A gyűlöletre építik kampányukat Orbánék

Sebes György 2021. március 8. 16:40 2021. márc. 8. 16:40

A magyar kormány egy nyitott világgal szembemenve próbál – pitiáner politikai okok miatt – iszonyatos pénzek felhasználásával bezárkózni. Eközben kiirthatatlanul elhintették a gyűlöletet az egész országban. Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője ezért tartja károsnak, hogy még mindig fenntartják a menekültügyi veszélyhelyzetet, noha a járvány idején erre már nem lenne szükség.

Bár az utóbbi öt évben alig érkeztek Magyarországra menekültek, 2015 óta a magyar kormány összességében több mint 639 milliárd forintot költött a „menekültválsággal" kapcsolatos intézkedésekre. Ennek az összegnek a nagy részét – 591,4 milliárdot – 2016 és 2020 használták fel. Ez derült ki a Népszavában megjelent összesítésből, amit az évenkénti zárszámadási törvények, a központi költségvetés és a Magyar Államkincstár adatai alapján készítettek. Nem kevésbé lényeges, hogy éppen öt éve rendszeresen meghosszabbítják a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Néhány napja éppen újabb fél évre, szeptember 7-ig tolták ki a határidőt.

Változatlanok Orbán Viktornak azok a kommunikációs intézkedései, amelyek nagyon sok pénzébe kerülnek a magyar adófizetőnek – mondta a Hírklikknek a Republikon Intézet vezetője. Horn Gábor felidézte, hogy 2015-ben a magyar állam mindenféle ellenőrzés és beavatkozás nélkül, intézményesen átengedett, sőt átutaztatott Magyarországon majdnem 300 ezer menekültet. Ez azt jelentette, hogy a problémát az osztrák és a német közigazgatásra, hivatalokra, politikára bízták. Ezután pedig elkezdődött egy teljesen elfogadhatatlan gyűlöletkeltő kampány, amelynek alapvető eleme, hogy Magyarországra ne jöjjön senki. Hallhattuk, hogy ez az ország a magyaroké, a menekültek – vagy ahogy hivatalosan nevezik, a migránsok – tönkreteszik a keresztény Európát, a magyar nemzetet. A politológus szerint nem kétséges, egy politikai kampányeszközről van szó. Az idén eddig mintegy 100 menekült jelentkezett a magyar határon, tehát elenyésző a számuk, mégis fenntartják ezt a tragikomikus helyzetet.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hetente legalább egyszer végigpendlizi a kormány szócsövének tekintett médiumokat, hogy illusztrálja, mennyire fontos a válsághelyzet meghosszabbítása, mert a határokat csak nagy erőfeszítések árán képesen megvédeni. Bakondi György az első számú riogató, de mellette több megmondóember is napirenden tartja a témát. Horn Gábor úgy látja, egy gonosz és elfogadhatatlan kampány-fogásról van szó. A miniszterelnöknek és a hozzá hűséges híveknek szükségük van az állandó ellenség-képre, hiszen így remélik egyben tartani a két milliósnál nagyobb szavazótábort és megőrizni aktivitásukat. Ehhez tartozik annak hangoztatása, hogy a kormány megvédi a jó magyarokat. Virtuális valóságot építenek fel iszonyatos pénzekért. A gyűlölet beleég az embereke lelkébe. A politológus szerint Orbán Viktor már rég nem lesz sehol, vagy csak rövid fejezet a történelem-könyvekben, de az idegengyűlölet, a másság elutasítása, a kirekesztés sokáig itt marad velünk. Egy felmérésre is hivatkozott, amely szerint majdnem tíz éve a magyar társadalomnak 48-49 százaléka volt idegen-ellenes, ez a szám 2019-ben már 69 százalékra nőtt. Eszerint a magyar társadalom kétharmada masszívan és tántoríthatatlanul idegen-gyűlölő. 

Ezzel természetesen tisztában vannak a menekültek is. A célállomásuk sosem volt és most sem Magyarország. A járványhelyzet megváltoztatta az útvonalukat is, sokan mostanában el sem indulnak. A pandémia még inkább ráirányította a figyelmet arra, mennyire globális világban élünk. Ezt a problémát semmiképpen sem lehet megoldani nemzetállami keretekben. Az angol vírus nem tartja tiszteletben a magyar határokat és a magyar elzárkózást sem – mutatott rá a helyzet fonákságára a Republikon Intézet vezetője, aki szerint a magyar kormány egy nyitott világgal szembemenve próbál – pitiáner politikai okok miatt – iszonyatos pénzek felhasználásával bezárkózni. Horn Gábor a fő gondnak azt a roncsolást nevezte, amit a lelkekben visznek véghez. A magyar társadalom jelentős része – és nemcsak a fideszes szavazók tartoznak ebbe a csoportba – elutasítja és rossznak tekinti a másképp élőket, a másképp gondolkodókat, vagy azokat, akik más vallásban és értékrendben hisznek. 

A kérdés ezek után az, hogy jövőre lehet-e választást nyerni a migráns-üggyel, vagy akár a Soros- és Brüsszel-ellenesség felelevenítésével. A politológus úgy véli, hogy nem, de ezzel a jelenlegi hatalom kommunikációs- és propaganda-felelősei is tisztában vannak. Ők is tudják, hogy ez már kevés. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban próbálnak hazai ellenségekkel riogatni. Ezt jelzi, hogy baloldalinak minősítik az ellenzéki pártok összefogását, és mind többször igyekeznek démonizálni újra Gyurcsány Ferencet. Pontosan felmérték, hogy azok az eszközök, amelyek „békeidőben”, vagyis a 2018-as választás előtt még működtek, most már nem lesznek elegendők, rá kell tenni még néhány lapáttal. Ennek a kampánynak a felépítése folyik napjainkban elfogadhatatlan stílusban, módszerekkel. Még olyan konszolidáltabbnak látszó fideszes vezetőktől, mint amilyen Gulyás Gergely is, gyakran hallhatunk elképesztő, döbbenetes szövegeket például arról a baloldalról, amely szerintük oltásellenes, s ezért emberek halálát kívánja. Azt se felejtsük el, hogy az adófizetők pénzén kampányolnak folyamatosan. Az előző időszakban is döbbenetes pénzeket költöttek a propagandára, de 2022-ben várhatóan ez sem lesz elég – vélte Horn Gábor. 

A jelek szerint, azonban a hatalom nem mond le a már korábban bevált módszerekről sem: a járvány idején is fenntartják a menekültügyi veszélyhelyzetet. Azzal számolnak, hogy a mai világban valamire még ez is jó lehet.