Miért került a Hagyó-per Kecskemétre?

Sorozatunk tizennegyedik részében körbejárjuk, miért is került el az illetékes biróságától a Hagyó-ügy, és miért éppen Kecskemétre. Kik játszottak ebben szerepet, mi volt az indok, és mi volt a már barátilag feltöltött Alkotmánybíróság szerepe. A kérdések egyszerűek, a válaszok már kevésbé..

Az új alaptörvény Handó Tündének, az OBH elnökének jogokat biztosított arra, hogy az indokolatlanul súlyos ítéleteket hozó Kecskeméti Törvényszéket jelölje ki a BKV-ügy tárgyalására. Tervek szerint az ítélethirdetés a 2014-es kampányhajrába esett volna. Ez nem jött össze, azonban egy jogi horror történet keveredett az ügyből. Hiába ítélte az Alkotmánybíróság jogellenesnek a peráthelyezéseket. Az érintett bíróságok egymásnak kezdték passzolgatni a BKV-ügyet, míg végül vissza nem került Kecskemétre. A BKV-ügy miatt foglalták törvénybe a peráthelyezés lehetőségét?Lehetséges, ugyanis már javában zajlott a BKV-ügy nyomozása, amikor 2011-ben a parlament kormánypárti kétharmada létrehozta a büntetőeljárási törvényben a kiemelt jelentőségű ügy fogalmát. A jogszabály lehetővé tette, hogy ezekben az ügyekben a vádat emelő illetékes ügyészség jelöljön ki bíróságot, vagy leterheltségre hivatkozva a bíróság vezetője leadhassa az ilyen ügyeket. Mivel az AB megakadályozta, hogy egy adott ügyben eljáró bíróságot a fideszes legfőbb ügyész, Polt Péter jelölhessen ki, más megoldás született.Milyen megoldással érték el, hogy végül áthelyezzék a BKV-ügyet?2011. december 31-én a fideszes országgyűlés elfogadta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelynek köszönhetően lehetősége nyílt a fideszes EP képviselő feleségének, Handó Tünde OBH elnöknek arra, hogy áthelyezze a BKV-ügyet.Ilyen sürgős volt a BKV-per áthelyezése?Igen. Mikor 2012 januárjában "Orbánék bírósága megkezdte működését", 5-én Handó Tünde kinevezte a Fővárosi Törvényszék elnökévé Fazekas Sándort. A BKV-per vádiratát az iktatópecsét szerint 2012. január 11-én érkeztették a Fővárosi Törvényszéken, ahol Fazekas már január 17-én - kinevezése után néhány nappal! - élt az új jogszabályok adta lehetőségével, és példátlan gyorsasággal indítványozta Handónál az áthelyezést. A Fővárosi Törvényszék nem sokkal később be is jelentette, hogy kezdeményezi a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését, holott még szempontrendszer sem létezett, mely alapján meghozhatta volna ezt a döntést.Hivatalos szempontrendszer nélkül helyezték át a BKV-pert?Igen. Az OBH honlapján közzétett adatok szerint Handó Tünde 2012. február 20-án adta ki azt az elnöki ajánlást, amely rendezi a perek áthelyezésénél figyelembe veendő szempontrendszert. Ennek ellenére már február 16-án, hivatalos formában létező szempontrendszer híján, jogorvoslati lehetőség nélkül meghozta döntését a BKV-ügy áthelyezésről.Hova került tehát a per?Az ügy tárgyalására Handó Tünde a Kecskeméti Bíróságot jelölte ki. A bíróság közlése szerint a pernek 18-24 hónap alatt véget kellett volna érnie, ennek megfelelően az elsőfokú ítéletet kihirdetését a 2014-es országgyűlési és/vagy önkormányzati választás kampányhajrájában tervezték kihirdetni. Nem ez volt az első eset, hogy egy Kecskeméten levezényelt eljárást a Fidesz kampányérdekeihez időzítettek.Azért helyezték Kecskemétre a pert, mert politikailag elfogult az ottani bíróság?Tény, hogy korábban Zuschlag János ügyében is ott hoztak elsőfokú ítéletet, épp 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampány tetőfokán. Ráadásul Handó mellett más fideszes politikus rokona is dolgozik a BKV-ügy levezénylésén. Sárközi Szabolcsnak, a bíróság szóvivőjének édesapja kecskeméti fideszes politikus. Zuschlag után tehát Hagyó ügye is Kecskemétre került. Arra az újságírói kérdésre reagálva, hogy "mit tesznek azért, hogy a Hagyó-ügynél a politikai elfogultság látszatát is elkerüljék", a Kecskeméti Bíróság sajtótájékoztatóján a következő válasz hangzott el: "Nem teszünk semmit. Igazgatási úton semmit. A bíróság elnöke és egyetlen vezetője sem szólhat bele az ügy elbírálására kijelölt bíró döntésébe. (...) Igazgatásilag annyi a feladatunk és a lehetőségünk, hogy az ügy ésszerű időn belüli elbírálását biztosítsuk. A bíró teljesen független, teljesen önálló, csak a jogszabály és a saját meggyőződése, lelkiismerete szerint hozza határozatát.De mi volt a peráthelyezés hivatalos indoka?A hivatalos indoklás szerint az átszignálásra azért volt szükség, mert előbbi intézmény annyira leterhelt számos más ügye miatt, hogy éppen ezt a - volt szocialista politikust érintő - ügyet nem tudta volna a törvényben előírt határidőre letárgyalni. Ezen indoklás azonban megkérdőjelezhetővé vált, mikor kiderült, hogy míg a Fővárosi Törvényszéken 60, addig a Kecskeméti Törvényszéken 56 százalék a kiemelt ügyek aránya, így intézkedésével mindössze négy (4!) százalékpontot nyert Handó Tünde.Nem okozott felháborodást a peráthelyezés?Dehogynem. A bíróság kijelölésének joga miatt az OBH szabályozását és Handó Tündét sok bírálat érte. