Gyűlölködésre váltott az emlékezetpolitika 

„Minden háborúban vannak győztesek és vesztesek. A XX. század előtt ezeket tárgyalással zárták le, majd szakítva ezzel a gyakorlattal, Trianon alkalmával, minden felelősséget a vesztesekre hárítottak – mondta a Klikktv-nek Törzsök Erika kisebbségpolitikai szakértő, szociológus, majd hozzátette: az előzményekhez tartozik, hogy már Wesselényi, Széchenyi és Deák is figyelmeztették az akkori elitet arra, hogy a nagy Magyarországon élő sok nyelvű nemzetek kibékítetlensége veszélybe fogja sodorni az országot.

Trianon egy igazságtalan békekötés volt, nem csak számunkra, de a németek számára is, azonban a németek fel tudták dolgozni, mi nem – jelentette ki Törzsök.

A volt kisebbségpolitikai államtitkár végigvette, hogy szerinte mely állomásokon lett volna lehetősége Magyarországnak a Trianonnal való szembenézésre: 1926-ban, 1945 után, a rendszerváltozás után és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk alkalmával lehetőségünk lett volna erre, de nem történt meg. Majd jött 2010, amikor is a hatalom bebiztosítása érdekében, kialakult a NER, megkezdődött a határon túli klientúra kiépítése, az átláthatatlan forráskihelyezések, a diplomácia leépülése, a szomszédos országok népeivel szembeni gyűlölködés, ami – többek között – soha nem látott magyar-magyar ellentétet szült. Ezt nevezem én második Trianonnak. Így megyünk bele a trianoni megemlékezésbe. – húzta alá Törzsök Erika.