Tudatos immunerősítés, nem csak járvány idején

Az immunrendszer 70 százaléka a bélben található. Éppen ezért, nagyon fontos, hogy rostokban gazdag ételeket fogyasszunk. Minden nap enni kell riss zöldséget és gyümölcsöt, mert ezek tele vannak értékes rostokkal, amelyek biztosítani tudják emésztőrendszerünk egészségét.

Ideális esetben, naponta 60-80 dkg gyümölcsöt, zöldséget kellene elfogyasztanunk. A hazai táplálkozási felmérések szerint, azonban ennek a mennyiségnek kevesebb, mint a felét esszük csak meg.

Ha az emésztőrendszerünk jól működik, akkor az immunrendszerünkkel sem lesznek gondok. A probiotikumok fogyasztásáról sem szabad elfeledkezni, hiszen ezektől kerül egyensúlyba a bélflóra.

Ne tároljuk sokáig a zöldséget és a gyümölcsöt

Válasszuk az ép, sérülésmentes termékeket, mert ezek vitamintartalma jelentősebb, mint a sérülteké. Érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy a gyümölcsöt, zöldséget vásárlás után, lehetőleg azonnal használjuk fel, mert minél tovább tároljuk azokat, annál többet veszítenek C-vitamin tartalmukból.

Nyersen fogyasztva a legjobb

Ha naponta kétszer nyersen is fogyasztunk belőlük (például a reggeli szendvicshez zöldpaprikát, tízóraira almát, kivit, vagy az ebédhez friss salátát) szintén sokat teszünk a megfelelő C-vitamin ellátásunkért. Az immunrendszer működéséhez fontos vitamin nem csak a tárolás idejére érzékeny, hanem hőre, a levegő oxigénjével érintkezve is könnyen bomlik. Figyeljünk ezért arra, hogy csak a lehető legrövidebb ideig főzzük, roppanósra hagyva pároljuk vagy hirtelen süssük a zöldségeket.  A nátha, influenza megelőzéséhez használjuk ki a sokféle, C-vitaminban gazdag déli gyümölcsöt (citrom, narancs, mandarin, pomelo, grapefruit, kivi).

A színes zöldségek, gyümölcsök jobbak

Figyeljünk arra, hogy minél színesebb egy zöldség (padlizsán, sütőtök, brokkoli, lila káposzta) vagy gyümölcs (vörös szőlő, szilva, kökény) annál több benne a színét adó fitonutriens (többféle polifenol). Ezek olyan antioxidáns anyagok, amelyek hozzájárulnak a (például túl zsíros táplálkozás vagy stressz miatt) túlzott mértékben képződő szabadgyökök semlegesítéséhez, ezzel többek között az immunrendszer normális működéséhez.

Az immunrendszer működését leginkább a következők befolyásolják:

• Vitamin- és ásványi só-bevitel és tartalékok: a civilizált életmód során lefsgyasztott ételek java sajnos nem vagy csak igen kis adagban tartalmaz vitális anyagokat, vitaminokat és ásványokat. Ezért az időszakonkénti utánpótlás elengedhetetlen még akkor is, ha valaki viszonylag több friss ételt fogyaszt – a hosszú tárolási és szállítási lánc illetve az ipari termesztés következtében ugyanis már a friss ételek sem tartalmaznak kellő mennyiségű létfontos anyagot.
• A vízháztartás: a víz testünk pótolhatatlan alkotóeleme, s a nyiroknedv jelentős részét is ez alkotja. Ha tehát nem iszunk elegendő mennyiségű folyadékot, romlik a szövetnedvek keringése, a sejtek anyagcseréje, s minden szervünk, így az immunrendszer tevékenysége is. Legjobbak a szűrt tiszta víz, az ásványvizek,a hígított, frissen préselt levek és a gyógyteák.
• A sav-bázis egyensúly: a szöveti pH savi irányba tolódása megsokszorozza a visszatérő gyulladások kialakulási esélyét, az erősen lúgos közeg viszont a vírusfertőzéseknek és a daganatok kialakulásának kedvez, ezért fontos a kiegyensúlyozott sav-bázis háztartás.
• Pszichés hatások: az állandósult kedvetlenség, örömtelenség, szorongás és a depresszív hangulat, valamint a félelmek nagy fokban lerontják a szervezet ellenálló és megküzdő erejét. A tartós és erős stressz is megbénítja az immunrendszert. Ezért nagyon fontos, hogy a wellness jegyében, ne csak a test ápolására, hanem a lelki harmónia megszerzésére is törekedjünk. Minél kiegyensúlyozottabbak vagyunk pszichésen, minél harmonikusabbak emberi kapcsolataink, annál könnyebb leküzdenünk minden bajt, és annál hosszabb és egészségesebb életre számíthatunk.
• Környezeti hatások: elsősorban a környezetszennyező anyagok, ionizáló sugarak, elektroszmog és a gyógyszerek nem kívánatos hatásainak köszönhetjük, hogy mind több krónikus betegség alakul ki. Ezek ellen a legnehezebb védekeznünk, ám egyszerű praktikákkal, nagyobb körültekintéssel és felelősségérzettel nem lehetetlen a környezet egészségromboló hatásának enyhítése sem. Nem másoktól, politikusoktól, környezetvédőktől kell elvárni a változást, hanem mindenkinek a maga mikrokörnyezetében kell megtennie mindent a környezet és a saját egészsége védelmében.
• Élvezeti szerek: a feketekávé, a drogok, a cigaretta és az alkohol rombolja védekező erőnket. Az élvezeti szerek rendszeres vagy időszakonkénti mértéktelen fogyasztása előbb-utóbb mindenkinél megbosszulja magát. A 100 évig élő dohányos nagypapák meséjének korszaka lejárt, ez a „fajta” kihalóban van, s maradnak az 50 év körüli tüdőrákos vagy a krónikus szív- és érrendszeri betegséggel küszködő férfiak és nők. Ezért amíg még nem késő, hagyjon el minden élvezeti szer túlzó használatával.

Ami még fontos

Elegendő alvás: nem lehet eleget hangsúlyozni az alvás fontosságát. Az immun- és idegrendszernek szüksége van a regenerálódásra, „újraindításra”. Az általánosan megfelelőnek tartott, elégséges alvásmennyisége ami hét-nyolc óra legyen meg.

Rendszeres sport: hagyjunk fel a mozgásszegény életmóddal. Ha minden nap legalább fél órát mozgunk, sokkal ellenállóbbá válik a szervezetünk nemcsak a kisebb, de a daganatos betegségekkel szemben is. Emellett a stresszt is levezeti, és jobban  érezzük magunkat a bőrünkben.