Bocsánatot kérek a Miniszterelnöktől és Családjától

Tisztelt Bayer Úr! Elolvastam a rólam, mondjuk így: velem, az ATV-s beszélgetéssel kapcsolatos írását, és Karácsony szent este, a szeretet hírvivőjének, Jézus születésének napján, Jézuskövetőként mélyen elgondolkodtam úgy a szavain, mint a december 19-én történteken. Nehéz szívvel éltem meg az ünnepet. Ezért gondoltam, hogy nyílt levélben fordulok Önhöz.

Köztudott (nem én tehetek róla) nem egy hajóban utazunk, akkor sem, ha vannak a hajónak olyan részei, melyeket nagytakarítás idején akár együtt is sikálhatnánk. Mint abban a beszélgetésben említettem, egykor a Fidesz rajongója voltam, ezekben az ifjakban láttam a jobb jövőt. Kétszer voksoltam erre a pártra, akkor sem hazudtam el, amikor ballibesként ismert újságírók hülyéztek le emiatt. Mindkétszer gondolkodó polgárként, és nem fanatikus rajongóként döntöttem így, azaz: azért, mert elégedetlen voltam a hatalmon lévő koalícióval, és bíztam abban, hogy egy jó irányba tett változás megnyugtató lehet számomra, és hasznára lenne az országnak, és nekünk, a polgárainak. (Hornért nem rajongtam, sosem voltam Gyurcsány hívő, ha kifogásolni valóm volt, mondtam a magamét, és a voksaimmal "büntettem". Ugyanígy vagyok most Orbánnal is: néhány dologban és ügyben nem állnék le vitatkozni vele, de több tucat olyan van, ami miatt igen, sőt ezek miatt gyakran szót is emeltem, publicisztikáimban, előadásaimban. Amikor csak tudtam, éltem a morgás jogával.)Rónai Egonnal beszélgetve is ennek szellemében mondtam a magamét, aggódva a szeretett Országom jövőjéért, és ez akkor is igaz, ha Ön és elviekben társai másképp gondolják ezt a jövőt, és úgy vélik, az a helyes út, amit Önök képviselnek. Azóta, hogy lement ez a beszélgetés, naponta álltak meg különféle, más-más korú emberek, hogy a szavaimért köszönetet mondjanak, azért, mert helyettük és értük is kibeszéltem a fájó dolgokat. Az idősebbek elpanaszolták, hogyan maradtak magukra, özvegy magányosként, mert a jobb jövőjükért külföldre menekültek a gyerekeik, unokáikkal együtt, a fiatalabbak arról beszéltek, hogy a szívük szakad meg, de itt hagyják az országot. Nem sorolom, suttogva és bizalmasan beszéltek, bizony "hallgat a mély". Zsolt, nem jó ez így, ugye? Erről beszélni kell, beszélnem kellett.Amit elhibáztam, nem idézem ide, de kimondom: előbb említettem meg egy mástól hallott dolgot, mint helyes lett volna, és bár akkor is hezitáltam, mondjam vagy sem, kimondtam. Élő adás lévén ez így maradt. Nem az én állításom volt, amit mondtam, egy kórházi dolgozó szavait citáltam, de így is megbánthattam vele azokat, akiket érintett. Nem vagyok érzéketlen ember, azóta is bánt, ami történt, és keresem a lehetőséget, hogy ezt kifejezzem.Karácsonyi családi együttlétünk alatt jutottam el odáig, hogy most írjak Önnek, és levelére reagálva kérjek bocsánatot a Miniszterelnöktől és Családjától. Ezzel is szeretném cáfolni azon szavait, miszerint nekem elment volna az eszem. Nem, kedves Zsolt, nem ment el, mint ahogy az elmúlt években írt publicisztikáim, regényeim és gyermekeknek írt verseim is igazolják: maradtam ugyanaz (!) a normálisan gondolkodó ember. Olyan, mint egykor voltam: aki Lúdas Matyiként állt ki a kisemmizettek, a megalázottak, a szegények és a semmibe vett emberek sorsáért, eközben azért ír, mert komolyan veszi, hogy "nyelvében él a nemzet", és azért, mert hisz a jó szó erejében, abban, hogy a versekkel a nyelvi gazda-godás felé irányítgatja a kicsinyeket.Jelmondatom: "Fölemelni, értéket adni, gyönyörködtetni!" Ebből mindenki érthet.Humoristaként sem, íróként és publicistaként sem tudott megvásárolni és megváltoztatni senki, elveimen sosem változtattam, maradtam párton, később pedig pártokon kívüli véleményt mondó, és ez által véleményformáló személyiség. Ezzel vagyok megáldva, és ezzel vagyok megátkozva. A jót akaró ember mondja a magáét, akkor is, ha szembe megy az árral, és akkor is, ha többen, vagy sokan vannak más véleményen. Ebben sajnos benne van a hibázás lehetősége is. Ez történt. Ezzel együtt, ahogy mondtam is Egonnak: már ki akartam menekülni a közélet zavaros vizeiről, mert úgy láttam, hogy a lényeg láthatatlan, amit látok, az pedig ingerlően zavaros. Lehet, ezután pláne ezt az utat választom, és az irodalomnál maradok, lehorgonyozva egy tiszta, a politikánál sokkal tisztább közegben. Hetven éves lettem, még van célom és dolgom: kislányomat szeretném fölnevelni.Még egyszer: bocsánatát kérem a megbántott Miniszterelnöknek, és Mindazoknak, akiket még megbánthattam, és azoknak is, akik a lehető legrosszabbat gondolják, vagy gondolták rólam! Nagy Bandó András 2017. december 26.

