Elszámoló poszt – avagy tények a Fidesz hazugságaival szemben

A ciklus végeztével illik beszámolni az elvégzett munkáról és az ígéretek teljesüléséről, már csak azért is, mert ezzel kapcsolatban a bukott veszprémi Fidesz és propagandacsatornái folyamatosan hazudoznak.

2015-ben felelős, 3x3 pontból álló programot állítottam össze, olyat, amilyet független ellenzéki politikusként is képes voltam teljesíteni. Vállaltam, hogy a civilek hangja és a veszprémiek képviselője leszek. Újra és újra elmondtam: elég a lopásból, elég a szabadságjogok csorbításából és elég a megfélemlítésből. A kezdettől fogva hangoztatott vádakkal szemben nem ültem be egyetlen párt frakciójába sem. Ahogy a parlament honlapján szereplő számok is mutatják: pártháttér nélkül 369 önálló indítványt nyújtottam be, csaknem fél tucat törvénymódosítást és parlamenti határozati javaslatot, amelyek négysávossá tennék a déli elkerülőt, megoldást hoznának a társasházakban élők problémáira, az özvegyi nyugdíjasokat ért igazságtalanságra, a továbbtanulni akaró fogyatékkal élők gondjára. Ezek mind szakmailag megalapozott kezdeményezések, amelyek egyetlen ok miatt nem valósultak meg. Ezt az okot úgy hívják: Fidesz. A kormánypárt ugyanis e javaslatokat leszavazta. Mert a Fidesz idejébe a veszprémi polgárok valós problémái nem férnek bele. Az ő energiájukat csak a hatalomban maradás és a lopás köti le. Ebben a rövid bejegyzésben nem is tudom felsorolni, hogy a fentieken túl hány emberrel beszéltem, mennyi segítségre szorulót hallgattam meg, kiknek jártam el az érdekében képviselőként az elmúlt három évben. Ezt az érintettek pontosan tudják. De három konkrét, a Fidesz rendszerét jól jellemző ügyet kiemelnék. Első intézkedéseim között volt, hogy az akkor még központi Klik által előidézett káoszban segítsek. Az iskolákban hiány volt papírból és írószerből, tanárok szülőket kértek arra, hogy papírt vigyenek az iskolákba. A kicsinyesség és az értelmetlen központosítás mintapéldája volt, ahogy a Klik a kistelepülések iskoláit véreztette ki. Ezért az összes iskolaigazgatónak levelet írtam, hogy jelezzék, mire van igényük, és a parlamenti képviselőknek járó keretből igényelhető írószereket az iskolák rendelkezésére bocsátom. Civilként a politikába kerülve egyből szembejött a valóság és a kormányzat értékrendje: hogy amíg a kivételezettek, mint például a parlamenti képviselők szinte azonnal hozzá tudtak jutni a munkájukhoz szükséges alapvető kellékekhez, addig a gyermekeinket nevelő tanároknak hónapokon keresztül nem jutott tanszer. És ennél az őszinte, civil akciónál jött először szembe a hatalom viselkedése is. A kormánypárt helyi végrehajtója, a csak felfelé és csak egy embernek megfelelni igyekvő rendszer pitbullja azonnal üzent és megfenyegette az iskolaigazgatókat, hogy ne merjenek elfogadni semmit tőlem. Hogy mekkora volt a baj, azt jelzi, hogy a tanárok nem fogadták meg a tanácsot: titokban, szürreális jelenetek között, néha szó szerint az éj