A felhatalmazás megszűnik, az intézkedések maradnak
A nemzetközi sajtó továbbra is széles körben írt arról, hogy Orbán Viktor visszaadja rendkívüli felhatalmazását. A bécsi liberális Der Standard arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán ehhez széles nemzetközi közönséget biztosított magának, amikor a visszaadás tervét közvetlenül Angela Merkel és a V4-államok kormányfőinek video-konferenciája előtt jelentette be. Ám a koronavírus árnyéka hosszú.
Orbán pártjának, a Fidesznek az ellenőrzése alatt álló parlament a március 30-i, korlátlan időre szóló felhatalmazással önmagát fosztotta meg a hatalomtól. Az ellenzék szerint, Orbán az átfogó teljhatalmával a több mint 100 kiadott rendelettel aláásta az adatvédelmet, a hatóságok tájékoztatási kötelezettségét és a munkavállalói jogokat, és jelentősen korlátozta az igazságszolgáltatás és a sajtó tevékenységét.
Idézte a cikk a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatóját, Szabó Mátét, aki a vonatkozó rendeletek részletei kapcsán kiemelte, hogy a hamis, vagy rémhírek terjesztése immár börtönnel büntethető, továbbá, hogy strandolni már szabad, de a tüntetések még tilosak.
Fleck Zoltán, a budapesti ELTE professzora, az osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatából a Der Standard kiemelte: Orbán, akinek kétharmados többsége van a Parlamentben, a felhatalmazási törvény és a veszélyhelyzet kihirdetése nélkül is megvalósíthatta volna a terveit, csak az valamivel tovább tartott volna. Fleck emlékeztetett arra is, hogy Európában máshol is bevezettek különféle rendkívüli állapotokat, de ezek mind jogállami háttér előtt működnek, rendkívüli, és időben korlátozott szabályozások. A jogállami háttérhez hozzátartoznak olyan intézmények, amelyek fel tudják tartóztatni a történéseket, például egy független Alkotmánybíróság. „Magyarországon azonban sajnos nincs valóban működő Alkotmánybíróság, hanem csak egy, a kormány által uralt testület létezik” – mondta a professzor.
Krekó Pétert is idézi a cikk. Ő kifejtette: „a probléma nem elsősorban a veszélyhelyzet, hanem az, hogy Magyarországon tíz éve szisztematikusan építik le a jogállami garanciákat”. Hozzátette: arra számít, hogy az eddigi vészhelyzeti törvények és rendeletek számos eleme bekerül a „normális” jogrendbe.
Hasonló témát feszeget a The Guardian cikke is.
