A felcsúti TAO-csoda
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál tavaly pusztán a pénz lett több, a nevelt futballisták számát viszont nemhogy növelni nem sikerült, de a növendékek száma egyenesen csökkent. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője szerint „a felcsútiak támogatásvonzó képessége egészen mesés”, de a labdarúgásba számolatlanul ömlő közpénzek szűk tíz év alatt sem javítottak a sportág helyzetén.
Brutális sebességgel gazdagodik Orbán Viktor kedvenc futballcsapatának alapítványa: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány az mfor.hu szerint tavaly megduplázta bevételét, összesen több mint 13 milliárd forint került hozzájuk, ebből pedig közel 9 milliárd forintos eredményt tértek el.
A portál szerint 2018 végén már hatalmas vagyon felett őrködhettek Mészárosék: a saját tőkéjük 18 milliárdról 27 milliárdra ugrott, 29 milliárdnyi értéket tartanak már nyilván tárgyi eszközként, és csak a bankszámlán, illetve készpénzben tartott vagyonuk 1,8 milliárdra rúgott. Céges adományokból tavaly 6,3 milliárd forintot gyűjtöttek be, magánszemélyektől is kaptak 2,5 milliárdot (!), a társaságadó-felajánlások (Tao) révén pedig további 7,7 milliárdhoz jutottak, miközben a klub által nevelt futballisták száma 600-ról 570-re csökkent.
Természetesen tudjuk, hogy az eredetileg utánpótlás-nevelésre létrehozott alapítványt elnöklő Mészáros Lőrinc okosabban bánik a pénzzel még Mark Zuckenbergnél is. Ám a felcsúti fociklub mesés meggazdagodásáról megkérdeztük azért egy korrupcióellenes szervezet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának véleményét is.
Ligeti Miklós először is emlékeztetett, hogy folyamatban van egy adatigénylésük az MLSZ felé a felcsúti alapítvány 2017-2018-as sportfejlesztési programjairól és Taopénz-felhasználásairól. Lehetséges ugyanis, hogy a klub több pénzt gyűjthetett be Tao-támogatásokból, mint amennyit eredetileg tervezett, miáltal a kassza túltöltődött, és ezért támogatásnövelésre, vagyis a többletpénz elfogadásának utólagos jóváhagyására volt szükség. A kikért adatok alapján azt szeretnénk ellenőrizni, hogy megvalósultak-e a forráskeret utólagos bővítését eredményező beruházások és beszerzések.
Ligeti szerint annyi minimum elmondható, hogy „a felcsútiak támogatásvonzó képessége egészen mesés”. Az is látszik ma már szerinte, hogy a labdarúgásba áramoltatott temérdek közpénz szűk tíz év alatt sem javította a sportág helyzetét. „Ezek a pénzek ellenőrizetlenül, átláthatatlanul és jóformán számolatlanul ömlöttek a látványsportokba, azon belül is főleg a futballba” – jelentette ki.
S hogy hol jöhet be a képbe a konkrét korrupció? A felajánlások rendszerint olyan cégektől érkeznek a klubokhoz, amelyek kiemelkedően eredményesek a közbeszerzések elnyerésében. De arra is akad példa, hogy a látványsportot támogató vállalatok a támogatott sportszervezettől kapnak megbízásokat, például új létesítmény kivitelezésére. Így pedig még közbeszerzést sem kell kiírni, és a cégek valójában az állam megkerülésével teremtenek maguknak közpénzből pótlólagos bevételi forrásokat – magyarázza.
A Transparency egyébként megnyerte a Tao-pénzek nyilvánosságáért indított pereket, mások mellett az MLSZ-szel szemben is, ám a labdarúgó szövetség - állítása szerint - eddig még nem tudta kinyomtatni a 40 ezer oldalnyi adatot, amikből legalább annyit ki lehetne bogozni, hogy mely cégek dobták össze a klubok közel 230 milliárdos Tao-kasszáját. Amiből tavaly is a felcsúti alapítvány vette ki a legnagyobb összeget.
