150.000 Ft x 0.006 = 900 Ft

Dr. Dávid Ferenc       2021. április 27. 13:19 2021. ápr. 27. 13:19

Pótlólagos nyugdíjemelést hajthat végre a kormány a vírushelyzet miatt – nyilatkozta a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András elmondta: az infláció a tervezett három százalék helyett 3,6 százalék lehet, ezért a költségvetési törvény módosítása nyomán 0,6 százalékos évközi kiegészítő nyugdíjemelés jöhet. Ezzel a 2,5 millió nyugdíjas összesen 26 milliárd forinthoz juthat. Az infláció alakulásától függően, novemberben újabb kiegészítés is járhat. (Magyar Nemzet)

A jegyzetem fölötti matematikai feladvány megfejtése rendkívül egyszerű: átlag-nyugdíjjal számolva (kb. 150 ezer forint/hó/fő) – vélhetően július 1. napjától hatályos (évközi) pótlólagos 0,6 százalékos nyugdíjemeléssel – pontosan 900 Ft/hó/fő havi többletet hoz a bejelentett intézkedés. Az emelés visszamenőleges hatályú, ezért a 2021. január 1.– 2021. június 30. közötti féléves elmaradást egy összegben (6x900=4.500 Ft) kapják meg az átlagnyugdíjban részesülők.

– Most, hogy megnyíltak a vendéglátó teraszok talán nem szentségtörés, ha először „söregyenértékben” számolok: mérsékelt árfekvésű helyen talán két korsó sör kapható 900 forintért. A jó minőségű étkezési paprika kilónkénti ára (lédig) a nagyáruházakban meghaladja a 800 forintot. A 440 grammos Glóbus mustár flakononkénti ára több, mint 400 forint, 1 kilogramm „A” minőségű hosszú szemű rizs ára 500 forint körüli. (Sehol nem írtam pontos árat, mindenhol lefelé kerekítettem.) A felvágottak és egyéb hústermékek árát direkt hagytam el, hiszen az átlagosan havi 900 forint többletjövedelem e termékek esetében mennyiségi szempontok miatt szinte értelmezhetetlen.

– „Gyors észjárású” kormányunk nem egész fél év alatt rájött arra, amit már december-január fordulóján mindenki tudott: a 2021-es három százalékos inflációs prognózis tarthatatlan. Ezért korrigál most – éves szinten – 3,6 százalékra, amely mérték vélhetően még mindig nem a végleges. „Mi lesz akkor, ha az infláció 3,6 százaléknál is nagyobb lesz? – tettük fel a kérdést Tállai Andrásnak. – Ebben az esetben a hagyományos, törvényben rögzített menetrend lép életbe – kezdte válaszát az államtitkár. – Ez azt jelenti, hogy nyár végén a kormány megvizsgálja az infláció alakulását, és ha a várható éves mérték meghaladná a 3,6 százalékot, a nyugdíjasok a különbözetet – ahogy eddig – novemberben, januárra visszamenőleg egy összegben kapnák meg.”

– Tavaly nem volt ilyen megértő Tállai mester. Emlékezzünk csak: 2020-ban 2,8 százalékos volt az éves inflációs előirányzat, de az éves visszamenőleges korrekcióra és fordulónapi nyugdíj-kiigazításra csak novemberben került sor. Így éves szinten (utólag) négy százalékos emelésre került sor. Tíz hónapig a nyugdíjasok hiteleztek a kormánynak, tíz hónapig ők finanszírozták az államháztartási hiányt. A krízis következtében megindult az élelmiszer- és gyógyszerfelvásárlás, a pénzromlás üteme egyre gyorsult, de a kormány a füle botját sem mozdította! Ellenzéki pártok, munkavállalói érdekképviseletek és nyugdíjas szervezetek már az év első felében kérték a pótlólagos nyugdíjemelést, de sem arra, sem egyszeri juttatásra, sem pedig Erzsébet utalványra nem volt fogékony az Orbán vezette kabinet. A gazdaság teljesítménye miatt nyugdíjprémium szóba sem jöhetett! A JóKor című propaganda kiadványt viszont tavaly is megkapták a nyuggerek.

Mi lehet az oka a kormányzati viselkedés megváltozásának? Olvassák csak a Tállai-féle verziót: „a tulajdonképpeni évközi nyugdíjemelés, azaz az előre hozott kiegészítés is azt a célt szolgálná, hogy a nyugdíjasok anyagi szempontból is minél könnyebben túlléphessenek a járványidőszakon.” Ez a szempont tavaly miért nem érvényesült? Egész évben „szívóágon” volt a nyugdíjas társadalom, de tíz hónapig senki nem törődött a sorsukkal. Mi történt mostanság, hogy ennyit módosult a kormány hozzáállása? Egyetlen magyarázatot találtam:

Jövőre országgyűlési választás lesz Magyarországon. A voksolás előtti évben és folyamatos kampány üzemmódban még idejekorán el kell kezdeni a nyugdíjasok megszelídítését, visszacsábítását. Viszonylag kevés kiadással elérhető, hogy a 2,5 milliós elszegényedett, leszakadt, lesajnált idős társadalom tagjai elfelejtsék az elmúlt évtized sérelmeit, és úgy érezzék, hogy az Orbán, Tállai, Novák trojka a szívén viseli sorsukat. A kiengesztelési ütemterv fontosabb állomásai: a.) 2021. július 1. : 0,6 százalékos visszamenőleges emelés, b.) 2021. november: korrekció és prémium, c.) 2022. január 1.: éves nyugdíjemelés, d.) 2022. február: 53. heti és 54. heti juttatás, e.) 2022. március (választás előtt): Erzsébet utalvány.

2022 tavaszán sorsdöntő mérkőzés lesz, és Orbán készül is erre. Jól tudja, hogy a választási meccset a nyugdíjasok nélkül nem nyerheti meg. A miniszterelnöki csapat a tét nagyságának megfelelő intenzitással készül. A demokratikus ellenzék ebben a küzdelemben csak akkor nem esélytelen, ha programjában egy tisztességes megélhetést biztosító és hosszú távon fenntartható nyugdíjszisztéma bevezetését tűzi ki célul. Könnyen érthető és betartható ígéreteket kell tenni, nem szabad korlátok nélküli licitbe kezdeni. Az üveggyöngy-ajándékozási gyakorlatot be kell fejezni, őszinte és tiszta beszédre van szükség. A 65 feletti generáció tagjai sok tapasztalattal rendelkező, fegyelmezett választó polgárok és partnerségre vágynak. Szeretnének beleszólni sorsuk alakításába, de ezt a lehetőséget az Orbán-rezsim megtagadta tőlük. Sokszor átverték őket az elmúlt évtizedben, ezért aztán egyre éberebben figyelik a történéseket. Jól értik a 0,6 százalékos emelés mértékét és értékét.