2017. December. 26. 10:42

Óvakodj a Szuperstore-tól!

Nemrég megírtam a 24.hu-n, hogy mennyire fájó és bosszantó, ha átvernek bennünket. Történtem lényege: a feleségem megrendelt a Neten egy EasyCurls készüléket a Szuperstore nevű "cégtől". A készülék megérkezett, a csomagszállító futárjától át is vette, ki is fizette a csomagot, nagyjából 16.000 forintot.

A csomag kibontása után derült ki, hogy sem számla, sem jótállási jegy nincs a csomagban, ami már önmagában is megvalósult adócsalás, de a tetejébe, mintegy ráadásként, a műszer használhatatlan, azaz működésképtelen volt. Természetesen a "céget" elérni lehetetlen, e-mail címe akár nem is lenne, a telefonszámukat 460 forint percdíj fejében lehet tárcsázni, önmagában is jó üzlet. A fogyasztóvédelem magasról tesz ránk, s a dologra, a "céget" külföldön jegyezték be, utolérhetetlenek. A nemzetközi fogyasztóvédelmet ajánlották, annyit tudtunk meg tőlük, hogy a "cég" amerikai, Kolozsvárott van egy "irodája", Budapesten, a Maglódi út 6-ban egy lerakata, valószínű, onnan küldözgetik a termékeket, árucikkeket, de mivel az USÁ-ban "működik" a "cég", ők sem tehetnek ellenük és értünk semmit.Ügyvédünkre hallgatva írtunk egy levelet a Maglódi út 6-ba, térti vevénnyel föladtuk. Azt mondta az ügyvéd, ha nem reagálnak, vagy nem hajlandók visszafizetni a rossz portéka árát, jelentsük föl "őket" (tudnám, kik azok az ők?), és majd a rendőrség eljár, a bíróság meg ítélkezik az ügyben.Megírtuk, elküldtük: elállunk a féloldalas "szerződésünktől", és kérjük, hogy a készülék árát haladéktalanul fizessék vissza. Amennyiben nem kapjuk meg, följelentést teszünk, és ügyvédemmel jogi útra tereljük a dolgot. Ezen fölül a további ajánlataik küldözgetését állítsák le, amiket eddig kaptunk, épp elegendő ahhoz, hogy a jogi utat megtalálva eljárjunk. Mivel arra semmiféle garanciát nem látunk, hogy ha a működésképtelen készüléket elküldjük a Maglódi úti címükre, lesz, aki átveszi, egyelőre csak a leírtakat küldjük el. Amennyiben választ kapunk, átadjuk a terméket is. Azt sem szeretnénk, hogy sumákolva más készülékre cserélnék el, vagy megbuherálnák azt, amit visszaküldünk, ezért is jobb, ha bizonyító erejű darabként egyelőre nálunk marad. Szó szerint átverve érezzük magunkat, és mivel gyakori Internetes vásárlók vagyunk, mélységesen csalódtunk Önökben."Természetesen" nem vették át a levelet, visszahozta a Posta, lehet, egyetlen ember sincs a Maglódi út 6-ban.Azt már tudjuk, hogy az oldalukon számtalan hasonló bejegyzés olvasható, tehát nem vagyunk magányos áldozatok. Ezért kérdezzük: hogyan lehetséges, hogy így működhet Magyarországon egy átverésre szakosodott "cég". Még az ártatlan, kiszolgáltatott helyzetben lévő, életüket és gyermekeiket mentő migránsoktól is megvéd minket a mi kormányunk, mert magyar emberek vagyunk, és mi arra adtunk fölhatalmazást a mi kormányunknak, hogy megvédjen minket, de nagyon. Össze kéne kapnia magát a kormánynak, hogy azokon kívül, akiket eddig átvertek, újabb magyar embereket már ne verhessenek át. No de mit várhatunk el attól a kormánytól, mely a Quaestor károsultjait sem tudja megsegíteni? A mi ügyünk az övékéhez képest bagatell, felejthető. Én is csak azért tettem szóvá, hogy eszébe ne jusson bárkinek is, hogy ettől a "cégtől" rendel valami használhatatlan kütyüt. Ha bárki ilyesmire vágyik, írjon nekem, küldök néhány működésképtelenné lett ketyerét.Azokat viszont szívesen csokorba gyűjteném, akiket ez a "cég" eladdig megszívatott. Lehet, együtt már képesek lennénk riadót fújni a kormánynak: uraim, ébresztő! Bántják a magyart!