leple alatt csempésztük be az iskolákba a papírokat és írószereket. Ekkor fogadtam meg: engem a politikában nem a kommunikáció, hanem a segítés szándéka fog vezetni – és ha tetteim kommunikálásával nehéz helyzetbe hozom a kiszolgáltatottakat, akkor nem kérek a nyilvánosságból. A második példám a Pannon Egyetem, amely nagy veszélybe került a ciklus alatt. Olyan döntést előkészítő anyag született, amely a Georgikon Kart elcsatolta volna, ezzel pedig az egyetem léte, Veszprém egyetemi város mivolta került volna veszélybe. A közélet szereplőit, a város neves értelmiségi véleményformálóit, a helyi politikai élet volt és jelenlegi szereplőit, civileket győztem meg, hogy álljunk ellen, emeljük fel a hangunkat. Ezt meg is tettük, a Fidesz helyi politikusait kivéve teljes veszprémi összefogást alkottunk, amely kellő nyomásgyakorlással bírt arra, hogy a minisztérium napirendjéről – legalábbis a választásokig – lekerüljön a téma. Mi, több mint ezren összefogtunk, aminek az eredménye nekünk az volt, hogy megmenekült a Pannon Egyetem. Az összefogást gátló kinevezett fideszes párttitkár pedig jutalmul egy fénykép erejéig odafért Balog emberminiszter közelébe. Ne sajnáljuk tőle ezt a dicsőséget. A harmadik példám Hajmáskér, ahol büszke emberek élnek. Büszkék a településükre, annak történelmére és jelenére is. Több mint egy évvel ezelőtt, fogadóórámon kaptam azt a jelzést, hogy az akkor új vasúti menetrendben a Budapest-Szombathely vonalon járó gyorsvonatok esetében kivették a hajmáskéri megállót, így például akiknek Szombathelyre kell járniuk orvosi kezelésre – merthogy ilyen is akad, de ez egy másik téma – azoknak Veszprémben órákat kell várniuk az átszállásra és csatlakozásra. Azóta a vasút vezetésével és az illetékes minisztériummal is konzultáltam, többször tettem fel írásbeli kérdést Seszták miniszter úrnak, de folyamatosan elutasításra találtam. Mivel a Fidesz politikájából azt tanultam, hogy ők nagy hívei az úgynevezett nemzeti konzultációnak, gondoltam, ez meggyőző érv lesz majd. A kevesebb, mint háromezer fő lakosú Hajmáskéren és néhány érintett környező településen egy hónap alatt 800 aláírást szedtünk össze annak érdekében, hogy kérésünk meghallgatásra találjon. Erről, a helyi konzultáció eredményéről a napokban tájékoztattam újra a miniszter urat. Addig folytatjuk ezt a csatát, amíg el nem érjük a célt, mert a vasút nem pusztán egy praktikus közlekedési eszköz, hanem szimbólum is. Ugyanúgy, mint a posta, az iskola, a közösségi élet vagy a kocsma a faluban. Aki ezeket veszélyezteti, falurombolást végez. Aki ezekért tenni hajlandó, az folytat valódi nemzeti politikát. Ezek a példák mutatják, milyen politikában hiszek én. Olyanban, amely a helyi ügyek képviseletéről, a helyi emberek bevonásával, a közösségi érdekek képviseletéről szól. Erre vállalkozom a jövőben is. Kész Zoltán (A poszt a 2018. március 6-án, Veszprémben elhangzott évértékelő beszéd egy részletének rövidített, szerkesztett változata.)