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívta az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.Hagyóék is szembeszálltak a peráthelyezéssel?Igen. Hagyó Miklós és vádlott társai Handó Tünde döntése kapcsán az Alkotmánybírósághoz, és Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Védőik beadványa szerint ugyanis a BKV-ügy áthelyezésekor sérült a törvényes bírához való jog, fennáll a pártatlanság követelményének sérelme, és sérült a jogorvoslathoz való jog is.Mit reagált az Alkotmánybíróság?Az Alkotmánybíróság 2012. december végén visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, melyek lehetőséget nyújtottak az ügy áthelyezésére. Továbbá az alkotmányjogi panasz elbírálása során 2013. április 23-án az AB meghallgatta Handó Tündét.Hagyó is jelen volt az OBH elnökének alkotmánybírósági meghallgatásán?Ott akar lenni a meghallgatáson. De hiába kérelmezték a BKV-ügy védői a meghallgatás nyilvánosságát. A meghallgatásra zárt ajtók mögött, az érintettek és a nyilvánosság kizárásával került sor. Emiatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért is tiltakozott. Szerintük sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatta meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A tiltakozást figyelmen kívül hagyva a meghallgatásról készült felvételt az Ab végül 10 évre titkosította. Szívós Máriának és a többi alkotmánybírónak végül több mint fél évre volt szüksége ahhoz, hogy meghozza döntését. Több mint fél évig gondolkodott az AB azon, amit már egyszer megállapított?Igen. 2013. december 2-án, 224 nap elteltével az AB újra megállapította, hogy a peráthelyezés sértette a tisztességes eljárás két követelményét, a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot. Emellett azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot. Tehát az Ab alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződéseinkbe ütközőnek találta, és - furcsa módon - hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt - természetesen Szívós Mária különvéleményével.Az AB állásfoglalása a tisztességtelen eljárásról a BKV-per folytatására is kihatott?Az AB elmondása alapján pont azért foglalkozott ezzel az üggyel, hogy a folyamatban lévő perekre is vonják le ezt a következtetést. Ezért a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette. Az AB szerint Handó áthelyező határozatai meg sem születhettek volna, az OBH elnökének tehát vissza kellene vonnia ezeket. Az Handó ezzel szemben az ügyekben eljáró bírákra hagyta annak a megállapítását, hogy az AB határozatának van-e kihatása az érintett, folyamatban lévő ügyekre. Természetesen hirtelen minden érintett bíróság illetéktelennek érezte magát az ügyben. Egymásnak passzolgatták az BKV-pert a bíróságok?Igen. A gazdátlanul maradt BKV-per sokáig Kecskemét, a Fővárosi Törvényszék és a Kúria között pattog. Az AB határozatra hivatkozva Kecskeméten úgy döntöttek, hogy illetékesség hiányában visszaadják az ügyet a fővárosnak, ahova eredetileg is tartozott. A Fővárosi Törvényszék viszont másként értelmezte az AB határozatát, és végzéseiben saját illetékességének hiányát állapította meg. Ezzel a jog nyelvén szólva negatív illetékességi ütközés állt elő, egyszerűbben fogalmazva: egyes ügyek gazdátlanul maradtak. Ha pedig különböző ítélőtáblákhoz tartozó bíróságok dobálják egymás között az aktákat, a Kúriának kell kijelölnie, hol kell az eljárást lefolytatni. Ám a Kúria is visszadobta az ügyet a fővárosnak, mert az "elfelejtett" fellebbezést biztosítani az ügyet lepasszoló végzésére. A Fővárosi Törvényszék (főváros) ezután visszapasszolta Kecskemétnek arra hivatkozva, hogy az ottani törvényszék is biztosítson saját decemberi végzése ellen fellebbezési lehetőséget. Mikor a fellebbezéseket végre lezavarták, ismét felterjesztenie az iratokat a Kúriához, ami döntött: Visszahelyezte az ügyet Kecskemétre.Tisztességtelen eljárással került az ügy Kecskemétre, mégis visszahelyezték oda másodszor is?Igen. A BKV-per is az eredeti helyszínen folytatódik tovább: irány vissza Kecskemétre. Hiába meszelte el az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal azt a törvényt, amely lehetőséget adott a kiemelt ügyek áthelyezésére, a Kúria döntése szerint ez a folyamatban lévő esetekben nem számít. Ha a tárgyalása már elkezdődött, mindegy hogy került oda, mindegy mit mond az Alkotmánybíróság, mindegy, hogy hányszor mondja azt ki. A BKV-per esetében tehát marad Kecskemét, ahová anno Handó Tünde (máig tisztázatlan szempontok alapján) áttette.Forrás: themagicbox.hu

