Lezárhatjuk a csodavárást
|
2017. július 14. 05:21
2017. júl. 14. 05:21
Jó eséllyel már ismerünk minden olyan ellenzéki szereplőt, akinek bármilyen szerepe lehet jövőre a választásokon.
Ezen a héten előbb foglalkoztam a nagyobb ellenzéki pártok aktuális helyzetével, azt javasolva, hogy az MSZP és a DK mondja ki végre, hogy nem lesz közös listájuk, és kezdjenek tárgyalásokat az egyéni jelöltek egyeztetéséről.
Sorra vettem aztán a mini- és mikropártokat is, arra jutva, hogy akár az együttműködés mellett döntenek, így szükségszerűen feloldódva egy új, de jó eséllyel parlamentbe jutó formációban (ezt nevezik Új Pólusnak), akár a külön-külön indított listák mellett maradnak, ami pedig azt jelenti, hogy az LMP, Momentum, Együtt és Párbeszéd négyeséből minimum a csapat fele parlamenten kívül reked, döntsék ezt el véglegesen, és kezdjenek hozzá a megvalósításhoz, különben mind rajtavesztenek.
Zárásként pedig az a lelombozó hírem van, hogy ez a leltár. Igen, a politika változékony, soha nem zárjuk ki forradalmak meg váratlan változások lehetőségét - de a ma ismert számok és szereplők alapján ennyi és csak ennyi a Fideszen és Jobbikon túli világ.
MSZP, DK, LMP, Momentum, Együtt, PM. Vannak még szólóversenyzők, de mind elbukták azt a kísérletet, hogy önálló erőt építsenek. Fodor Gábort és Bokrost Lajos behívhatják akár minden este a tévébe, akkor sem állíthatjuk, hogy az általuk vezetett kvázipártoknak bármi esélye lenne önálló választási szereplés esetén.
Valószínűleg az MSZP-nek és a DK-nak kéne elosztania e két urat saját listájuk vagy egyéni jelölt-kvótájuk terhére, egy-egy helyre, ha nem szeretnék, hogy az említettek tényleg bemenjenek minden este a tévébe, arról panaszkodni, hogy nem teljes az összefogás, nem bukik meg Orbán Viktor, mert hiszen ők kimaradtak.
Ugyanígy bejelentheti még párszor Pukli István, hogy már mindjárt nagyon jön a meglepetés-pártja, meg Gémesi György is futhat pár kört, de ma nem látszik esély, hogy felférnének a szervezeteik a minimálisan releváns politikai közösségeket tartó polcra. Nincsenek.
A fenti készlet van, és a fenti metódusok. Igen, lesznek majd fantazmagóriák és hirdetőik, véreres szemű megfejtő-dervisek, akik "rájöttek" meg "kiszámolták", hogy mi a legújabb csodafegyver Orbán Viktor leváltására. Idétlenül, Paintben összemázolt fejléces Facebook-oldalak, Polgári Online Demokrata Utóválasztási Fordítottarányosság Hármasválasztás Planktonpárti Csoport, 2345 lájkolóval. Körlevelek, hogy nem így kell majd indulni meg szavazni, hanem úgy, és egy uránvárosi szociológus tanársegéd majd hosszan idéz a Facebookon a (soha el nem) készülő tanulmányából, miszerint eddig mindenki rosszul gondolta és senki nem jött rá. Négyszázkilencvennyolcnapos program.
Semmire sem vezető, értelmetlen marhaságok tömkelege. Zárjuk le a csodavárást. A nyár közepén járunk, ősztől brutális kampányzaj jön, csak azok maradnak talpon, akik két lábbal a földön állnak. Ez a készlet, ebből lehet gazdálkodni. Igen, sikerült elszúrni ezt a bő három évet (is), sokkal szebb, okosabb, értékesebb alternatívát kellett volna állítani, sőt, több opciót is, mint ami mostanra összejött. De ezek vannak.
A munka egyszerű és világos: a meglévő pártoknak a lehető leghatékonyabban működve, a legtöbb szavazót elérve, minden erejüket megfeszítve kell növelniük a szavazótáborukat, valódi és hiteles politikával, kutyakemény kampánnyal. És nem a máséból csipegetve, hiába az a könnyebb, mert a végelszámolásnál mindegy, hogy az a 100.000 ember most épp hova csapódott az MSZP és a DK közül; a passzív, a bizonytalan szavazók megmozgatása kell legyen a cél mindenhol.
Persze, fantasztikus lenne egy csoda. Hogyne. Új, tökéletes politikus, a semmiből felemelkedő új párt, ragyogó hadműveleti ötlet Orbán Viktor megbuktatására. De ezt várni nem stratégia, hanem annak hiánya, valamint bűnös lustaság és felelőtlenség. Ja, és a szavazók mély lenézése, mert én nem trükköket várok, hanem azt, hogy győzzenek meg; engem és még egymillió új szavazót.