2018. March. 08. 09:12

Fogadóórai történetek

El kell mondjam önöknek: felemelő érzés képviselőnek lenni! A kormánypárti vádakat megszoktam, a hatalom zsebmédiájának mocskolódását ellenzéki tevékenységem elismerésének tekintem, hiszen arra lőnek, akitől félnek, de a választópolgárokkal találkozni felemelő érzés.

Az egyik falusi kocsmában egy úr azzal fogadott, neki ne magyarázzak, senki sem független, én sem lehetek az. Mondtam neki, hogy igaza van, értékektől például nem vagyok független, számos dolgot tisztelek a baloldaliakban, a jobboldalban, és a liberálisok sem állnak messze tőlem, de egyik oldal pártjához sem csatlakozom. Lehet, hogy nem győztem meg, pedig hosszan és jót vitatkoztunk, de azt hiszem, a tiszteletét elnyertem. Ezt abból gondolom, hogy meghívott és megmutatta a malacait, mert nemrég ellett Zsuzsi, a koca. Nem sajnáltam, hogy sáros lett a cipőm, mert tudtam, hogy nagy megtiszteltetésben van részem: befogadott. Köszönöm.Egy másik illető nem akart hinni a szemének, hogy a képviselő csöngetett be hozzá csak azért, hogy megkérdezze: mi újság önöknél? Az, ahogy beszólt a feleségének - gyere ki gyorsan, a parlamenti képviselőnk van itt - nos, az megint nagyon szívet melengető helyzet volt.A fogadóóráimon sokan fordulnak hozzám segítségül, amikor a normális ügymenetben falakba ütköznek. Legutóbb azonban azért jött egy nyugdíjas hölgy, hogy felajánlja a segítségét: ötezer forint értékben hozott Erzsébet-utalványt, hogy hozzájáruljon a kampányhoz. Megható. A találkozó után küldött váratlan leveléből kiderült, hogy nemcsak lelkes, de nagyon következetes segítő lesz. Azt írta, kötelességének érzi, hogy másokat meggyőzzön. Idézek a leveléből: 1. Az alap az, hogy elmegyek szavazni. 2. Számba veszem szóba jöhető barátaimat, ismerőseimet, megkérdezem tőlük, mit tesznek azért, hogy az általuk is nemkívánatosnak tartott helyzet megszűnjön? 3. Felajánlom segítségemet egy ellenzéki képviselőjelöltnek, hogy aláírásokat gyűjtök számára (február 19-től indul). 4. Lehetőségeim függvényében anyagilag is támogatom a jelölt kampányát, és erre az opcióra az aláírásgyűjtésnél is felhívom a szimpatizánsok figyelmét. 5. Delegáltként részt veszek a választás napján a törvényesség ellenőrzésében. Ezeket a lépéseket fogom megtenni. ÉS TI???"Fogadóóráról indult a hajmáskéri gyorsvonatok megállításáért már aláírásgyűjtésnél járó ügyünk is. Helyiek panaszolták, hogy a szombathelyi viszonylatban közlekedő, eddig megálló vonatok immár átrobognak a településen, holott van, aki Ajkáról jár be dolgozni a polgármesteri hivatalba, mások kezelésre járnak a vasi megyeszékhelyre, ők mind átszállásra és hosszas várakozásra kényszerülnek Veszprémben. Az illetékes minisztérium szerint az utasszám nem indokolja a szerelvények megállítását, a helyiek és környékbeliek azonban mást mondanak, jelenleg nagyjából félezren írták alá az íveket. A legpikánsabb a történetben, hogy szakemberek szerint másutt létezik úgynevezett ideiglenes megálló státus is. Ha ebbe sorolnak egy települést, akkor a vonatoknak csak abban az esetben kellene megállniuk, ha váltottak jegyet odáig, illetve ha az ottani állomás jelezte érkezés előtt, hogy van felszálló. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy az esetek többségében jelenleg is megállnak itt a gyorsvonatok a szembejövő szerelvény miatt, csak éppen tilos a fel-, illetve leszállás. A kezdeményezés mögé sokan odaálltak, például a térség egy korábbi fideszes képviselője is. Egy másik fogadóórai látogató nem akarta megállítani a vonatokat, csak lelki munícióért jött. Beszélgetni akart, optimizmusért jött, hogy segítsek eloszlatni a pártok széthúzásából fakadó pesszimizmusát. Biztosan tudom, hogy sikerrel jártam. Nemcsak azért, mert látom a megváltozott Facebook-aktivitását, hanem mert azóta kis közösséget szervezett a településén. Olyan kis ellenzéki, lokálpatrióta asztaltársaságot, amely megbeszéli a helyi ügyeket, az országos lehetőségeket, és ami a legfontosabb: a változás érdekében szükséges saját teendőit. Mert ne legyen kétségünk, a Fidesz-aktivisták megszervezték magukat, és folyamatosan kapják a gyűlölet szörnyű munícióját. Mi sem várhatjuk a fotelból a változást. Éppen ezért felemelő érzés, hogy az említett illető legutóbb engem is meghívott egy ilyen szűk körű megbeszélésre. Örömmel látom, hogy ennek mára valódi rendszere alakult ki. Szívesen megyek ilyen kis közösségekbe, mert nincs hatékonyabb meggyőzés az érvelésen alapuló józan, nyitott vitánál. Erre a helyi pártsajtó nem biztosít teret, és a fideszes jelölt sem lesz hajlandó szemtől szembeni vitára, ez szinte biztos. Bátorítok hát mindenkit, hogy szervezzen össze 5-10-15 barátot, ismerőst, akik kíváncsiak a képviselőjük véleményére, és találkozzunk. Küldjenek üzenetet a Facebook-oldalunkra és igyekszünk megszervezni a találkozót. Megtiszteltetésnek veszek minden meghívást, és ne felejtsék: míg a fideszes párttitkár a Fideszt képviseli a településeken, addig én önöket a parlamentben.