2016. October. 11. 14:38

Meglepő vádirat

Sorozatuk tizenharmadik részében letisztázzuk szokásos kérdezz-felelek formában, hogy mi lett a médiában Hagyó kapcsán unos-untalan emlegetett nokia doboz kifejezéssel a vádiratban. Volt? Nem volt? Hogy volt? Egyszerűek lesznek a válaszok, ne lepődjenek meg...

2012 elején végül megtörtént a vádemelés is. A nokiás doboz vádpontját csak és kizárólag Balogh Zsolt ellentmondásos vallomásai alapján fogalmazták meg. A vádirat természetesen tartalmazza a nokiás dobozok ügyét, azonban érdekes módon "nokiás dobozokról" nem esik szó. A hiányosan és pongyolán fogalmazott vádiratban, csak annyi szerepel, hogy Balogh évi 15-15 millió Ft-ot juttatott el Hagyóhoz. Az állítólagos átadására hol, hogyan, mikor, és milyen körülmények között került sor, az nem derül ki a szövegből. A "nokiás doboz" kifejezés egyáltalán nem szerepel a vádiratban.Mit ír a vádirat a nokiás dobozzal kapcsolatban?Szó szerint idézve:"Hagyó Miklós I. rendű vádlott, mint Budapest Főváros Önkormányzatának Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettese, hivatali helyzetével visszaélve 2008. márciusában arra utasította Balogh Zsolt József IV. rendű vádlottat, mint a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15.000.000,- forintot adjon át részére. Követelésének nyomatékosítása érdekében Hagyó Miklós I. rendű vádlott kilátásba helyezte, hogy amennyiben Balogh Zsolt József IV. rendű vádlott nem adja át a kért összeget, akkor az általa a C.C. Soft Kft. számára 2007. decemberében Miklós I. rendű vádlott utasítására szabálytalanul kiállított teljesítésigazolás miatt ellehetetleníti. Hagyó Miklós I. rendű vádlott e fenyegetéssel, valamint az általa folyamatosan tanúsított erőszakos, ellentmondást nem tűrő viselkedéssel félelmet keltett ??? Zsolt József IV. rendű vádlottban, aki ennek hatására jogtalan előnyként 2008. és 2009. evben is 15-15.000.000 forintot juttatott Hagyó Miklós I. rendű vádlottnak." Csak ennyi?Igen.Semmi konkrét?Semmi konkrét. A vádirat nem is tartalmazza a "nokiás doboz" kifejezést?Nem.De hát nem erre alapult az egész vád?De...Forrás: themagicbox.hu

