A dél-afrikai rasszisták rajonganak Orbán Viktorért
Már a két másik politikus képe is gyanús, de a képen szereplő bögre viszonylag egyértelművé teszi, miért szimpatikus a magyar miniszterelnök egy dél-afrikai étteremben.
A Fidesz politikusai nem tudnak ellenállni annak a kísértésnek, hogy minden külföldi elismerést elfogadjanak, függetlenül attól, honnan származik – írja az Azonnali.
Talán ebbe a hibába esett most bele Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, amikor lelkesen osztotta meg a dél-afrikai Pretoriában készült képet, ahol egy étteremben nem más nagyságok mellett tűnt fel képen Orbán Viktor, mint Ronald Reagan és Margaret Thatcher. Egyebek között azt írta a Facebookon, hogy „ha valahol, akkor Dél-Afrikában tudják, hogy milyen fontos ezeknek a nyugati civilizációs értékeknek a védelme manapság is".
Thatcher és Reagan sem csak arról ismertek, hogy a maguk műfajában maradandót alkottak az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok élén, hanem arról is, hogy az elmúlt évtizedekben már nyíltan ki lehet mondani mindkettőjükről, hogy rasszisták voltak.
A Híres Étterem ettől még persze összekötheti a kiemelkedő gazdasági eredmények miatt is a három nemzetmentő hazafit, még akkor is, ha ez elég hülye koncepció egy éttermi vitrinnek. Viszont ott van mellettük egy narancssárga bögre is Orania felirattal. Nem, nem a Fideszre gondoltak: Orania ugyanis egy kvázi-autonóm, jelenleg 2066 lakost számláló 230 négyzetkilométeres terület a Dél-Afrikai Köztársaságon belül, ahol csak fehérek laknak.
Azonban ez nem sima gettósodás, hanem Orania hitvallása: a korábban munkások átmeneti táboraként szolgáló területet 1990-ben pár hónappal azután vette meg 40 fehér afrikáner család, miután eltörölték az ország apartheidtörvényeit, és kiengedték Nelson Mandelát a börtönből.
Az afrikánerek (a 17. században Dél-Afrikában letelepedett, holland és flamand telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport) által lakott város egészen ismerős dolgokat hangoztat: a saját kultúra, nyelv és identitás megóvása, a globalizáció kritikája.
A hangzatos kultúravédelem ott kristályosodik ki, amikor kiderül, a közösségben munkát is csak afrikánerek végezhetnek, mivel Orania lakói nem akarnak „más etnikumokat”
Hogy mennyire nehéz egyrészt-másrésztezés nélkül beszélni Oraniáról, azt jól mutatja, hogy a dél-afrikai szélsőjobb például nem tartja támogatandónak az itteni elképzelést, mivel Orania vezetése tartózkodik a nyílt rasszista szólamoktól, és azt a „hagyományos” apartheid megközelítést hangoztatja, hogy a más fajú embereket nem kínozni kell vagy megnyomorítani, egyszerűen elválasztani a tiszta afrikanerektől.
Amikor Orbán Balázs azzal büszkélkedik, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság egyik éttermében a főnökéről tesznek ki képeket ebben a formában, akkor tehát arról van szó, hogy egy faji megkülönböztetésért rajongó étterem-tulajdonos rajong a magyar miniszterelnökért.
Orbán Balázstól megkérdezték a cikk megjelenése előtt, ismeri-e Orania történetét, és úgy általában mi a véleménye az apartheid rezsimről, de az államtitkár csak a Facebookon reagált. Ezekre a kérdésekre pont nem válaszolt, helyette úgy csinált, mintha ez az írás Thatchert és Reagant kritizálta volna.