Legkésőbb hat hét múlva tehát mindenkinek teljes fegyverzetben kell belépnie az arénába, nekünk, szavazóknak meg reálisan végiggondolni, hogy ki az, akire érdemes a tétet feltenni, aki túlélheti a jövő tavaszt. Ezek vannak, az ő feladatuk, az ő lehetőségük.
Ne higgyék el senkinek, hogy van könnyebb út. Vagy így, vagy sehogy.
Zárásként pedig az a lelombozó hírem van, hogy ez a leltár. Igen, a politika változékony, soha nem zárjuk ki forradalmak meg váratlan változások lehetőségét - de a ma ismert számok és szereplők alapján ennyi és csak ennyi a Fideszen és Jobbikon túli világ.
MSZP, DK, LMP, Momentum, Együtt, PM. Vannak még szólóversenyzők, de mind elbukták azt a kísérletet, hogy önálló erőt építsenek. Fodor Gábort és Bokrost Lajos behívhatják akár minden este a tévébe, akkor sem állíthatjuk, hogy az általuk vezetett kvázipártoknak bármi esélye lenne önálló választási szereplés esetén.
Valószínűleg az MSZP-nek és a DK-nak kéne elosztania e két urat saját listájuk vagy egyéni jelölt-kvótájuk terhére, egy-egy helyre, ha nem szeretnék, hogy az említettek tényleg bemenjenek minden este a tévébe, arról panaszkodni, hogy nem teljes az összefogás, nem bukik meg Orbán Viktor, mert hiszen ők kimaradtak.
Ugyanígy bejelentheti még párszor Pukli István, hogy már mindjárt nagyon jön a meglepetés-pártja, meg Gémesi György is futhat pár kört, de ma nem látszik esély, hogy felférnének a szervezeteik a minimálisan releváns politikai közösségeket tartó polcra. Nincsenek.
A fenti készlet van, és a fenti metódusok. Igen, lesznek majd fantazmagóriák és hirdetőik, véreres szemű megfejtő-dervisek, akik "rájöttek" meg "kiszámolták", hogy mi a legújabb csodafegyver Orbán Viktor leváltására. Idétlenül, Paintben összemázolt fejléces Facebook-oldalak, Polgári Online Demokrata Utóválasztási Fordítottarányosság Hármasválasztás Planktonpárti Csoport, 2345 lájkolóval. Körlevelek, hogy nem így kell majd indulni meg szavazni, hanem úgy, és egy uránvárosi szociológus tanársegéd majd hosszan idéz a Facebookon a (soha el nem) készülő tanulmányából, miszerint eddig mindenki rosszul gondolta és senki nem jött rá. Négyszázkilencvennyolcnapos program.
Semmire sem vezető, értelmetlen marhaságok tömkelege. Zárjuk le a csodavárást. A nyár közepén járunk, ősztől brutális kampányzaj jön, csak azok maradnak talpon, akik két lábbal a földön állnak. Ez a készlet, ebből lehet gazdálkodni. Igen, sikerült elszúrni ezt a bő három évet (is), sokkal szebb, okosabb, értékesebb alternatívát kellett volna állítani, sőt, több opciót is, mint ami mostanra összejött. De ezek vannak.
A munka egyszerű és világos: a meglévő pártoknak a lehető leghatékonyabban működve, a legtöbb szavazót elérve, minden erejüket megfeszítve kell növelniük a szavazótáborukat, valódi és hiteles politikával, kutyakemény kampánnyal. És nem a máséból csipegetve, hiába az a könnyebb, mert a végelszámolásnál mindegy, hogy az a 100.000 ember most épp hova csapódott az MSZP és a DK közül; a passzív, a bizonytalan szavazók megmozgatása kell legyen a cél mindenhol.
Persze, fantasztikus lenne egy csoda. Hogyne. Új, tökéletes politikus, a semmiből felemelkedő új párt, ragyogó hadműveleti ötlet Orbán Viktor megbuktatására. De ezt várni nem stratégia, hanem annak hiánya, valamint bűnös lustaság és felelőtlenség. Ja, és a szavazók mély lenézése, mert én nem trükköket várok, hanem azt, hogy győzzenek meg; engem és még egymillió új szavazót.
Legkésőbb hat hét múlva tehát mindenkinek teljes fegyverzetben kell belépnie az arénába, nekünk, szavazóknak meg reálisan végiggondolni, hogy ki az, akire érdemes a tétet feltenni, aki túlélheti a jövő tavaszt. Ezek vannak, az ő feladatuk, az ő lehetőségük.
Ne higgyék el senkinek, hogy van könnyebb út. Vagy így, vagy sehogy.