2016. September. 02. 12:17

Önkormányzati választások és a nokiás doboz

Blogsorozatunk tizenkettedik részében kivesézzük, szokásos kérdezz-felelek formában azt, hogyan hatott 2010 őszén, az önkormányzati választásokon a kiplakátolt Hagyó Miklós és a nokiás doboz története a főváros baloldali bázisára. Persze véletlenül a voksolás előtt néhány nappal a Magyar Nemzet ismét elviszi a show-t. Kiszivárog ugyanis a szembesítés jegyzőkönyve, a baloldal pedig bődületeset bukik..Budapesten a legnagyobbat..

Öt héttel az önkormányzati választások előtt gyanúsították meg Hagyót a nokiás dobozokkal. Ekkor szivárgott ki a szembesítés jegyzőkönyve is, ami újra felkorbácsolta a választások előtti hangulatot. A nokiás doboz ősszel - akárcsak tavasszal az országgyűlési választások előtt - ismét kampánytéma lett. Az ostrom során először a BKV-s végkielégítéseket használták fegyverként, majd több szocialista politikust is megvádoltak. Az addig főleg liberális és szocialista Budapest elbukott. Bár azóta kiderült, hogy a nokiás doboz vádak is hamisak voltak, az önkormányzati választások eredményein ez már nem változtat.Hol és mikor szivárgott ki Balogh és Hagyó szembesítésének jegyzőkönyve?Ez alkalommal is jól időzített a jobboldal. Az önkormányzati választások kampányában került napvilágra a rendőrségi szembesítés jegyzőkönyve. Ha valaki még nem találta volna ki, természetesen a Magyar Nemzet hozta le "Halálfélelmem van tőled, Miklós!"címmel. Természetesen a BKV-ügy újra felkapása befolyásolhatta az országgyűlési után az önkormányzati választásokat is.Mit veszített az MSZP a fővárosban?Három kerületen kívül mindent. 2006-ban, az őszödi beszéd árnyékában tartott önkormányzati választások után még 13 fővárosi kerületet irányíthatott MSZP, vagy MSZP-SZDSZ koalíciós polgármester. 2010-re mindösszesen három olyan fővárosi kerület maradt, ahol szocialista jelöltet választottak meg. A fővárosi közgyűlés 33 mandátumából 10-et tudott megszerezni a párt.Mit veszítet országszerte?Gyakorlatilag narancsba borult az ország. 2010. október 3. után jóformán csak minden hetedik nagyvárost irányíthat az MSZP által hivatalosan vagy nem hivatalosan támogatott polgármester. A 168, 10 ezer fő feletti magyarországi településből korábban 55-öt vezetett baloldali politikus, ezek közül azonban október 3-án mindösszesen 25-ben tudott győzni a szocialisták jelöltje. A 25-ből ráadásul 7-ben biztos jobboldali többség alakult ki a képviselőtestületekben, másik 8 településen - köztük Szegeden - pedig rendkívül kiegyenlítettek lettek az erőviszonyok.Forrás: themagicbox.hu

2016. August. 25. 17:34

Szembesítés

Blogsorozatunk tizenegyedik részében azt próbáljuk körüljárni - egyszerű kérdezz-felelek formában -, hogyan próbálták "tisztázni" a hatóságok a nevezetes nokia dobozos vesztegetés vádját. Ki volt az ügyvédje Balogh Zsoltnak ebben az időszakban? Hány szálal kötődött az ügyvéd a Fideszhez? Mi hangzott el Hagyó és Balogh 2010 őszi szembesítésén, ami puszta véletlenségből nyilván, de valahogy kiszivárgott az ügyészségről a Magyar Nemzethez.

