A bolgárok nem tűrik el a vezetőiktől, amit a magyarok igen

HírKlikk 2020. augusztus 7. 19:25 2020. aug. 7. 19:25

A bulgáriai tömegtüntetésekről közölt cikket – „Düh Európa ellen” címmel – a német Friedrich Ebert Alapítvány portálja. Az emberek négy hete ezrével mennek ki az utcákra esténként, a kormányfő és a legfőbb ügyész lemondását követelve. Bojko Boriszov miniszterelnök jószerivel eltűnt a nyilvánosság elől, a médiában amúgy túlságosan is gyakran szereplő kormányfőt a bolgárok „Hol a nagy testvér?” jelszóval keresik.

Az IPG cikke emlékeztet arra, hogy Boriszov lecserélt négy nélkülözhető minisztert, de ez nem nyugtatta meg a tömegeket. Sőt: hitetlenség és felháborodás van amiatt, hogy a kormány azt hiszi, ilyen olcsón megúszhatja a dolgot. 

A tiltakozások nem csak Boriszov ellen irányulnak, hanem a bolgár politika kétes játékszabályai, a politikusokból s magánvállalkozókból álló, egymást kölcsönösen megrendelésekhez segítő hálózatok, a mindezt fedező igazságszolgáltatás, az újságírók kantárba fogása és a legmagasabb szintű korrupció ellen is. Szó van azonban az EU-ról is, és a reményekről, amelyeket a több mint tíz éves uniós tagság nem teljesített be: a növekvő jólétről, a működő intézményekről, jogállamiságról és a modern államról szóló ígéretekről. Reményekről, hogy Brüsszel nem csak az aranyos nagybácsi lesz, aki pénzt küld, hanem a korrupt intézmények ellenőrzője is. A pénz jött, de az ellenőrzés elmaradt. 

A dolgok keserű iróniája, hogy az európai pénzek csak fokozták a bulgáriai korrupciót, ami ott virágzik, ahol van mit osztogatni. A bolgárok erősen Európa-pártiak, és azt remélték, hogy az EU megmenti őket attól, amit maffiának neveznek: a remek politikai kapcsolatokkal rendelkező, de a szervezett bűnözéshez is kapcsolódó oligarchák rezsimjétől. Most azonban egyre világosabb, hogy Brüsszelben senki nem érzékeli a bulgáriai állapotokat, mi több, nem is akarja észlelni. Hiába követik egymást a botrányok, Brüsszelből továbbra is érkezik a pénz, pedig nem sok illúzió lehet Szófiával kapcsolatban. A bizottság „Együttműködési és Ellenőrzési Eljárása” tompa fegyvernek bizonyult, és Brüsszel nagyon is szívesen hagyja magát félrevezetni a valóságtól igencsak eltérő féléves jelentésekkel. 

Az európai pártcsaládok igencsak nehézkesek a problémás tagjaik kezelésében, az ideológiai eltérések néhol hatalmasak, de az Európai Parlamentben szükség van minden szavazatra.  Az EPP igen nehezen talált egyértelmű szavakat Orbán Viktor esetében, és Boriszov GERB pártja a Fideszhez képest példakép: Európa-barát, konstruktív partner az európai kérdések, így a menekültválság megoldásában, és nagyon távol áll attól, hogy kisebbségek ellen uszítana, emellett zárva tartja az EU egyik külső határát – igaz, kétes eszközökkel – és jó kapcsolatokat ápol Ankarával.     

Boriszov kényelmes partner az EU-nak, távol áll tőle Orbán nagyhangúsága, politikai macsóizmusa. Vezetése alatt azonban csendben, de kitartóan kiürítik a demokráciát és intézményeit, csak a demokrácia homlokzata marad. Ám Bulgária nem feltétlenül marad örökre kényelmes. Csak egyetlen oka van annak, hogy Szófia még nem lépett Budapest és Varsó útjára: nevezetesen az, hogy Boriszov még nem döntött így. Legalábbis még nem. A tartós tiltakozások adnak némi reményt arra, hogy Bulgáriának sikerülhet magának megoldani a problémáit. 

Boriszov ugyan azt mondja, kész lemondani, de a döntést a saját kormányára és pártstruktúráira bízza. A tüntetők viszont nem bíznak egy olyan választásban, amelyet a jelenlegi kormány készít elő, sem Boriszovval, sem nélküle. 

Nyilvánvaló alternatíva viszont nincs: arra a kérdésre, hogy a létező pártok közül melyik nem működik együtt a maffiával, minden megkérdezett azt mondja, ilyen nincs. 

Bulgáriának minden lehetséges segítségre szüksége van. A brüsszeli partnerek számára eljöhet az igazság órája: a bolgárok EU-val szembeni kijózanodása máris Brüsszel hallgatásának járulékos következménye – figyelmeztetett a portál.

 
Forrás: Hírklikk