Tíz éve nyitott seb: hogyan kezelje az Európai Néppárt Orbán Viktort és a pártját?

Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke a CDU januárban tartott virtuális kongresszusán kifejtette: helytállásra van szükség a liberális demokráciáért folytatott közös harcban, a párt saját soraiban is, ezért nehéz döntések következnek az európai konzervatívoknál, és „az egyértelmű állásfoglalás aranyat ér”. Tusk ezzel tíz éve nyitott sebbe nyúlt: hogyan kezelje az Európai Néppárt Orbán Viktort és a pártját? 

A Fidesz EPP-tagságát 2019-ben felfüggesztették, de Tusk teljesen meg akar szabadulni a párttól, és ebben több kisebb tagpárt támogatja őt. Orbán Viktor legutóbb a költségvetés és a segélycsomag megvétózásának fenyegetésével vonta magára pártbeli társai haragját.

Manfred Weber frakcióvezető, a CSU politikusa, akit Fidesz-tagok „Gestapo-módszerek alkalmazásával” vádoltak meg, a DPA német hírügynökségnek kijelentette: a Budapesttel való együttműködés az utóbbi hónapokban „rendkívül kijózanító” volt, „nem lehet tovább halogatni a döntést arról, hogy a magyarok maradhatnak-e az EPP-ben”. 

A párt immár tíz éve hadakozik a magyar „problémás gyerekkel”:  Orbán Viktor és a Fidesz azóta teszteli, hogy meddig mehet el. Hosszú a Brüsszellel és a konzervatív partnerekkel fennálló konfliktusok listája – a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás, a civil társadalom és az EU-Bizottság elleni támadásoktól a CEU elűzésén át a korrupcióig. A német uniós pártok eddig mindig azt mondták, hogy a párton belül akarnak Orbánra hatni. 

Az EPP-ben az Orbánt élesen bírálók: mintegy tucatnyi kisebb párt az észak-európai és a Benelux-térségből. Daniel Freund zöld képviselő szerint ezért a kizáráshoz végső soron a CDU és a CSU szavazatai szükségesek. Ezzel a labda Armin Laschetnél, a CDU új elnökénél van. Laschet elismeri, hogy ez nehéz tárgyalási téma lesz. A ZDF közszolgálati műsorszórónak adott interjúban kifejtette: Magyarországra és Lengyelországra szükség van az unióban, és ő maga el akarja kerülni, hogy a két ország „lecsússzon a szélsőjobbra”. Hozzátette azonban: az EPP világos feltételeket szab a tagsághoz, és „ezt meg fogjuk követelni Orbán Viktortól”. 

Bauer Bence, a Fidesz tagja, és egyben a budapesti Német-Magyar Európai Együttműködési Intézet vezetője „Angela Merkel kiegyensúlyozott politikájának folytatására” számít. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint a magyar kormányzó párt szempontjából a legjobb forgatókönyv az EPP-ben fennálló status quo fenntartása, vagyis az, hogy valahogyan bent is maradjon az EPP-ben, de ugyanakkor független is legyen tőle. 

Paul Lendvai osztrák publicista úgy véli, hogy az EPP nem kerülheti meg örökké a döntést, a kizárás nagy csapás lenne Orbánnak és a Fidesznek, és ugyanakkor a lebegő állapot meghosszabbítása csalódottá teszi nem csak az ellenzéket, hanem a fiatal generációkat is. Az EPP Orbánnal szembeni, sok éve tartó megbékítési politikája „árnyékot vet Angela Merkel kancellárságára” – mondta Lendvai. 

Bauer Bence azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz és az EPP kapcsolata eddig minden nehézség ellenére win-win helyzet volt: a magyarok az EPP-t a szavazataikkal hozzásegítették a többségekhez, és cserébe politikai védelmet kaptak Brüsszeltől, Berlintől és Münchentől. A Fidesz és az EPP közötti kapcsolat „újraindítását” lehetővé tette, hogy Ursula von der Leyent (CDU) a Fidesz szavazataival választották meg a bizottság élére. 

A pandémia miatt egyelőre elhalasztották az EPP-ben a Fidesz tagságáról szóló döntést addig, amíg újra össze lehet majd ülni személyesen is. Nagy kérdés azonban, hogy akkor majd nem a függő játszma folytatása mellett döntenek-e. Bíró-Nagy András úgy látja, hogy az elmúlt években a CDU és a CSU szemében mindig fontosabbak voltak a német gazdasági érdekek, mint az aggodalom a demokráciáért, a civil társadalomért, vagy az oktatási szabadságért. Bíró-Nagy éppen ezért nem is számít fordulatra a CDU/CSU és a magyar Fidesz közötti kapcsolatban – idézte a Deutsche Welle.