Emelkedik a HIV-fertőzöttek és AIDS-esetek száma Magyarországon
Tovább emelkedik a HIV-fertőzöttek és AIDS-esetek száma Magyarországon – ez derül ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által közzétett adatokból. Noha a köztudatban az AIDS-et a férfiakhoz kötik, 2017-ben mégis több nő halt bele – olvasható ki az adatokból.
A Szent László kórház infektológusa szerint, amíg ilyen alacsony a HIV-fertőzöttek és kiszűrtek száma, addig a jövőben a számuk emelkedni fog. A Civil AIDS Fórum elnöke közben arról számolt be, hogy az egészségügyi kormányzat megszüntette a civilszervezetek prevenciós forrásait - írja az atv.hu.
Az ÁNTSZ alig két hete tette közzé a HIV/AIDS megbetegedésekre vonatkozó magyarországi statisztikákat, így a negyedik negyedévvel kiegészítve már teljes képet kaphatunk az itthoni helyzetről. Ebből jól látszik: a kiszűrtek száma – csakúgy, mint a megelőző években – 2-300 között mozog.
Egész pontosan 223 HIV-fertőzöttet és 52 AIDS-esetet regisztráltak 2017-ben, ami csaknem megegyezik az előző évi adatokkal. Noha a fertőzést a köztudat elsősorban a férfiakhoz köti, az intravénás droghasználók körében is elterjedt a betegség.
A hazai statisztikákra nézve pedig azt láthatjuk: az AIDS-es nők száma ugyan nem közelíti meg a férfiakét, számuk mégis duplájára nőtt a megelőző évhez képest. Sőt, többen is haltak bele, mint férfi társaik. A fertőzöttek száma továbbra is emelkedik, 2017 december 31-ig ugyanis 3567 HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak, míg az AIDS 387 ember halálát okozta.
Szlávik János szerint az elmúlt harminc évben rendkívül alacsony volt a kiszűrt HIV-pozitívak száma, tehát nem szignifikáns az évenkénti változás. A budapesti Szent László Kórház infektológusa ugyanakkor hozzáteszi, hogy hazánkban alacsony az önkéntes szűrésen résztvevők aránya, annak ellenére, hogy az mindenki számára díjmentesen elérhető.
A szaktárca felelősségvállalása a prevencióval kapcsolatban a Civil AIDS Fórum elnöke szerint botrányosan alacsony. Mocsonaki László kifejtette: a mai napig nem fogadták el a 2013-ban elkészült új AIDS-stratégáit, nem működik a Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport, legutoljára 2015 novemberében ülésezett. A fertőzésnek jobban kitett társadalmi csoportok civil szervezeteinek szánt prevenciós támogatásokat pedig megszüntették - magyarázta.
Mocsonaki László szerint minden bizonnyal azért növekedett az AIDS-betegek száma, mert gyakran későn kerülnek az ellátórendszerbe, későn történik a diagnosztizálás. Szakmai berkeken belül azonban az is elhangzik, hogy a háziorvosok és szakorvosok szakmai felkészítése még hagy némi kívánnivalót maga után, és továbbképzésekre lenne szükségük.
Nem ritka az olyan eset sem, amikor egy betegről, aki különböző tünetekkel bekerül az egészségügyi ellátórendszerbe, csak jóval később derül ki, hogy HIV-fertőzött. Mint mondta, olyan eset is volt már, amikor egy fiatalembert már hosszabb ideje kezeltek különböző tünetekkel, de csak a hetedik kórházi hospitalizáció után merült fel az orvosokban, hogy a beteg tünetei mögött HIV-fertőzöttség lehet. Mire azonban az AIDS stádiumában lévő beteg a kórház illetékes osztályára került, már nem tudtak rajta segíteni.
Szerinte ez azért „botrányos”, mert az időben felfedezett HIV-fertőzés gyógyszeres kezeléssel jól karban tartható és a HIV-vel élők teljes értékű életet élhetnek.