A nokiás dobozokkal is meggyanúsították Hagyót?Igen, de indokolatlanul hosszú idővel Balogh vallomása és Hagyó letartóztatása után. Az előzetes letartóztatása alatt pedig egyszer sem kérdezték a nokiás dobozokról. Hagyót és Baloghot 2010. szeptember 14-én szembesítették. Hagyó szerint soha nem adott át neki pénzt, ennek ellenére Balogh fenntartotta korábbi állításait. Kérdésekre azonban nem volt hajlandó válaszolni. Balogh védelmét ekkor érdekes módon már a médiában a "Fidesz ügyvédjeként" emlegetett Dr. Szabó Iván látta el.Mikor gyanúsították meg Hagyót a nokiás dobozzal?2010. augusztus 30-án gyanúsították meg a nokiás dobozokkal. Elég későn, ahhoz képest, hogy Balogh már márciusban a dobozokról beszélt, hiszen egy nyár is eltelt közben. Ráadásul Hagyót egyszer sem kérdezték ki ezzel kapcsolatban előzetes letartóztatása alatt.Mikor került sor a szembesítésre?Arra is elég későn került sor. Végül 2010. szeptember 14-én történt meg Hagyó és Balogh szembesítésére, holott Hagyó védője már 2010 májusában, az első gyanúsítotti kihallgatáskor kérte, hogy védencét mindenki olyannal szembesítsék, aki vele ellentétes dolgot állít.A szembesítés alatt is a korábbiaktól eltérő dolgokat mondott a nokiás dobozokról Balogh?Ez alkalommal Balogh nemes egyszerűséggel megtagadta a választ. Annak ellenére, hogy korábban sokféleképpen emlékezett a pénzek útjára, illetve arra, hogy hol és milyen körülmények között adott át pénzeket Hagyónak, (Emlékezzünk rá, az egyik verzióban azt mondta, egy konkrét Synergonos szerződés nyomán a társaság akkori vezérigazgatója küldött 15 milliót Hagyónak, amit egyértelműen a volt főpolgármester-helyettes utasítása alapján kötöttek meg, s a pénzt a vezérigazgató A8-as Audijában vette át a városháza parkolójában. E verzió szerint Hagyó egy városházi szobában vette át a pénzt, de nem nézett bele a nokiás dobozba. Később úgy emlékezett, egy belvárosi kávézóban vette át a pénzt, s amikor átadta azt Hagyónak, a volt politikus belenézett a dobozba, s konstatálta, hogy tele van pénzzel.) a szembesítés során Balogh megtagadta a pénz forrását firtató kérdésre adandó választ.Miért nem akarta tisztázni, melyik verziót tartja helyesnek?A szembesítési jegyzőkönyv tanúsága szerint, Balogh ügyvédje - a "Fidesz ügyvédjeként" is emlegetett- Szabó Iván által delegált ügyvédjelölt tanácsára nem válaszolt arra a kérdésre, hogy honnan származott a Hagyó Miklósnak átadott kétszer 15 millió forint."Fidesz ügyvédje"? Ez mit jelent?Szabó Iván ügyvédi irodájának fő profilja a közszolgáltató cégekben a tulajdonos Állam, illetve Önkormányzatok jogi képviselete. A fideszes pécsi önkormányzat jogi képviselőjeként részt vett a Pécsi Vízművek einstandjában. Továbbá a Magyar Fejlesztési Bank cégfoglaló akcióiban. Az ügyvéd jegyzi többek között a Fidesz által létrehozott Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány alapító okiratát Emellett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek bedolgozva több olyan milliárdos közbeszerzést írt ki, amelyeket sorra a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép nyert el. Az állami megrendelései mellett Szabó Ivánt kinevezésekkel és kitüntetésekkel is megjutalmazta Orbán kormánya. Ő lett a Szerencsejáték Zrt. felügyelő-bizottságának elnöke az az Országos Választási Bizottságban a Fidesz koalíciós partnerének, a Kereszténydemokrata Néppártnak a delegáltja, a Tettye Forrásház Zrt. igazgatóságának tagja, a Magyar Víziközmű Szövetség Jogi Bizottságának Társelnöke, és még a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével is kitüntette Orbánt.Mikor lett a "Fidesz ügyvédje" a nokiás Balogh ügyvédje?Szabó Iván Balogh Zsolt ügyvédjeként a BKV-ügyben is szerepet vállalt, Balogh védelmét először az országosan ismert Dr. Bárándy Györgyöt vállalta el, majd nem sokkal később ügyvédet váltott. Választása 2010 márciusában esett Dr. Szabó Ivánra, ami az időpontokat tekintve egybeesett az ügyvéd KDNP-s OVB-delegálásával és a fent részletezett, számos megbízással. De nem csak ügyvédi kapcsolat volt Szabó és Balogh között.Mi kötötte még össze az ügyvédet és védencét?Balogh 2011. november 18-án a PK Busrent Kft., egy pécsi közlekedési cég ügyvezetője lett. Az állást nagy valószínűséggel Szabó Iván szerezte neki. Balogh Zsolt tehát egy fideszes önkormányzat jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodától kapott jogi védelmet 2010-től, majd 2011-ben ennek az önkormányzatnak a legyengített ellenfelénél kapott vezetői megbízást. Az önkormányzat ugyanis a pécsi vagyonkezelőn keresztül résztulajdonos a PK Busrent-ben.Forrás: themagicbox.hu