2016. May. 12. 16:31

Szemét

Április 28-án, 29-én, 30-án és május 1-jén ismét lesz TeSzedd! akció. Sok ezer önkéntes járja majd az országot, és tonnaszám gyűjtik össze azt a szemetet, amit még annál is több ezer szemetelő dobált el az utak mentén, vagy pakoltak le erdőszéleken.

Mert mint tudjuk, Magyarország jobban teljesít, a reformok működnek, a migránsok pedig húzzanak el Németország felé, mert a magyar kultúrát nem tehetik tönkre, mert a magyar ember kultúrember, lám, összeszedi a szemetet, amit a magyar kultúrember elszórt. Mi már csak ilyenek vagyunk.Az akció emlékére fölidézem egy korábbi történetemet, mások okulására, és (ha tetszik), okítására. Talán ennek is lesz annyi haszna, mint az összegyűjtött sok tonna szemétnek.Amióta autózom, kínosan ügyelek arra, hogy legyen a kocsimban egy szemetes szatyor, egy kis zacskó, vagy például a kiürült papírzsebkendős doboz, hogy legyen mibe gyűjteni a szemetet. Ez is mániám, és hogy elgondolkodtassam autós kollegáimat, azt is megmondom, miért. Nálunk az otthonunkban is van szemetes kuka. Nem nagy újság, kinél nincs, kérdezheti bárki, mégis eldicsekedtem vele, mert (bár biztos vagyok benne, hogy mindenki kukába hajítja otthon is a szemetet), úgy tesznek néhányan, mintha sem otthon, sem az autójukban nem tartanának kukát. Repülnek a világba a cigarettacsikkek (persze, az eső majd elmossa!), az összegyűrt, leszolgált papírzacskók, a jégkrém fényes csomagolófóliái, a kiürült műanyagflakonok, hogy csak néhányat említsek a fölöslegessé vált dolgokból. Gondolom, a lakásuk ablakán is kivetik a fölös szemetet.Tudom, persze, szép dolog, amikor évente egyszer, tavasztáján a polgármesterek részvételével beindulnak a szemétgyűjtők, asszonyok, gyerekek, diákok, mindazok, akiknek eszük ágában sincs kidobálni az autójukból (ha egyáltalán autóznak!) a szemetet, de gyűjtik, és a médiák lelkesítik, buzdítják őket, és gratulálnak nekik, nagyszerű, már ötszáz műanyagzsákot töltöttek meg szeméttel, és úgy fest, estig összejön még vagy kétszáz zsákkal. Mondom, ez szép, hogy ne mondjam, fölemelő, de egy eszement baromság. Nem nekik kellene összeszedniük, hanem azoknak, akik kidobálták luxuskocsijaikból. Persze, tudom, nehéz lenne összeterelni, még nehezebb rávenni őket, hogy tüsténkedjenek, de egyszer valahogy csak meg kéne próbálni.Komlós mesélte egykor egy kabaré konferanszában, hogy amikor megérkeznek egy településre az esti haknira, ugye, azonnal elhúznak az "illemhelyre". A vécé tisztaságából következtetnek arra, hogy milyen lesz az aznapi közönség. Ha mocskos, akkor ott azon az estén nem fognak ülni a poénok. És ez mindig bejött. Valahogy így vagyok az útszéli szemetünkkel is: az ide érkező külföldiek, s az autójukban kukát vagy zacskót tartó autósok, a hozzám hasonló normális autósok se gondolnak mást: amilyen az út széle, olyan az ország. Emiatt lehet megsértődni, hogy nem, mert én nem olyan vagyok, csupán azok olyanok, akik szemetelnek, stb. Nem szeretek általánosítani, de a névtelen, anonimitásba rejtőző szemétdobálók mi is vagyunk, a nem szemetelő autósok. Mert kik szemetelnek? Az autósok.Antal Imre vezetett egyszer egy MTV-s műsort a szemetelésről. Nagyjából emlékszem a zárómondatára: ha Budapest utcáin hagynák a kidobált szemetet, pár hét alatt egy méter magasan állna Budapest utcáin a szemét. Volt némi önirónia abba, ahogy befejezte a filmet: azt kérte, ne szemeteljünk, mert az csúnya dolog, aztán szívott egyet a cigijébe, eldobta a csikket, és széttaposta.Még pesti lakosként autóztam egy alkalommal. Egy márkás autóval egyszerre álltunk meg a lámpánál, ő a szélső, én a belső sávban. A sofőr flegmán összegyűrte a kiürült cigarettás dobozát, és lazán kiejtette az aszfaltra. Kiszálltam, fölvettem, és beadtam neki, mondván: "Bocs, haver, kiejtetted!..." Köpni-nyelni nem tudott, beletapadt a tenyerébe, s csak bámult rám. Többre nem volt időnk, a rendőrlámpa zöldre váltott, indultunk. Fogalmam sincs, mi zajlott le a fejében. Én jókedvűen autóztam tovább: egy cigis doboztól megmentettem Magyarország fővárosát.

