A bolygó szennyezni, a takarítás demonstrálni való
A Coca-Colának nagy gyakorlata van abban, hogy termékéből, a Fantából kifejezetten ellene létesült mozgalmak szimbólumát gyártsa le.
Adolf Hitler a múlt század húszas éveiben létrehozta a nemzetiszocialista mozgalmat. Nem titkolt célja volt elsöpörni azt a világrendet, amelyet zsidónak, liberálisnak, angolszásznak, dekadensnek, gyengének és a tiszta vérű germánok társadalmánál alacsonyabb rendűnek tekintett. A nemzetiszocialista Németország a fenti célok szellemében mélységes megvetést tanúsított a Führer által felégetni kívánt világ jelképei iránt. Így viszonyult Adolf Hitler és a Harmadik Birodalom a Coca-Colához is.
Az atlantai cég tulajdonosai és marketingesei nem estek pánikba, nem csináltak ebből hiúsági kérdést – ehelyett piacra dobták a náci kólát, a fehér bőrű és szőke hajú, übermensch rassz üdítőitalát: a Fantát. Haverok gyanánt árja népfaj. Buli gyanánt nürnbergi Birodalmi Pártnapok. Kóla gyanánt Fanta.
Míg a Harmadik Birodalom és a nemzetiszocializmus elnyerte kiérdemelt helyét a történelem szemétdombján, addig a nácikkal együttműködő nagyvállalatok túlélték a háborút – és nemcsak ők, hanem az a cinikus marketingmagatartás is, amely bár nem tagadja az emberséget, mint a nemzetiszocializmus, csak épp rá se hederít.
A karanténba zárkózó Budapesten ugyanennek a marketingműveletnek a szellemében kerülnek közterekre azok a plakátok, melyeken a Coca-Cola a közismert greenwashing eljárását gyakorolja. Környezetszennyező termékeinek ökotudatos felhasználására hívja fel vásárlói figyelmét: igyátok meg ezt a fiatalos és szuperszexi üdítőitalt, és dobjátok a műanyag hulladékot szelektív gyűjtőbe! Mindjárt minden rendben van: a műanyag többé nem szennyez, a bolygó élővilága fennmarad, Greta Thunberg megnyugszik, a Coca-Cola profitot maximalizál, a részvényesek pezsgővel koccintanak. Mennyivel hatékonyabb óriásplakátokon zöld identitást hazudni maguknak, mint átállítani a termékeiket egy fenntartható csomagolásra!
Újabb és újabb mozgalmak bontanak zászlót, hogy megváltoztassák a világot, a Coca-Cola meg úgy áll újra meg újra az élükre, mintha azok nem épp ellenük létesültek volna. Mintha a Romanovok vezetnék a Téli Palota elleni ostromot, mintha a Bourbonok rohamoznák a Bastille-t, mintha a Habsburgok követelnék Kossuthtól a trónfosztást. Van pofájuk a műanyaggal vagizni, van pofájuk a bolygó egyik legnagyobb szennyezőjeként a környezettudatos hulladékgyűjtés demonstrálásával elhazudni azt a problémát, amit a soha el nem bomló csomagolásaikkal az emberiségnek okoznak. Úgy vélik, hogy nem is a műanyag a probléma, hanem a fogyasztó, aki nem gyűjti kellő felelősséggel – hát persze, hogy nem a műanyag a probléma, hanem a cég, amelyik legyártja.
Íme a posztmodern kommunikáció működésben: a marketingkreatív nem bíbelődik azzal, hogy meghamisítsa a realitást – inkább új, alapjaiban hazug valóságot teremt. Nem állít valótlant, csak soha nem mond igazat. Nem agresszív, csak mint a rák.