A Delta vírusvariáns egész Európára veszélyt jelent

Az oroszok június 20-ától szigorítottak a járványügyi szabályokon a kedvezőtlen vírusadatok miatt. Olyan magas fertőzöttségi számokat mutattak ki, amilyenek legutóbb február közepén-március elején voltak. Moszkvában 1,7 volt a reprodukciós ráta. Mit tudunk az orosz vírusról?

Azt, hogy nem kizárt, Oroszországban is új vírusmutánsok jelentek meg, de nem tudok még róluk semmi bővebbet. Az orosz sajtóban csak úgy általában orosz mutánsokról beszéltek. 

A minap arról kaptunk hírt, hogy a koronavírus Delta variánsa miatt Angliában elhalasztották a teljes újranyitást, az USA-ban pedig kéthetente megduplázódik a Deltával fertőzöttek száma. A Deltát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is aggodalomra okot adónak jelölte meg, vagyis magas kockázatúnak ítélte? Miért?

Azért, mert a Delta variáns könnyebben, jobban terjed, mint a korábbi variánsok, ami azt jelenti, hogy kevesebb idő, és kevesebb vírusparticula kell ahhoz, hogy valakit megfertőzzön. Korábban, a vuhani vírus idején, arról beszéltünk, hogy ha tizenöt percig nincs valakinek kapcsolata egy fertőzöttel, akkor ő már nem is számít kontakt-személynek. Ezt most öt percnek kell gondolni, vagy még kevesebbnek. Az angoloknál fokozatosan, körülbelül két hónap alatt szorította ki a brit variánst az indiai. A három indiai variáns közül szerencsére nem a legrosszabb – mert van egy olyan is közöttük –, ami kikerüli a védőoltások hatását. Ez nem az, viszont úgy tűnik, hogy ez az agresszívebb, ami jobban tud terjedni, és kiszorítja az összes többi variánst. Egyébként ez egész Európára kockázatot jelent, mert nem fog megállni Angliában. Ebből a szempontból az Eb-meccsek teltházas megrendezése indokolatlan kockázatvállalás volt Magyarországon. Az összes többi európai ország – beleértve az oroszokat is – sokkal óvatosabb. Leningrád ugyanúgy az Eb-meccsek színhelye, és éppen komoly kijárási tilalomként, szigorításokat, étterembezárásokat rendeltek el. 

Ez a Delta mutáns az oltatlan lakosságra veszélyes, így Magyarországot is érinti? 

Igen. Bár azt nem mondhatjuk, hogy csak az oltatlanokra veszélyes, mert azokra is az, akiknek nincs megfelelő védettségük, vagy akikben nem alakult ki a megfelelő védettség. Annak a körülbelül 500 ezer idősebb embernek, akik Sinopharm oltásban részesültek, és jelentős százalékban nem alakult ki bennük védettség, az oltását nagyon sürgősen el kellene kezdeni. 

Vagyis?

Mivel ebben a lakossági korcsoportban a két Sinopharm vakcina fölvétele ellenére is nagyon magas azoknak az aránya, akiknek nincs védettségük, nem tesztelni kellene, gyakorlatilag sokkal egyszerűbb és olcsóbb is mindegyiküket újraoltani. Azt, hogy mivel, hogy ez az oltás lehet egy harmadik Sinopharm, vagy más típusú vakcinával kell kialakítani a védettségüket, erre jelenleg szakmailag korrekt válasz nincs. Egyelőre azt tudjuk, hogy egy Pfizer vakcina a két Sinopharm után az esetek jelentős százalékában a védettséget kialakította. Tehát minél előbb el kellene kezdeni ennek a csoportnak az újraoltását, mielőtt valami új vírusvariáns jelenik meg. És épp emiatt fontos lenne, hogy a 12-16 éves korosztály oltási kampánya is folyjék, hogy az iskolakezdésre minél több gyerek be legyen oltva. Remélhetőleg addigra már minden pedagógus is oltott lesz.

És a gyerekeknél? 

Az angol példa azt mutatja, hogy az indiai variánsnál a gyerekek megbetegedési „lábnyoma” magasabb, mint a brit, vagy a vuhani vírusnál, vagyis a 12 évesnél idősebbek tömeges oltását minél hamarabb el kellene kezdeni. 

Lehet, hogy mi, magyarok, túlságosan ellazultunk, miután a miniszterelnök kijelentette, hogy legyűrtük a vírust?

A miniszterelnök nagyon látványos, de rossz teátrális akcióval jelentette be, hogy búcsúzunk a maszktól, majd azt ráborította a kamerára, hogy ne is lássuk, mi zajlik körülöttünk. De gyakorlatilag a maszk használata tömegben és zárt térben részben továbbra is kötelező, még akkor is, ha a kormány által támogatott futballmérkőzésre vonuló tömeg számára semmiféle jelenleg érvényes szabály betartása nem vonatkozott. 