2016. April. 21. 07:00

Eltartási szerződés

A kabaréban találmánynak nevezzük azokat az írásokat, melyek teljesen új ötletből íródtak meg, újszerűen, szóval, amelyek egyediek, olyanok, amikhez hasonlatos még nem íródott.

Karinthy Frigyes szinte minden írása egy találmány, szoktuk mondogatni, hogy elírta előlünk az összes ötletet, nagyon össze kell kapnunk magunkat ahhoz, hogy tőle eltérőt találjunk ki és írjunk meg, és örömünk, ha sikerül.Írásaim között ilyen találmánynak számított a Szópanel (Vártunk, vártunk, vártunk...), a Költői dühkitörés (Trabant vers), vagy maga a Kocka utca 13 című önálló estem, mely a Magyar Rádió Fődíját hozta nekem a II. Humorfesztiválon, 1982-ben. (Ugyanígy találmány volt a másik fődíjas, a Kőbezárt lélek, Nádas és Markos szociografikus montázsa.) A most ide emelt írásom ugyancsak jó és újszerű ötlet volt, ráadásul éppoly aktuális maradt, mint a nyugdíjasom Németh Miklósnak írt levele. Sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy a szegénység is "aktuális" maradt, tartós, örök téma. Nem bánnám, ha végre efféle témák nélkül maradnánk. Az írásban szereplő számok a múlt század nyolcvanas éveiből valók, de mai értékek behelyettesítésével egy az egyben maivá lesz a szöveg.Tisztelt Magyar Népköztársaság!Alulírott kéréssel fordulok Önökhöz, melyben előadom a következőket: rádióban és tévében mást se hallok, mint, hogy Önök szerint meg lehet élni a havi fixből. Mi évek óta próbálkozunk, de eddig nem sikerült. Így aztán meg kell állapítanom, hogy vagy az Önök állítása téves, vagy mi osztjuk be rosszul a keresetünket. Az Önökbe vetett hitem rendíthetetlen, tehát magunkat okolom, így hát arra gondoltam, megadnám a lehetőséget Önöknek igazuk bizonyítására. Éppen ezért javaslom, kössenek rám és családomra eltartási szerződést!... Ezt úgy képzeltem el, hogy mi továbbra is csak a napi nyolc órát dolgozzuk le becsülettel, s az Önök rendelkezésére bocsátjuk a havi keresetünket az utolsó fillérig. Önök ebből megoldják az étkeztetésünket, kifizetik a 3000 albérletet, a nagyjából 4000 OTP-részletet, a gyerekek iskoláztatását, ami ugyan ingyenes, de pénzbe kerül. Fizetik a rezsit, és mindazt, ami egy boldog, kiegyensúlyozott szocialista családnak kijár, üdülések, utazások, kirándulások. Bár ez az elképzelés egy kicsit hasonlít a tévében nemrég sorozatban játszott klasszikus eltartási szerződéshez, ez ne tévessze meg Önöket, a rabszolgasorsot egyszer már kipróbálták, s nem vált be, mi sem szeretnék oda kilyukadni.Nos, amennyiben a nyugdíjazásunkig hátralévő 25 év alatt Önöknek sem sikerülne a bizonyítás, kérem Önöket, értesítsék erről a többi, jelenleg is eredménytelenül kísérletező honfitársamat, hagyjanak föl az egésszel!... Ha pedig a havi fixünk elegendőnek mutatkozik az eltartásunkhoz, akkor fizetségül Önökre hagyjuk mindazt a vagyont, ingóságot és ingatlant, amit a 25 év alatt a fizetéseinkből meg tudtak spórolni és meg tudtak venni. Őszinte tisztelettel: egy honfitársuk