2016. August. 20. 14:27

Hagyó Miklós és a "szökésre utaló adatok"

Blogsorozatunk tizedik részében azt próbáljuk körüljárni, hogy a színpadias körülmények között letartóztatott Hagyót miért tartották addig börtönben, amíg csak lehetett. Egyszerű kérdezz-felelek formában tesszük tisztába azt, hogy miért állították egy ideig azt a rendőrök, ügyészek, és egy majdani alkotmánybíró minden alap nélkül, hogy a politikusnál fennáll a szökés veszélye. Merthogy soha ilyen bizonyíték nem került elő.

Néhány perccel az új Országgyűlés megalakulása után otthonában őrizetbe vették Hagyót. Bilincsben vezették el, dacára annak, hogy együttműködési szándékát előre írásban is jelezte a hatóságok felé, és a szökés veszélye sem állt fenn. Előzetes letartóztatásba helyezték, majd köszönhetően a Keresztes Imre vezette ügyészségnek és Szívós Máriának, háromszor is érdemi indoklás nélkül, összesen 9 hónapra hosszabbították meg fogvatartását. Hagyó fogvatartásának elfogadhatatlansága miatt a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult. Közben azzal is megvádolták, hogy jogszerűtlenül tartotta a kapcsolatot élettársával. A bíróságok azonban mindkét ügyben jogerősen igazat adtak Hagyónak.Mire hivatkozva zárták előzetesbe Hagyót?Az előzetes letartóztatást elrendelő, majd meghosszabbító végzések rendszerint a szökés és elrejtőzés veszélyét jelölték meg, mint a fogva tartás szükségességét igazoló okot. Hagyó előzetes letartóztatását lényegében ugyanezeknek az indokoknak az automatikus megismétlésével hosszabbította meg Szívós Mária, így Hagyó összesen kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban igen csak kétséges indokok alapján.Tehát valójában kétségbe vonható a szökés veszélye?Hagyó védőjének ellenérve szerint igen. Ugyanis Hagyó 6-8 hónapja tudott a nyomozásról, arról, hogy az eljárásban közel másfél tucat gyanúsított meghallgatására került sor, azonban nem hagyta el az országot, nem tanúsított olyan magatartást, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy az eljárás hatálya alól ki akarná vonni magát. Rendszeresen nyilatkozott, folyamatosan jelezte jelenlétét, hogy igazolja, nem akar elszökni, és nem élt a diplomata útlevele által biztosított lehetőséggel. Ha szökni akart volna, parlamenti képviselőként egészen 2010 májusáig megtehette volna, mert védte a mentelmi jog. Ugyanígy módja lehetett volna a tanúk befolyásolására, bizonyítékok elrejtésére is. Sőt kevéssel a letartóztatása előtt jelentős összegű hitelt fizetett vissza, ami ugyancsak a szökés gyanúját cáfolta. Emellett Hagyó védője már a letartóztatás előtt jelezte a BRFK-nak, hogy védence bármikor és bárhol a hatóságok rendelkezésére áll.Ennek ellenére mégis fogságban tartotta Hagyót?Igen, sőt szigorúbb kényszerintézkedést rendelt el a BKV-ügyben öt vádlottal szemben is. Tette mindezt úgy, hogy legtöbb esetben automatikusan, megkérdőjelezhető indokra, nem létező adatra hivatkozott. Ezen felül háromszor is kritika nélkül jóváhagyta Hagyó előzetesben tartását. A meghosszabbító végzésekben minden alkalommal arra a bizonyos rendőrségi jelentésre hivatkozott, amelyben a szökésre utaló adat szerepel. Tóth Gábor akkori rendőrfőkapitány is névvel vállalta, hogy a BRFK birtokában van egy olyan adat, ami Hagyó szökési szándékára utal. Ez az adat azonban a mai napig nem került elő.Nem is létezett a "szökésre utaló adat", amire hivatkoztak?