A felhatalmazás visszavonása után még nagyobb hatalma lehet Orbánnak
A magyar kormányfő vissza akarja adni a parlamentnek a rendkívüli felhatalmazását, amely lehetővé tette a számára, hogy egyeduralkodóként kormányozzon, ahogyan egy demokráciában – ahol a parlament hivatott dönteni – nem illik. Orbán szerint a felhatalmazás visszaadása bizonyítja, mennyire demokratikus gondolkodású – ám a bírálók ezt „optikai csalódásnak” minősítik – írja a Süddeutsche Zeitung. A lap szerint, nagy gesztus ez Orbán részéről, aminek az oka, hogy hazugnak akarja láttatni a bírálókat, akik azzal vádolják, hogy évek óta diktatúrává alakítja az országát. (a szerk.megj.: azóta a Parlament megszavazta a vonatkozó indítványt.)
Orbánnak nemigen van oka tartani attól, hogy a Fidesz uralta Parlament nem teljesíti az óhaját. A miniszterelnök tehát önként kiadja a kezéből azt a plusz hatalmat, amelyet a járványra hivatkozva biztosított magának, és amelyet Brüsszel élesen bírált. Elméletileg lehetővé tette Orbán Viktor számára, hogy az idők végezetéig a parlament megkerülésével kormányozzon. Ennél kevesebbről szó sem lehetett, hiszen teljesen ismeretlen ellenségről, a koronavírusról volt szó, amely ellen meg kellett szervezni a védelmet, ami Orbán szerint „a békeidőben érvényes szabályokkal” lehetetlen.
Most azonban e logika szerint, újra békeidő közeleg, az ellenséget még nem győzte le az ország, de olyan kíméletlenül a sarokba szorította, hogy most már meglehetősen nagyvonalú lazítások váltak lehetővé. Orbán május közepén egy belgrádi látogatáson bejelentette, hogy a rendkívüli felhatalmazásokat „visszaadja” a parlamentnek, és „mindenkinek módot ad arra, hogy bocsánatot kérjen a tisztességtelen vádaskodásokért”.
A Fidesz-kormány már régen állítja, hogy Magyarországot folyton alaptalan bírálatok érik, és a veszélyhelyzet formális feloldását most aduként használja – hangsúlyozta a szerző. Emlékeztetett arra, hogy az aggodalmuknak hangot adó északi országok nagyköveteit bekérették a külügyminisztériumba és hamis hírek terjesztésével vádolták meg őket, amire Magyarországon újabban öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A bírálók a rendkívüli felhatalmazások visszaadását az Orbán-kormány PR-akciójának tartják, hogy így az üldözött ártatlanság szerepében tüntethesse fel magát. Három jogvédő szervezet közös közleményben mutatott rá, hogy egyrészt a kormány által benyújtott indítvány értelmében a parlament felszólítja a kormányt a veszélyhelyzet feloldására, de időpontot nem jelöl meg, vagyis azt a kormányra bízza. Ami még ennél is fontosabb: a tervezet értelmében, a kormány a jövőben a tisztifőorvos ajánlása alapján, bármikor „egészségügyi vészhelyzetet” rendelhet el, és azt a parlament nélkül újra és újra meghosszabbíthatja. A jogvédő szervezetek szerint, „ha a tervezetet a jelen formájában elfogadják, az Orbán Viktor számára lehetővé teszi, hogy újból rendeletekkel kormányozzon, mégpedig ezúttal a legcsekélyebb jogállami biztonság nélkül”.
Szólt a szerző arról is, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ezt a megállapítást határozottan visszautasította azzal, hogy ezt a Soros-szervezetek terjesztik. „Soros György a magyar kormány kedvenc ellensége, és repertoáron van, hogy a bírálókat a Soros-bérencség vádjával igyekszik lejáratni. Még Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök is Soros György mellé került egy plakátra” – írta a szerző. Az immár 8. nemzeti konzultáció egyik kérdésében is szerepel Soros – állapítja meg az írás, amely annak pár kérdését ismertetve, rámutat: a konzultációs ív azt is állatja, hogy „Brüsszel offenzívára készül a magyar alkotmány egyes részei ellen”, és „arra akar kényszeríteni bennünket, hogy a magyar kormány változtassa meg a migrációt akadályozó cikkelyeket”.
Végül a szerző idézte Vera Jourova jogi biztost, az EU Bizottságának helyettes elnökét, aki ezzel kapcsolatban azt mondta: „Nem, az EU nem sürgeti, hogy Budapest változtasson az alkotmányon, ez csakis hamis hír lehet”.