2018. February. 01. 08:39

Cserbenhagyta a kormány Hajmáskért

Egyszerű, de annál fontosabb kéréssel fordultak hozzám a hajmáskéri polgárok: szeretnének átszállás és többórás várakozás nélkül eljutni Szombathelyre, ahol többen fontos kórházi kezelésben részesülnek. A Budapest-Szombathely vonalon közlekedő gyorsvonatok ugyanis átrobognak a településen, de felszállni a helyiek nem tudnak. A lakosok most aláírásokat gyűjtenek, hogy a kormány végre foglalkozzon az ügyükkel.

Magyarországon számtalan olyan dologra van pénz, ami az égvilágon semmit sem ér. Van pénz teletömni Mészáros Lőrinc zsebeit például, de iskolafelújításra nincsen. Van pénz stadionokat építeni, de a kórházakra nem jut. Az állami cégek vezetőinek fizetése az egekbe szökik, az állami alkalmazottak alig élnek meg a bérükből. A "nemzeti tőkésosztályt" (értsd: fideszes strómanok seregét) minden eszközzel támogatja a kormány, de a nyugdíjminimum nem emelkedett lassan egy évtizede. A Felcsúton milliárdokból épült Pancho Aréna és az Orbán család hatvanpusztai kastélyegyüttese mellett festői kisvasút robog, de a közel kétszer akkora Hajmáskéren nem áll meg a gyorsvonat.Folyamatosan dolgozom azon, hogy a választókerületemben élők kéréseit meghallgassa a kormány, de a helikopterrel közlekedő, kastélylakó fideszes politikusok inkább elfordítják a fejüket. Amikor Hajmáskér ügyében az illetékes minisztériumhoz fordultam, ők az utasszám csökkenésével indokolták a megálló megszüntetését. Számokat, statisztikákat küldtek annak alátámasztására, hogy jó döntés volt kihagyni Hajmáskért a Szombathelyre tartó járat menetrendjéből. Azt írják, pár száz utas miatt nem éri meg lelassítani a vonatközlekedést az egyébként is túlterhelt, egypályás vonalon. Szerintem meg nekünk nem éri meg egy olyan kormány, amelyik nem teljesíti az előírt feladatait, sem az oktatásban, sem az egészségügyben, sem a közlekedés területén.Miközben a magát nemzetinek valló kormány a saját állampolgárai érdekét nem akarja figyelembe venni, külföldi hatalmakat hűségesen kiszolgál. Nem csak Paks 2-re gondolok, amivel Orbán Viktor nyilvánvalóan Putyin kegyeit keresi. Építünk magyar pénzből vasutat a kínaiaknak a Budapest-Belgrád vonalon és újítunk fel sínpályát a szlovénoknak Koper kikötője és Divaca között. Mindezért a magyar emberek, köztük a Hajmáskéren élők fizetnek, mégis a Fidesz úgy érzi, nekik nem jár a kényelmes és gyors közlekedés. Pedig az itt élő emberek problémája az említett hatalmas projektekre fordított pénz töredékéből orvosolható lenne, ha a Fidesz nem csak egy szűk kör zsebeinek megtömésével foglalkozna.Nemhiába volt szüksége Orbán Viktornak arra, hogy a teljes vidéki sajtót lerombolja és a strómanjaival felvásároltassa. Így az ehhez hasonló ügyeket, amikor a kormány elhanyagolja a kötelességeit és cserbenhagyja a polgárokat, könnyebb eltussolni. Most ezt nem fogjuk hagyni, sem én, sem Hajmáskér lakosai, akik úgy döntöttek, hogy saját kezükbe veszik a sorsukat, és megkezdték az aláírásgyűjtést azért, hogy megálljon a vonat náluk is. Szomorú, hogy azt kell mondanom, manapság már egy ilyen jó szándékú, helyi érdekű civil kezdeményezéshez is bátorságra van szükség az Orbán-rezsimben. Azonban büszke vagyok arra, hogy az Országgyűlésben ilyen tettre kész és tisztességes lokálpatriótákat képviselhetek. Kérek mindenkit, hogy segítse az ügyüket és támogassa az aláírásgyűjtést!

2018. January. 20. 09:00

Haza van eladó

Évek óta zajlik egy monstre kampány a menekültek, a bevándorlás és az országot finanszírozó Európai Unió ellen. Rogán minisztériuma és a teljes államszervezet évek óta azt harsogja, hogy nem kérnek 1200 ember betelepítéséből. Erre pont ők betelepítettek ide csendben húszezer bevándorlót Rogán Antal egyedi fejlesztésű kötvényprogramján keresztül - erről beszéltem napirend utáni felszólalásomban a héten a parlamentben.