2016. April. 14. 07:49

Ha egy vállalkozás beindul

A Szegeden és környékén élőknek, nem kell bemutatnom a tányéricát: napraforgó, amit Van Gogh nemcsak témájául választott, de száránál fogva a ragyogó kék égig emelt. Különös adománya a könyörtelen sorsnak, hogy a nagy impresszionista épp a tányérica virágzásának idején távozott a földi létből, túlemelkedve egy más világba, mert így sírját napraforgókkal borít-hatták a búcsúztatására összesereglett festő- és kortársai.

Mi, Szegedről jöttek, odavalók, ricának a napraforgó magját nevezzük, azt, amit futballmeccseken megunhatatlanul törögetünk, magasabb pozícióban lévők akár köpködhetik is. Ami a Dél-Alföldön élő számára a rica, az a pesti és a másfelé élő emberek számára a szotyola, a szotyi.Trianon után úgy szakadt szét Torontál vármegye, hogy az északi, kisebbik csücske Csongrád megyéhez kapcsolódott, és ez a terület ma a Tisza-Maros háromszöget alkotja. A déli, lényegesen nagyobbik hányada pedig odaveszett, Jugoszláviához csatoltatott, és ezen terülten épp úgy, ahogy Torontál vármegye, úgy az ő-ző nyelvjárás is megszűnt. A magyarok megmaradtak, a nyelvet is őrzik, de a Szeged környéki tájszólás szép lassan elkopott.Jó néhány évvel ezelőtt Kispiacon (Mále pjaca) léptem föl. Ódon kultúrház, lemállott vakolat, füstös mennyezet, elkoszolódott falak, feketére olajozott padló, egyetlen égő a mennyezetről lelógó foglalatban, korhadtan is világot jelentő deszkák, kopottas függöny, az ajtóban jegyszedő néni, ő itt a kultúros. Érkezik az ezerfejű Cézár. Amikor köszöntöm a közönséget, ők már javában törögetik a ricát, és komótosan rágcsálva köpködik maguk elé a héját. A rágcsálás és a törögetés hangja egyre erősödik, fél óra múltán az az érzésem, egy szárazmalomban állok. Mintha ezer és ezer hörcsög, egér, pele és mókus rágcsálna, diót vagy mogyorót őrölgetne. A fekete padló lassan elszürkül, vastagon beborítja a ricahéj. Kezdő előadóművészként nem reklamálhatok, két poén közt magamban fohászkodom, hogy végre fogyjon el a rica, és mielőbb hagyják abba. Sóhajtok, amikor kimondom a búcsúpoént, végre!Az ezerfejű hazafelé indul, ketten maradunk a kultúros nénikével. Azt kérdi, elégedett voltam-e a közönséggel. Igen, mondom, tulajdonképpen minden rendben, kedvesek voltak, de - és ezt ne vegye sértésnek - nagyon zavart, hogy egyfolytában ricáztak. Látom, nem érti, miről beszélek. Mondom, tányéricát törögettek, és a tetejébe a padlóra köpködték, ez pedig annyira zavart, hogy néha alig tudtam a mondandómra figyelni. "Ja, hogy szotyiztak?" Igen, nyugszom bele, hogy az ő nyelvezetében szotyi a rica. Kezét tördelve kér elnézést, azt mondja, az ő hibája. De értsem meg, nagyon kevés fizetést kap a kultúrosként, ezért vállalta el a jegyszedést is, és az előtérben ő árulja az otthon pirított szotyolát, hogy ebből legyen egy kis plusz keresete. Megértően bólogatok, semmi baj, de a legközelebbi műsor előtt kérje meg őket, hogy ha már törögetnek is, legalább ne köpködjék a padlóra. Egyáltalán: ne köpködjenek.Tudja, kezd bele az újabb mondókába, így, kultúrosként tényleg nagyon keveset keresek, és elvállaltam a takarítást is. Ha nem köpködnék a szotyola héját a padlóra, és emiatt nem lenne mit takarítani, akkor nem fizetnének a takarításért. Mondtam, megértem és elfogadom a szempontjait, és én kérek elnézést, hogy egyáltalán szóvá tettem a dolgot.Valamit ma is tanultam: a tányérica a leggazdaságosabb haszonnövény. Olajat préselhetnek belőle és mellesleg tepsiben megpirítva biztosítja egy egész család megélhetését. Búcsúzóul mondtam a kultúrosnak, ha maradt még a ricából, vennék pár pohárkával, hogy hazafelé törögethessek egy kicsit.

