A négy napos munkahét boldogabb dolgozókat és hatékonyabb munkavégzést eredményez

HírKlikk 2021. május 12. 20:55 2021. máj. 12. 20:55

Kisebb vállalati és önkormányzati próbák után most Spanyolországban indul elsőként országos szintű program a csökkentett munkaidő hatásának vizsgálatára.

A várhatóan szeptemberben induló projekt részleteiről még tárgyalnak, de az ötletgazda baloldali párt, a Más País javaslata egy három éves, 50 millió eurós költségvetésű programról szólt, nagyjából 200 vállalat és 3000-6000 dolgozó részvételével – írja a Qubit.

A résztvevő cégek kockázatának minimalizálása érdekében az állam támogatja az átállás költségeit – a Más País egyetlen kikötése az, hogy a cégek 40-ről 32 órára csökkentsék az alkalmazottak heti munkaidejét, a bérek csökkentése és a dolgozók elbocsátása nélkül. „A klímaváltozás arra kötelez minket, hogy bizonyos dolgokat másképp csináljunk, például formáljuk át a munkavégzés módját úgy, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsássunk ki” – mondta a párt vezetője, Íñigo Errejón a Time-nak. „De a munkavégzés a mai formájában biológiailag és társadalmilag is fenntarthatatlan. Az európai gazdaságok nem versenyezhetnek Kínával, ahol több órát dolgoznak kevesebb pénzért. Azért kell tennünk, hogy jobb körülmények között dolgozhassunk.”

Több spanyol miniszter, politikus és vállalati vezető viszont úgy gondolja, hogy a munkaidő csökkentése csak rontana a helyzeten – főleg egy olyan év után, amikor a gazdaság 11 százalékkal csökkent, és az 1930-as évek polgárháborúja óta a legnagyobb visszaesést produkálta.

Vannak, akik szerint azonban éppen egy ilyen válság idején kell meglépni ezt a váltást: a madridi Complutense Egyetem közgazdászainak januárban megjelent tanulmánya szerint ha 2017-ben öt órával csökkentették volna a heti munkaidőt, az 560 ezer új állást teremtett volna, országosan 3,7 százalékos béremelés és a GDP 1,4 százalékos növekedése mellett.

A vitában fontos kérdés, hogy mi is hajtja a produktivitást. Miközben sokan úgy tartják, hogy a pénzügyi juttatásoknak van a legnagyobb hatásuk a termelékenységre, a kutatások ennek sorra ellentmondanak. Az Oxfordi Egyetem Jóléti Kutatóközpontjában nemrég empirikus vizsgálatban sikerült bizonyítani a dolgozói (mentális) jólét és a produktivitás közötti összefüggést, ami Jan-Emmanuel De Neve, a központ igazgatója szerint a négynapos munkahét működőképességét támasztja alá.

A Perpetual Guardian nevű új-zélandi alapkezelő cég 2018-ban indította el a saját pilot programját, amely során nyolc héten át heti négy napot kellett dolgozniuk az alkalmazottaknak, változatlan fizetés mellett. Az eredmények magukért beszélnek: a dolgozók kiegyensúlyozottság-érzete a munka és a magánélet között 54-ről 78 százalékra emelkedett, a stressz 45-ről 38 százalékra csökkent, a produktivitás (és ezzel a cég profitja) nőtt, és gyakorlatilag minden jóléti mutató javulásnak indult.

Japánban, ahol külön szó létezik a túlzott munkavégzés okozta halálra (karósi), a Microsoft tesztelte a beosztást 2300 japán alkalmazottján, 40 százalékos produktivitás-növekedést elérve.

A berlini székhelyű, de 15 országban több mint ezer embert foglalkoztató Awin a tavalyi lezárások idején kezdett lépéseket tenni a csökkentett munkaidő irányába. Az online marketinggel foglalkozó cégnek más szektorokkal ellentétben, ekkor indult be igazán az üzlet, ezért a dolgozókon a kiégés jeleit kezdték észlelni. Tavasszal még csak azt javasolták a távmunkában dolgozó alkalmazottaknak, hogy péntekenként ebédidő környékén tegyék le a munkát, de ez a fél napnyi szabadidő már annyit jelentett, hogy a munkavállalói aktivitás, az ügyfél-elégedettség és az eladási mutatók is nőni kezdtek, ezért 2021 januárjában kihirdették, hogy bevezetik a négynapos munkahetet, a fizetés és a juttatások csökkentése nélkül.

Nagy-Britanniában nemcsak a szakszervezetek kampányolnak a négynapos munkahét mellett, de a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is felvette a programjába a kezdeményezést már a 2019-es választás előtt. A londoni kormány szemében azonban ez csak munkáspárti kampányfogás.