Úgy tűnik. Hagyó védője ugyanis már 2010. júniusi beadványban kérte az ügyészséget, hogy bocsássa a védelem rendelkezésére az előzetes letartóztatás alapjául szolgáló bizonyítékokat. A kérelmet az ügyészség érdemi indoklás nélkül elutasította. Arra hivatkoztak, hogy a védelem - bizonyos iratokon kívül - csak akkor kaphat másolatot a nyomozati iratokról a nyomozás befejezése előtt, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti. A védő az elutasítás ellen panaszt nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérdéses bizonyíték nem a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményre, hanem a szökésveszélyre vonatkozik. A panaszra azonban nem kaptak kielégítő választ. A védelem az ügyészség által hivatkozott "adatot" azóta sem ismerte meg, sőt, az iratismertetés során átadott dokumentumok között sem találták. Az ügyészség tehát mindvégig egy olyan adatra hivatkozva érvelt a legszigorúbb kényszerintézkedés mellett, amelyet - az európai joggal ellentétesen - nem ismertetett a védelemmel, és amelynek így létezése is kétséges. Ezen felül azóta több hivatalos végzés is kimondta, hogy nem találta a szökésre utaló adatot.Milyen dokumentumok mondják ki, hogy nem létezik "szökésre utaló adat?Először 2011. február 23-án - mikor elrendelték Hagyó házi őrizetbe helyezését - mondta ki végzés, hogy nem találtak szökésre utaló adatot. Később a másodfokú bíróság 2011. június 10-i szabadlábra helyező végzésében szintén rögzítette, hogy nem létezett olyan információ, rendőri jelentés, vagy bármilyen más adat, ami alátámasztotta volna az ügyészség indokát dokumentációjában. A 2013. április 23-án pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága is neki adott igazat. A strasbourgi döntés szintén hiányolta ezt a bizonyos adatot.Az ügy elment egészen Strasbourgig?Igen. Hagyó Miklós fogvatartásának elfogadhatatlan körülményeivel kapcsolatban fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A beadvány szerint ugyanis az őt fogva tartó magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyét is megsértették. Úgymint a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, a családi élethez való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. Ugyanis ha a védő nem férhet hozzá azokhoz a nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete nélkül nincs lehetősége cáfolni védence fogva tartásának jogszerűségét, akkor sérül a fegyveregyenlőség elve. Strasbourg tehát Hagyó javára döntött, mivel szintén hiányolta azt a bizonyos adatot. Ítéletük pedig alátámasztotta azt, hogy nem állt fenn a szökés veszélye. Forrás: themagicbox.hu