Meg kell mondanom, hogy időként túlzásnak érzem azt, ahogyan ellenzéki képviselőtársaim bírálják a kormánypárt prominenseit és oligarchaseregüket a fényűző életmódjukért, valamint azt az ország előtt mutogató arroganciájukért.Egy ideje már a kormány mellett tűzön-vízen át kitartó, a zsírosabb falatokat csak távolból leső holdudvar is morgolódik, mert nem tetszik nekik az új kiváltságos réteg látványos életmódja, a Tesla rakétáit megelőző hipergyarapodása. De nem finnyáskodnának annyit, ha olvasták volna régebben Orbán Viktor nyilatkozatait. A kormányfő évekkel ezelőtt elmondta, hogy Magyarországnak nincsenek gyarmatai. Nincsenek ásványkincseink, titkos nyersanyagforrásaink, csak az van, amit magunknak építünk, kitalálunk. És valóban: tévednek azok, akik azt hiszik, hogy pusztán a nemzeti vagyon teljes újraosztásából, a párttagságin alapuló elitcseréből és más forradalmi változásokból eltartható az Orbán-rendszer új, egyre csak éhesebb uralkodórétege. A kétszáz évre családi vagyonokat felhalmozó új arisztokráciának igenis kreatív ötletekre van szüksége. Nem elég a kongó stadionokon át kilopni a kórházak pénzét vagy más eszelős tervek mentén elégetni, illetve megfelelő itthoni vagy külföldi bankbetétekbe juttatni a magyarok vagyonát. Új módszerek kellenek - persze, lehet gúnyolódni, kedves képviselőtársaim -, mert a BKV helyett az állandó helikopteres és külön-repülőgépes közlekedés, a teljes ágazatokról döntő makaói pókerparti, a svájci villa, a gyémántárverés, de még az ibizai luxusmulató sem olcsó mulatság, ahová ez az új kiváltságos réteg megpihenni vagy éppen dolgozni jár. Ezt az életmódot pedig addig kell fokozni, pestiesen szólva kimaxolni, amíg hazánk kívül tud maradni az európai ügyészségen és a magyar legfőbb ügyészség a Fidesz jogi tagozataként tud működni. Éppen ezért a letelepedési kötvény gondolata igenis hasznosnak bizonyult Rogán Antal propagandaminiszter úr üzletfelei és barátainak érdekei szempontjából. Lehet ugyan károgni, de mégiscsak 100 milliárd forintnyi összeget sikerült összegereblyézni okos ügyvédek éjszakákon át tartó ötletelésével, sőt, miniszterelnöki egyetértéssel és - remélhetően el nem évülő - felelősséggel. Persze minden elemében bűzlik a történet, állandóan felbukkan a Rogán-féle politikai família egy-egy csápja, és még a szcientológusokat is váratlanul lerohanták a rendőrök. Hiába, aggódik a hatalom a személyiségi jogokért! A 2100-ig tartó konyhapénz tehát ezzel megvolna minden Rogán-közeli hazafinak, csakhogy akad itt egy kis probléma, amit nem beszéltek meg a legfőbb szotyolaügyi VIP-páholyban. Nem is az, hogy a magyar állam óriásit bukott, mert túl magas kamatot fizetett a letelepedési kötvények után. A veszteség 20 milliárd forint. Ez a veszteség az orbáni kormányzás során szinte csak apró, hiszen havonta elszórnak valami betonkolosszusra ennyit. Itt más a gond.Merthogy évek óta zajlik egy monstre kampány az egészségügyi és az oktatási kiadások helyett a menekültek, a bevándorlás és az országot finanszírozó Európai Unió ellen. Rogán minisztériuma és a teljes államszervezet évek óta azt harsogja, hogy nem kérnek 1200 ember betelepítéséből, mert persze a magyar ellenzék és a civilek ezen mesterkednek. Erre pont ők, hipp-hopp betelepítettek ide csendben húszezer bevándorlót Rogán Antal egyedi fejlesztésű letelepedésikötvény-programján keresztül! Ez azt jelenti, hogy 15-ször annyi bevándorlót engedett be a kabinet, mint amennyi menekült (1294 fő) befogadását kérte az Európai Unió hazánktól az egyszeri áthelyezés keretében. Tény az is, hogy a közvetítő vállalkozások tulajdonosi háttere átláthatatlan, és az állam mindent megtett, hogy soha ne tudjuk meg, kik a tényleges haszonélvezők, de így is világosan látszik, hogy a Rogán-Habony érdekkör az. Nem volt ellenőrzés a közvetítő vállalkozások felett sem. Vajon miért? Még ennél is súlyosabb kockázat, hogy ez a fideszes bombaüzlet óriási nemzetbiztonsági kockázatot telepített hazánkba és Európába: ilyen rövid idő alatt nem történhetett meg 20 ezer ember nemzetbiztonsági, közbiztonsági és egyéb átvilágítása sem.Kell a pénzük, tudjuk. Bárkié. De mindenáron? Tényleg semmi nem számít Rogán Antalnak és Orbán Viktornak? Rendben van az embercsempészet, ha az hivatalos? Ahogyan a Magyar Nemzet megírta: egy 300 ezer eurós kötvény vásárlásával - amelyet harmadáron, 125 ezer euróért is meg lehetett venni - akár nyolc bevándorló is letelepedési engedélyt kaphatott Magyarországon. Ebben az esetben fejenként 4,8 millió forintot kellett a letelepedésért fizetni, vagyis aligha nevezhetők gazdag befektetőnek a kötvényes bevándorlók. Ennyit nemritkán az embercsempészeknek is fizetnek a menekültek.De vajon mit fog mondani Rogán propagandaminiszter úr, ha majd esetleg egy letelepedési kötvényes követ el terrorcselekményt Európában? Vállalni fogja a felelősséget érte? Akkor mivel fog bódítani minket és magát?

