Piál, zabál, és korán meghal a magyar
Az átlag magyar öt évvel kevesebbet él, mint egy európai polgár, aminek elsősorban az önpusztító életmód az oka, tehát az alkohol- és cigaretta fogyasztás, az egészségtelen táplálkozás. Na és persze a mozgáshiány. Ezen felül évente egy kisvárosnyi ember hal meg olyan betegségben, ami megfelelő kezeléssel gyógyítható lenne, de a kormány a hazai egészségügyre egyre kevesebbet költ. A súlyos megállapítások a legfrissebb OECD jelentésből származnak, amely a tagországok egészségügyi állapotát vizsgálta.
„Ha nem az alkohol, a cigaretta, vagy az egészségtelen táplálkozás, akkor a folyamatosan romló hazai egészségügyi rendszer az oka a magas halálozási számnak” – mondja Komáromi Zoltán háziorvos. A felmérések szerint ennyire kevés pénzt, mint az idén, húsz éve nem költöttek az állami egészségügyi rendszerre. Jogos a gyanú, hogy az állam a magánintézmények felé tolná a gyógyulni vágyó beteget.
Az átlag magyar 75 évet él, az európai átlag 80 év körül van, a statisztikai adatok szerint közel negyvenezer ember olyan betegségben hal meg, ami egyébként megfelelő kezeléssel gyógyítható lenne. A rák, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedés, az elhízás, a cukorbetegség továbbra is vezető halálok, illetve a túlhajszoltság, önkizsákmányolás következtében is egyre több a mentálisan beteg ember az országban.
A legfrissebb OECD jelentés szerint a tagországokban fejenként 9 liter alkoholt isznak – Magyarországon 11 litert – ami a számítások szerint 100 üveg bornak felel meg. Az emberek 4 százaléka alkoholfüggő, a társadalom fele túlsúlyos, a gyerekek egyharmada szintén elhízott. Újdonságnak számít, hogy százezerből átlag 40 ember légszennyezés miatt hal meg, nálunk ez a szám is magasabb, itt 80 emberrel végez a rossz levegő.
A magyarok egészségügyi állapota a legrosszabbak közé tartozik a lettek és a szlovákok mellett. A dohányzás és az alkoholfogyasztás mértéke nálunk különösen jelentős.
Bár az egészségügyi rendszerhez elvileg nálunk majdnem mindenki hozzáfér, de miután a gyógyító hálózatra a fejlett országok átlagánál kevesebbet költünk, így előfordul, hogy a kórházi ágyak harmada azért üres, mert a beavatkozásra, tehát a gyógyításra nincs elég pénz. Műszerre is keveset tud költeni az egészségügy. Magyarországon a legkevesebb a CT- és MRI készülék, illetve ma már egyre több helyen meg tudják vásárolni a készüléket, de az egészségpénztár legfeljebb egy műszaknyi működést finanszíroz.