Ebben a vírus verte világban elegendő ellenintézkedés, hogy a miniszterelnök – ahogy június 18-án tette – a Kossuth Rádióban azt mondja, hogy a vírussal szemben egyedül az oltás jelent védelmet, aki beoltatja magát védett, aki nem, potenciális beteg. És „nagyon aggasztja, hogy van hárommillió ember, aki nem oltatta be magát”, aki pedig nem tette, az regisztráljon és oltassa be magát?

Egyrészt igaza van, másrészt az nem elegendő, hogy aggasztja a hárommillió nem beoltott, tenni is kéne valamit annak érdekében, hogy a számuk csökkenjen. Egy miniszterelnöktől az ember az aggodalmon kívül valami mást is vár, de úgy tűnik, nem nagyon kapjuk meg tőle. Olyan kormányzati propagandát kellene kifejteni, amellyel érdemben próbálják meggyőzni az embereket arról, hogy kell és érdemes oltatni magukat saját maguk, a környezetük és a szeretteik érdekében. Magát az oltást pedig minél közelebb kellene vinni a lakossághoz.

Az oltás elegendő védekezés?

A védekezésnek több különböző eleme van, és ezeket az elemeket együtt kell használni. Önmagában egyik elem sem száz százalékosan elég a védekezéshez, de, ha az össze elemét használjuk, akkor az sokkal hatékonyabb. Ilyen a tömeges tesztelés. Az nem az, hogy 6-15 ezer embert tesztelünk egy nap, olyanokat, akik többnyire tünetekkel jelentkeznek rá. Mindenkit ingyenesen kellene tesztelni, aki jelentkezik, és ebből kellene következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy mikor ér el a járvány terjedése egy olyan kritikus szintet, amikor korlátozó intézkedéseket kell bevezetni. A másik, amiért tesztelni kellene, hogy akié pozitív lesz, azt el lehessen különíteni, és azokat is tesztelni kell, akikkel hosszabb-rövidebb ideig kapcsolatba került. Csak így lehet megfogni a járvány terjedését. Be kell tartani a maszkviselés szabályait tömegben, zárt térben, lehetőleg FFP 2-es maszkot kell használni, és, ha nagyon bepárásodik le kell cserélni. Nyolc óránál tovább egy maszkot sem lenne szabad használni. A távolságtartás szabályai nagyon lényegesek ebben az időszakban, főleg akkor, ha olyanokkal találkozunk, akikkel nem egy „vírusközösségben” élünk. Be kell tartani a higiénia alapszabályait, a kézmosást, a maszk használatát, és, ha lehet, a szemünket is védjük védőszemüveggel. Ezek a szabályok együtt, plusz a védőoltás elég komoly védelem. De önmagában a védőoltás csak egy eleme a védekezési láncnak. 

A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet: aki be van oltva, az mostani tudásunk szerint az eddigi vírusvariánsokkal szemben is védett. A szakemberek egyelőre nem jelzik előre azt, hogy horizonton lenne olyan variáns, amellyel szemben az eddig alkalmazott oltások ne védenének.

A védettség egy statisztikai fogalom, és nem minden emberre vonatkozik. Azok az oltások, amelyek most forgalomban vannak legalább 50 százalékos védettséget alakítanak ki. Természetesen a százalékok  vegyes korcsoportokra vonatkoznak. Az, hogy pontosan ez a százalék 50-60-80, vagy 90 százalékos védettséget jelent, attól is függ, hogy kiről van szó, kinek milyen alapbetegsége, milyen genetikai öröksége van, és milyen oltóanyaggal oltották. Ezzel kapcsolatban csak az átlagról lehet beszélni. Azt mondani, hogy mindenki, akit valamikor, valahol, valamivel megszúrtak, és ráadásul erről még egy védettségi igazolványt is kapott, vagy interneten a kissé nehézkes regisztrációját el tudta végezni az védett, az nem jelenti azt, hogy ő ténylegesen védett, hanem csak azt, hogy őt valamikor valahol valamivel megszúrták.

Most már Kappa nevű vírusvariáns változat is van. Lehet, hogy végigmegyünk a görög abc minden betűjén, és egyre veszélyesebb variánsok bukkannak fel? 

Hát, hogy végigmegyünk a görög abc minden betűjén, az lehetséges. Egyre több variáns lesz. Azt előre megmondani, hogy olyan variánsok jelennek meg, amelyek súlyosabb megbetegedést okoznak mint a jelenlegi, vagy nem, azt senki nem tudja előre megjósolni. Előfordulhat, de lehet, hogy nem. Ráadásul most is azt látjuk, hogy nem a számunkra legrosszabb vírusvariáns terjed a legjobban, hanem az, amelyiknek a fertőző képessége, terjedési képessége a legjobb.