2017. December. 14. 17:20

Álhírekkel támadja Finnországot az Orbán-rezsim

A pártállami diktatúrákban bevett gyakorlat, hogy a nyomorgó népnek megpróbálja bemesélni a propaganda, milyen nagy a jólét. Ezt csinálja az Orbán-rezsim, amikor légből kapott álhírekkel próbálja lejáratni a világszerte elismerésnek örvendő finn oktatási modellt. Ne hagyjuk magunkat átverni!

Finnország oktatási rendszeréről érdemes tudni, hogy a szakértők és a nemzetközi felmérések szerint is a világ élvonalába tartozik. Ők sokkal több pénzt költenek oktatásra, mint mi, a tanári pálya versenyképes és vonzó karriert kínál, a rendszer a magyarhoz képest kötetlenebb, rugalmasabb a diákok számára. A fél világ irigyli ezt a modellt és mintaként tekint rá. Az elhibázott fideszes oktatáspolitika kritikusai is gyakran emlegetik pozitív példaként, ezért lehet akkora tüske a kormánypárt szemében, hogy beindították miatta a hazugsággyárat.Ugyanis kitalálták, megírták és lehozták a világ leggazdagabb gázszerelőjének az újságjaiban ezt a hazug álhírt a Helsinki utcáin randalírozó vérszomjas kisiskolásokról, akik két katedrális felgyújtása közben a szüleik fegyvereivel lövöldöznek egymásra. Nekünk pedig szerencsésnek kellene éreznünk magunkat, hogy a mi gyerekeink Magyarországon járhatnak iskolába Finnország helyett. Ezeket az abszurd, komolytalan kijelentéseket ráadásul közpénzen terjeszti a Fidesz. Ha csak a kormányzat szennylapjaiból tájékozódik valaki, úgy érezheti, a finnek rendkívül irigyelnek minket. Aki látott belülről iskolát, beszélt pedagógussal vagy diákkal Magyarországon, az ezt nem veszi be. Nem hiszem, hogy a finnek beíratnák a gyerekeiket bármelyik Klik által fenntartott intézménybe. Olyan iskolába, ahol omlik a homlokzatról a vakolat és penészes a mosdó. Ahol hideg van, mert a Klik megint nem tudta kifizetni a fűtésszámlát, ugyanis kellett a pénz a pofátlanul magas vezetői fizetésekre. Ahol a szülőknek is be kell szállniuk anyagilag a tanszervásárlásba, sőt, akár az épületfelújításba is. Közben a gyerekek és a tanárok egyaránt túl vannak terhelve, utóbbiak ráadásul súlyosan alulfizetettek. Az iskoláknak az államosított tankönyvpiac silány, selejtes termékeit kell kötelezően használniuk. A nyelvoktatás minősége alacsony, a digitális kompetenciákat sok helyen hírből sem ismerik. Erről kellene beszélni, nem pedig kitalált finn utcai zavargásokról. Persze a kormány hallani sem akar a problémákról, őket ez nem különösebben érdekli. Orbán Viktornak még a dédunokái is svájci magániskolába járhatnak abból a pénzből, amit a magyar emberektől ellopott, na meg abból, amit a Roszatom a zsebébe tömött. A többi nem számít.Az oktatási rendszer fejlesztése a nemzet jövőjének záloga. Higgadt szakmai vitára lenne szükség a rémhírkeltés helyett, de a Fidesz inkább Putyinhoz méltó módszerekkel, álhírekkel és propagandával próbálja megcáfolni a kritikákat. Ezért van az, hogy a mi gyermekeink és a következő generációk az Orbán-rezsim igazi károsultjai.

