300 ezer forint bírságot is kaphat, aki ezzel fűt
Az elmúlt hónapban számos településen elérte az egészségtelen szintet a levegő minősége, mely nagymértékben köszönhető a helytelen lakossági tüzelésnek. Bár az emberek többsége úgy gondolja, hogy főként a közlekedés és az ipar következében kerül szálló por a levegőbe, az igazság az, hogy a lakossági fűtés járul hozzá a legnagyobb mértékben, közel 70 százalékban a szállópor kibocsátáshoz.
Annak ellenére, hogy illegális és veszélyes a használata, sokszor kerül a kazánba hulladék. Sokan úgy gondolják, hogy ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megszabaduljanak a rég nem használt holmiktól, ráadásul ingyen be lehet vele fűteni a házat – két legyet egy csapásra, gondolják - írja a HelloVidék.
A hulladék fűtőértéke nem olyan magas, mint más alapanyagoknak, másrészt a környezetre is rendkívül káros. Egy közvélemény-kutatás alapján a válaszadók 14 százaléka vallotta be, hogy hulladékkal is tüzel annak ellenére, hogy ezt már több mint 15 éve jogszabály tiltja.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az úgynevezett „kezelt” fát, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.), rétegelt lemezt, bútorlapot, építési fahulladékot, színes, „fényes” papírhulladékot, petpalackot, műanyag hulladékot, autógumit, használt ruhát, rongyot, fáradt olajat, üzemanyagot.
A portál szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegyzőkhöz ritkán jut el a panasz, a katasztrófavédelem szerint számos háztartásnál bevett gyakorlat, hogy háztartási szemetet, rongyokat, vagy lakkozott, festett fát égetnek el, hiszen így megszabadulnak a feleslegessé vált szeméttől, ráadásul némi hőt is termelnek vele.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint, aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.
A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. számú melléklete határozza meg a levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét. A jogszabály szerint a jogi előírásokat megszegve 100 ezer forintot kell fizetnie annak, aki nyílt téren éget illegálisan hulladékot, valamint 300 ezer forint bírságot kell fizetnie annak, aki bármely anyagot engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben éget el.
