A felmondása után már nincs oka a kormánynak tovább titkolnia a Pegasus-szerződést

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, a svájci Neue Zürcher Zeitung cikkét szemléző Népszavában megjelenek szerint a Pegasus gyártója a világszerte kirobbant lehallgatási botrány nyomán felmondta a szerződést Magyarországgal és Lengyelországgal . Az izraeli cég a visszaélések miatt a 102 megrendelőből csupán 37-et tartott meg, de az EU-ból csak ezt a két államot érinti a döntés.

Mit üzen ez a lépés? Mennyire tekinthető „bizonyítéknak”, hogy – bár a kormány ezt tagadja – valóban nem úgy használták a technológiát, ahogy azt kellett volna? – kérdeztük Tarjányi Pétert.

A biztonságpolitikai szakértő előrebocsátotta, hogy a kérdés precíz megválaszolásához arra lenne szükség, hogy ismerje magát a szerződést. „Mindenesetre a magam részéről azt javasolom a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki, s egyébként kormánypárti tagjainak is, hogy kérjék a szerződés megismerését, különösen most, hogy az izraeli cég felbontotta azt” – szögezte le.

Mindazonáltal Tarjányi Péter általánosságban azt fejtette ki portálunknak, hogy bizonyos alapkritérium-rendszer biztosan benne foglaltatik a szerződésben. Az első, amit az izraeli cég vezetője is elismert: miszerint volt benne egy olyan kitétel, amely lehetőséget biztosított az izraeli technológiát adó szoftvergyártónak, hogy ha nem szerződésszerű a felhasználás, akkor a cégnek jogában áll a technológia visszavonása, lekapcsolása, megszüntetése jogi és műszaki szempontból. A szerződésben biztosan rögzítették azokat az eseteket, amelyek ezt lehetővé teszik – mondta Tarjányi.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy az információs világ és a biztonságpolitikai infovilág ismer olyan rendszereket, amelyekben a technológiát úgynevezett „support-díj”, azaz támogatási díj fejében használhatják – az is lehet, hogy a felmondásnak van egy olyan része, hogy Magyarország nem fizeti ezt a díjat.

Összegzése szerint tehát nem lehet automatikusan kijelenteni – amivel egyébként már tele van az ellenzéki politikusok közösségi üzenőfala –, hogy a Pegasus gyártójának lépése bizonyítékot jelent arra, hogy nem megfelelően, nem a szerződés szerint használták a technológiát. Merthogy nem tudhatjuk, miért mondták azt fel, hiszen lehet azért, mert nem jogszerűen használták, de persze az is lehet, hogy valami egyéb ok, például pénzügyi anomáliák miatt .

De abból nem követezik-e a nem megfelelő használat ténye, hogy egyedüli uniós országként csak a lengyelekkel és a magyarokkal történt meg ez a szerződésbontás? – vetettük fel. „Értem, de ott sem mondták el, hogy miért” – válaszolta a biztonságpolitikai szakértő, kifejtve: ha kommunikációs szempontból kellene reagálnia, akkor azt mondaná, százalékosan nyilvánvalóan arra lát nagyobb esélyt, hogy az izraeli cég az eddig lefolytatott vizsgálatok és a hozzájuk csak a sajtóban megszellőztetett információk alapján jutott erre a megállapításra. Majd így folytatta: „abba bele sem merek gondolni, hogy ne adj' isten, konkrétan az izraeli technológia cégnek rálátása volt az információgyűjtésre, a folyamatokra, s konkrét információk alapján döntött úgy, hogy Magyarországon és Lengyelországban nem úgy és arra használják ezt a technológiát, amire megvásárolták”. Mint leszögezte: ez ugyanis azt jelentené, hogy egy harmadik fél, Izrael belelát ezekbe a magyarországi folyamatokba, információgyűjtésekbe, ami nemzetbiztonsági szempontból életveszélyes.

Akárhogyan is, ez egy nagyon magas labda, amit a Parlament két illetékes bizottságában – a nemzetbiztonsági, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottságban – le kellene ütni, elsősorban az ellenzéknek, de igazából a kormánypárti oldalnak is: mégpedig kérdések formájában. „Mert az, amit tavaly július óta látunk, nagyon komoly kérdéseket vet fel, különösen úgy, hogy most már nincs értelme titkolni, hiszen a szerződés felmondásával ez már egy befejezett történtet” – mondta Tarjányi. Aki a dolgok tisztázása végett hangsúlyozta: az rendben van, s úgy kell lennie, hogy mi, pór nép nem ismerjük meg a szerződés részleteit, a felmondásával kapcsolatos válaszokat, de most már tényleg el kellene mondani ezeket azoknak, akik dedikáltan kijelöltek, azaz a két bizottság tagjainak.