2016. April. 08. 08:41

Önvédelmi tanácsadó - nőknek

Hogy milyen a "való világ", azt láthatjuk, ha nem is naponta, de gyakran tapasztalhatjuk, egymást érik az erőszakos cselekmények, a gyilkosságok, és akkor még megnyugodva könyvelhetjük el: mi a világ csöndesebb, veszélyektől mentesebb övezetében élünk.

Ne csapjuk be magunkat: ez az egész nem most kezdődött. Húsz-harminc éve is akadt félni valónk, azt sem hagytam szó nélkül. Akkor még némi derűvel, humorral próbáltam figyelmeztetni arra, ami már sokaknak okozott fejtörést és fájdalmat. Ekkor született az Önvédelmi tanácsadó.Kedves Hölgyem! Olyan világban élünk, amelyben Önt bármelyik pillanatban kirabolhatják, leüthetik, de akár meg is erőszakolhatják. Ezt csak úgy előzheti meg, ha Ön rabló lesz, betörő, vagy nemi erőszakoló. Mert ugye a bostoni fojtogatót nem fojtogatta senki. A betörőkhöz pedig nem szoktak betörni. És soha senki nem szívta a vérét Drakulának.Persze Ön erről már lekésett, de ha már így van, legalább hallgasson a tanácsaimra. Elsőként erősítse meg lakása biztonságát! Jó a hevederzár, de legjobb, ha befalazza az ajtót és az ablakot.Ha mégis betörnének, és azt szeretné, hogy semmit ne vigyenek el, ne tartson otthon műszaki cikkeket, háztartási gépet, rádiót, tévét, szőnyeget, asztalt, széket, könyvet, polcot, padlót, falat és tapétát.Az ajtóra csak a monogramját írja ki, így a betörő azt sem tudja, hogy ön fiú-e vagy lány. Nem árt, ha a monogramját a "Harapós kutya!" föliratú tábla alá teszi. Ha otthon van, tartsa zárva az ajtót. Ha fürdik, a fürdőszobáét is!Meztelenül ne üldözzön betörőt, mert megfordulhat!Ha ismeretlen telefonál, ne árulja el, hogy egyedül van! Mondja azt, hogy buli van magánál, melyen a száztagú cigányzenekar játszik, a Honvédség III. gyalogezredének.Ha észreveszi, hogy gyanús alak ólálkodik a lakása előtt, ne hívjon rendőrt, mert kettő ellen már nem lesz semmi esélye.Utcára ne menjen értékes cipőben és ruhában, és főként ne viseljen drága ékszereket! Ne feledje: meztelen ember nem ingerli a zsebest!Ha jót akar magának, használjon erényövet! De azt is megteheti, hogy nem visel bugyit. Ha jót akar magának.És a legfontosabb: ha késő éjszaka megy haza, hívjon taxit, és kérje meg a taxist, maradjon a kapu előtt, amíg Ön be nem ér a házba. Így Ön már soha nem fogja megtudni, hogy amint belépett a lakásába, leszúrták a taxist.

2016. March. 31. 08:31