2016. August. 15. 17:10

Hogy hatott a nokiás doboz története az országgyűlési választásokra?

Blogsorozatunk kilencedik részében megpróbáljuk körbejárni egyszerű kérdezz-felelek módszerrel, hogy a nokiás doboz történet hogyan járult hozzá a Fidesz kétharmadához 2010 tavaszán. Mert egyes vélemények szerint konkrétan ez a vád okozta a kétharmadot, és annak minden egyéb folyamányát.

Az Alkotmánybíróság gitegyletté silányítását, az "igazságügyi reformot" , Polt Pétert, Handó Tündét...Olyannyira jól sikerült ráhúzni ezt a már akkor is egyszerűen cáfolható vádat a szocialistákra és Hagyóra, hogy utána még két választási kampányban elsütötték a kampányguruk.Abban, hogy a kétharmad kétharmad lett, komoly szerepet játszott a Hagyót lejárató nokiás doboz kampány. Az új Fidesz kormány Handó Tündét a Országos Bírósági Hivatal elnökévé, Polt Pétert a legfőbb ügyésszé, Szívós Máriát az Alkotmánybíróság tagjává választotta, az új média törvénnyel pedig a média fölötti uralmat is átvették. Ahogy a nokiás doboz hatott a választásokra, úgy a választások is hatottak a nokiás doboz ügyre, ugyanis az előbb említett kinevezetteknek nagy szerepe lett később a BKV-ügy alakulásában.A Nokia-doboz legenda miatt a baloldalt összemostak a korrupció fogalmával?Igen. Balogh Zsolt nyilatkozatát követően az egész ország megbotránkozott. A Nokiás doboz a korrupció szimbólumaként került be a köztudatba a 2010-es választások idején. A Gyurcsány-kormányt bírálók számára beigazolódni látszott a korábban a jobboldali média által a köztudatban már sikeresen kialakított előítélet a ,,velejéig romlott, korrupt balliberális kormány"-ról. A baloldal a lejárató kampány hatására nem csak elvesztette a választást. Balogh varázsdoboz története hozzájárult ahhoz is, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerezzen.Milyen következményei lettek annak, hogy Orbánék kétharmadot szereztek?A kormányra kerülő Fidesz a kétharmadnak köszönhetően kedve szerint írhatta (írhatja) át a törvényeket. Ezen felül saját bizalmi embereit ültethette fontos hatalmi pozíciókba. Így vesztette el függetlenségét az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Alkotmánybíróság, és a média is.Régi bevált embereiket nevezték ki?Igen. Polt Péter például még a Fidesz első kormányzása alatt lett legfőbb ügyésszé kinevezve. 2002-ben, mikor Orbánékat elküldték, megakadályozott minden nyomozást, ami fideszes bűncselekményeket deríthetett volna fel. Orbánék 2010-es újraválasztásakor Poltot kilenc évre betonozták be a legfőbb ügyészi pozícióba. Munkássága alatt egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, miszerint a Központi Nyomozó Főügyészség a gyanúsítottakat fenyegetéssel igyekszik rábírni terhelő vallomások megtételére. Egy másik Polt Péterhez köthető és nagy vihart kavaró ügy volt, amikor legfőbb ügyészként neki akarták adni a bírósági ügyek áthelyezésének jogkörét, előkészítve a BKV-ügy Kecskemétre szignálását. Azonban, mikor az Alkotmánybíróság ezt megakadályozta, más megoldás született. Az alaptörvény átírása után az OBH elnöke kapta meg ezt a lehetőséget.Honnan lehet tudni, hogy az OBH elnöke is a Fidesz bizalmi embere?Handó Tündét jelölésével kapcsolatban sok kritika érte, ugyanis férje Szájer József, a második Orbán-kormány által levezényelt közjogi átalakulás egyik kulcsfigurája. Ennek ellenére, illetve valószínűleg pont ezért 2011. december 13-án a Fidesz uralta Országgyűlés titkos szavazással, legalább kétharmados többséggel, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta Handót. Az OBH elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is. Ezt követően Handó első dolga volt, hogy, jogorvoslati lehetőség nélkül Kecskemétre helyezze a BKV-ügyet.A Fidesz át tudta venni a média feletti uralmat is?Elég erőteljesen törekszik rá. 2010-es hatalomra jutásakor a Fidesz azonnal megkezdte az irányú intézkedéseit, hogy megszerezze a média fölötti ellenőrzést is. Újraírták a médiatörvényt. Ennek értelmében létrehoztak egy teljhatalmú Médiatanácsot, amelynek tagjai között egy sincs, akiről a független sajtó iránti rokonszenvet lehetne feltételezni. A testület elnökét, Karas Mónikát a miniszterelnök nevezte ki, tagjait a Fidesz által dominált parlament megbízható kétharmados többsége választotta meg - mindannyiukat kilenc éves időtartamra. A Médiatanács ellenőrzi az összes frekvencia kiosztását, figyeli a tartalmakat a média egész területén, bírságokat szab ki, és előírja azt is, hogy a hírmédia csak az állami felügyelet alatt álló MTI hírszolgálat híreit közölheti.Még az Alkotmánybíróságban is ülnek Fideszhez köthető bírák?Igen. Szívós Mária például nem véletlenül érdemelte ki Alkotmánybírói kinevezését. A 2006-os zavargások során a Szívós által vezetett tanács helyezte szabadlábra az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket. Az ő nevéhez köthető a BKV-ügy előzeteseinek jóváhagyása, és azok kritika nélküli meghosszabbítása is. A történtek után 2011 júniusában a kétharmados fideszes országgyűlés - a Strasbourg által is megerősített "a szakmai hibák ellenére" - az AB tagjává választotta. Azóta a nyomozati bíróból alkotmánybírává előléptetett Szívós Mária minden, a demokrácia és a jogállamiság szempontjából fontos alkotmánybírósági döntéshez különvéleményt fűz, amelyben kifejti miért is nem ért egyet az adott határozattal. Egyedüliként fogalmazott meg különvéleményt, amikor a taláros testület kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét.Forrás: themagicbox.hu

2016. August. 11. 12:33