2017. December. 09. 10:59

A társasházakban élő milliókért

Elkezdődött a kampány, egyre nagyobb a csatazaj, de miközben mindenki a győzelemre - vagy legalább a tisztes helytállásra - hajt, ne felejtsük el azokat, akikért az egész történik: a választókat. Közülük van egy több mint hárommilliós réteg, a társasházakban, szövetkezeti ingatlanokban lakók, akiket cserbenhagyott a Fidesz.

Vannak más, hasonlóan népes csoportok, akiket megloptak, elvették a jogaikat, korlátozták és megbélyegezték őket, ám a tömbházak lakóinak ellehetetlenítéséhez nem fűződik politikai vagy gazdasági érdek. Nem a magánnyugdíj-megtakarításuk, takarékszövetkezetük, trafikjuk, termőföldjük, korengedményes vagy rokkantnyugdíjuk kellett, nem a szerzési vágy motiválta a Fideszt, hanem a hanyag embertelenség.Úgy látszik, ezek az emberek nem fontosak a Fidesznek, ezért hagyja jelenlegi formájában a törvényi szabályozást, amely azoknak kedvez, akik nem fizetik a közös költséget, a közüzemi számlákat, és azokat bünteti, akik betartják a közösségi szabályokat. Lehet, hogy a Fidesznek ez így megfelel, de a választóiknak biztosan nem. Ezért fordultak hozzám és más ellenzéki politikusokhoz, és ezért nyújtottam be a témában határozati javaslatot a parlamentnek. Azt szeretném, ha a kormány leülne a társasházi, lakásszövetkezeti érdekvédelmi szervezetekkel, meghallgatná őket, és kidolgozna egy, az érintettek által elfogadható jogszabályt. Én tárgyaltam nem egy érintettel, közös képviselőkkel, lakásszövetkezeti elnökökkel, például a 64 társasházat és mintegy 4000 lakástulajdonost tömörítő Társasházak Veszprémi Egyesületével. Tudom, hogy már korábban is megfogalmaztak javaslatokat, de a kormány nem vette figyelembe azokat. Pedig jogos elvárás például, hogy a társasházi lakások adásvételi szerződésének legyen kötelező melléklete egy tehermentességi igazolás, amelyet a közös képviselő adna ki. Vagy hogy a lakásszövetkezetek a társasházi lakóközösségek érdekeinek érvényesítéséért végzett munkájuk során illetékmentességben részesüljenek. Jelenleg ugyanis ők előlegezik meg a végrehajtások költségeit, annak ellenére, hogy ha elkel az ingatlan, ők az utolsók, akiket kártalanítanak. Így akkora adósságot görgetnek maguk előtt, amely ma vagy holnap a létüket veszélyezteti. Ha pedig a lakásszövetkezetek tönkremennek, még a jelenlegi védelmet sem kaphatják meg a lakótelepi lakásokban élő milliók. Az új szabályozás azonban nem lehet szenvtelen! Meg kell vizsgálni, hogy az adós miért nem fizet: számításból vagy valóban nehéz szociális helyzetben van-e? Ha valaki segítségre szorul, az állam kötelessége, hogy a hóna alá nyúljon, de a tisztességesen fizetőket semmilyen körülmények között nem érheti kár. Azt várom a parlamenti pártoktól - kormány- és ellenzéki oldalról egyaránt -, hogy támogassák ezt a javaslatot. Ez a törvénymódosítás nem növeli a költségvetési hiányt, úgy segít több mint hárommillió emberen, hogy gyakorlatilag nem kerül semmibe.

2017. December. 01. 12:33