Nem érdekli a magyarokat a könyv és az olvasás
Az elmúlt 15 évben a felére csökkent a rendszeresen olvasók száma a felnőtt magyar lakosság körében.
A 444 számol be a Tárki kutatásáról, amelyből az derül ki, hogy a 2005-ben végzett hasonló felmérésük óta majdnem megfeleződött a rendszeres olvasók száma: 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka vesz kezébe legalább hetente könyvet, míg 2005-ben ez az arány 25 százalék volt.
Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek), a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak (munkanélküliek, tanulók, gyermekgondozási szabadságon lévők).
A két legnépszerűbb műfaj a szépirodalmi művek, valamint a szórakoztató irodalmi művek.
Azok, akik soha nem olvasnak könyvet, azoknak 45 százaléka azért nem olvas, mert nem szeret, míg 35 százaléka azért hanyagolja ezt a fajta szórakozást, mert nincs rá ideje.
Említésre méltó a Tárki szerint, hogy a 2002-ben és 2005-ben végzett hasonló felméréseknél a nem olvasók kisebb arányban mondták nyíltan, hogy nem szeretnek olvasni (22, illetve 17 százalék); inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (2002-ben 32, 2005-ben pedig 46 százalék).
