A jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon

A jelentést  Martin József Péter, a TI Magyarország igazgatója mutatta be egy online konferencián. Arról is beszélt, hogy idén először szélesebb összefüggéseiben is értelmezték a Korrupció Érzékelési Index (CPI) 2020-as eredményeit, Magyarország megítélésére pedig megvizsgálták azt is, hogy mi áll annak hátterében, hogy hazánk korrupció elleni teljesítményének megítélése stagnál, az előző évtized elejéhez viszonyítva pedig jóval alacsonyabb szinten látszik stabilizálódni.

A tizenhárom különböző felmérés összegzésén alapuló CPI tanulsága szerint Magyarország korrupciós fertőzöttsége globálisan Dél-Afrikával, Jamaicával és Tunéziával van azonos szinten (44-44 pont). Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy a rendkívül különböző társadalmi, gazdasági és kulturális háttérrel rendelkező országok összevetése félrevezető lehet, hiszen az elvárások egy-egy ország korrupció elleni fellépését illetően nagy mértékben eltérhetnek. Ezért célszerűbb egyrészt hosszabb időtávon vizsgálni az országok korrupcióval szembeni teljesítményét, másrészt a hasonló intézményekkel és közös kulturális jellemzőkkel rendelkező országokat összehasonlítani.

Az Európai Unió tagállamainak összevetése ugyanakkor semmiképpen sem vet jó fényt Magyarországra:

Mindezek alapján az antikorrupciós szervezet elemzői megállapították: uniós összehasonlításban Magyarország „stabilizálta helyét a sereghajtók között”.

„Hazánk 2012-ben az akkor még 27 tagú Európai Unió 19. legkorruptabb tagja volt, ám ezt a helyezést, folyamatos süllyedéssel 2017-re – az időközben 28 tagúvá bővült közösségen belül – holtversenyben utolsó előtti, azaz 26-27. helyezésére rontotta”– írták.

Az adatok visszakeresése alapján valóban egyértelmű, hogy Magyarország 2017-ben már csak Bulgáriát „előzte meg” az EU-n belül, és ugyan a 2018-as rangsorban, egy pontszámot javítva, az átmenetileg jelentősen visszaeső Görögország elé lépett, 2019-es pontszáma alapján ismét csak Bulgáriát tudhatta maga mögött, 2020-ra pedig ez az előny is elolvadt - írja a Telex.

„A jogállami rombolás és az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a soha nem látott európai uniós támogatás ellenére, az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára. Magyarországnak a versenyképességi rangsorokban elfoglalt gyenge pozícióját a súlyos intézményi problémák mellett az egészségügy és az oktatás romló teljesítménye, valamint az innováció alacsony szintje okozza” – tette hozzá Martin József Péter, a TI igazgatója.