A dolgozó nők több gyereket szülnek
Nagy port kavart a napokban egy, az Állami Számvevőszék által megrendelt tanulmány, amelynek megállapításai szerint a többi között az is szerepelt, hogy a felsőoktatásban felülreprezentált nők nehezebben találnak párt, kevesebb az esélyük a családalapításra, ami demográfiai problémákhoz vezethet. A sokak által vitatott elemzéstől az ÁSZ új vezetése is elhatárolta magát, mint írták, a felmérést még a szervezet előző vezetése rendelte meg, annak következtetéseitől elhatárolják magukat. Véletlen időbeli egybeesés, hogy nem sokkal e tanulmány megjelenése után ismertette a The Economist egy még áprilisban megjelent, a női munkavállalás és a termékenységi ráta összefüggését vizsgáló új tanulmány legfontosabb megállapításait, amelyek az ÁSZ-tanulmánnyal összevetve, különösen érdekesek.
Sokáig alapvetésnek számított a társadalomtudományban, hogy a fejlett országokban a nők munkapiaci szerepének erősödése együtt jár a termékenységi ráta csökkenésével – olvasható a Guardiant idéző mfor.hu cikkében. Ám ez a vélekedés mostanra megváltozott. Az amerikai National Bureau of Economic Research által készített, „A termékenység gazdaságtana: egy új korszak” című tanulmány pontosan erre a kérdésre igyekszik választ adni. A szerzők úgy érvelnek, hogy számos fejlett országban (például Norvégiában vagy az Egyesült Államokban) az elmúlt évtizedekben gazdaságilag és társadalmilag is sokkal könnyebb lett összeegyeztetni a nőknek az anyaságot egy állás megtartásával. Az ilyen országokban pedig ennek hatására emelkedni kezdett a termékenységi ráta, mivel a dolgozó nők is könnyebben vállaltak (több) gyermeket. Ezzel szemben az olyan országokban, ahol e kettő összeegyeztetése továbbra is nehézkes, kevesebb nő dolgozott, és e mellett is kevesebb gyermek született.
A tanulmány négy, a magasabb termékenységi rátához vezető alapvető tényezőt jelöl meg: rugalmas munkaerőpiac, kooperatív apák, kedvező társadalmi normák és jó családpolitikai intézkedések. Norvégiában például a kormány átlagosan évi nagyjából 12 millió forintnak megfelelő összeget költ minden egyes kisgyermek intézményi ellátásának támogatására, azaz bölcsődékre, napközikre és óvodákra, mind a dolgozó nők aránya, mind a termékenységi ráta a legmagasabbak közé tartozik az OECD-országok között. A csaknem egy éves szülési szabadság is sokat segít.
