy előtte mondták neki, "oda se neki, Erdősiné, egy pöpec magánhadsereg fogja a maga magánszemélyiségét védeni, kiküldjük már őket hajnali négykor, maga jöhet bőven hat után", akkor nem gazemberség. Ha fogalma sem volt róla, hogy valami fura, természetfölötti erő az ő nevével ellátott papírokat juttatott e kopaszok kezébe, akkor csak csodálkozhatunk, de gazemberséggel nem vádolhatjuk Erdősinét. Ahogy akkor sem, ha csak a megilletődés vagy tapasztalatlanság miatt nem nyilatkozott érdemben a helyszínen megjelent újságíróknak. Foghatjuk valami pillanatnyi kihagyásra, hogy azt állította, magánügy, hogy kérdést hozott-e, és miről akar szavaztatni. Igen, ha van valami emberi oka annak, hogy az országos népszavazás kezdeményezője véletlenül magánügynek minősítette azt, hogy elméletileg milliókat akar megkérdezni, akkor nem gazemberség, amit művelt.
Gazemberség gyanúja legfeljebb csak akkor merülne fel, ha ez a magánszemély nem csupán tudta, hogy ma nyílik meg az újabb kérdés beadásának a lehetősége, de kísérőjét a Fidesz embere telefonon értesítette arról, hogy pontosan melyik pillanatban kell kilépni a kopaszok közül, megelőzni a sokadjára próbálkozó szocikat.
És ami a legfontosabb: ha a következő hetekben azt tapasztaljuk, hogy a kérdés esetleges jóváhagyását követően Erdősiné magához veszi a hitelesített íveket, és őrült aláírásgyűjtésbe kezd, akkor végképp megnyugodhatunk, mert alaptalannak bizonyult minden félelmünk. Ha Herceghalom utcáiról egy bődületes-monumentális országos kampány veszi kezdetét, Erdősiné keresztbe és kasul cikázik az országban, kitelepülések, fórumok főszereplőjeként gyűjti a szignókat, kétszázezret, akkor bizony nem gazemberség, amit minap tőle láttunk. Ha a mindenkit foglalkoztató vasárnapi boltbezárásról végre nem egy életjeleket nem is produkáló, ámde agresszív zombiként nemzetünk drága testét harapdáló KDNP dönt, hanem mi, polgárok, akkor jól szembekacagunk majd mindenkit, aki gazemberséget kiáltott majd.
Ha Erdősiné komolyan gondolta, hogy népszavazást akar a boltbezárásról, ha semmi köze nem volt a Fidesz környékéről szalajtott kétajtós szekrényekhez, ha tényleg több és tisztességesebb célja volt az akciójának, mint a Fidesz számára kellemetlen népszavazás sokadik megakadályozása, akkor nem gazemberség, amit eddig tőle láthattunk.
Ha viszont...
