A konzervatívok szabályosabban mennek át a zebrán, mint a liberálisok
Érdekes véleményt osztott meg néhány nappal ezelőtt Vejkey Imre, a KDNP megmondóembere a PestiSrácok olvasóközönségével. Szerinte a konzervatívok jobban szeretik az embereket, mint a liberálisok. Nem tudni, sokat gondolkodott-e ezen a korszakos felfedezésen, álmatlan éjszakák sora kellett hozzá, hogy rájöjjön erre a sarkalatos igazságra, vagy csak úgy, kipattant egy szikra az agyából. Ami viszont biztos, hogy ez a megnyilatkozás nem előzmény nélküli. Néhány héttel korábban a PestiSrácokhoz hasonlóan nagyon konzervatív és talán még náluk is keresztényebb Demokrata szerzője arról értekezett, hogy a jobboldali emberek magasabbak és intelligensebbek a baloldaliaknál. Ráadásul nem csak jellem tekintetében tornyosulnak föléjük, de egy sor szellemi és fizikai tulajdonságban is kenterbe verik őket.
Biztosan oka van annak, ha felnőtt emberek hülyeségeket beszélnek. Túl azon, hogy ennyire futja tőlük, valami más is lehet a háttérben. Megfelelési kényszer például, vagy az, hogy szeretnének megdolgozni a fizetésükért. Nem biztos, hogy a saját ujjukból szopják ezeket az ökörségeket, lehet, hogy olvasnak hozzá valamit, amit azután félreértenek, vagy egyáltalán nem fogják fel, hogy mit olvastak.
Azon is el lehet tűnődni, hogy mi értelme van az ilyen légből kapott, tudományosnak nem nevezhető, mert semmivel alá nem támasztott ostobaságoknak. Mert az egy dolog, hogy a saját táboruk egóját erősíteni kell: jók vagyunk, szépek, s nem mellesleg nagyon erkölcsösek és okosak. (Szemben a másikakkal, akik nem olyan nagyszerűek, mint mink.) Mindig lesz a táborban olyan, aki beveszi ezeket a szánalmas butaságokat. Kihúzza magát a kocsmában – igaz, most csak elvitelre lehet felest és hosszúlépést kapni –, veri a mellét és nagyon meg van elégedve azzal, hogy ő több, mint a többiek.
Valójában, semmi értelme sincs az egésznek, nem kizárt, hogy maguk a szerzők is jót röhögnek azon, hogy milyen szépen megvezették az övéiket. Merthogy, ilyen alapon fordított marhaságokat is le lehetne írni. Például azt, hogy a liberálisok és baloldaliak jóval ritkábban nyaralnak az Adriai tengeren, a NER egyik legfőbb kedvezményezettjének a luxusjachtján. Vagy, ha valaki liberális, azzal még véletlenül sem fordul elő, hogy egy ezermilliárdos örökség reményében ajándékozási szerződést ír alá egy nagyon egyszerű kisvárosi szélhámossal.
A liberálisok – ez nem kitaláció, hanem tény – másoknál kevesebbszer mulatoznak örömlányok és egy NER-közeli ügyvéd, nem mellesleg többszörös kaszinótulajdonos társaságában egy jachton, és az is viszonylag elvétve fordul elő a baloldaliak praxisában, hogy egy tiltott melegpartiról ereszcsatornán menekülve tegyék nevetségessé magukat, a pártjukat és valamilyen szinten Magyarországot.
Sem a liberálisok, sem a baloldaliak nem döntik be a forintot, nem trükköznek az oltóanyagokkal, nem akarják ráerőltetni hazájuk polgáraira azt a vakcinát, amelyet Európai Unió illetékes szervezete még nem hagyott jóvá.
Persze, mindezek lényegtelen, ha úgy tetszik, elhanyagolható szempontok. Ha azonban ehhez hozzátesszük, hogy a liberális beállítottságú emberek gyakrabban mosnak kezet, és szebben ejtik a zöngés hangzókat, mint a jobboldaliak, vagy, teszem azt, a konzervatívok, már közelebb járunk a megoldáshoz. Ahhoz, hogy miért kell baromságokat beszélni, amikor van baj enélkül is, több, mint elég. Azért figyelmeztetnénk Vejkey urat és a Demokratát, nehogy bajuk legyen a sok hadovából, amit nyilatkozat és cikk gyanánt összehordanak. Örök és megbonthatatlan vezetőjük nem magas, tehát a Demokrata szerint nem intelligens. És Vejkey úr számára is van egy rossz hírünk: Orbán Viktor egy meglehetősen baloldali család csemetéje és valamikor liberálisnak indult. Ezek szerint volt idő, amikor a miniszterelnök és családja nem szerette az embereket?
Itt jegyezném meg, hogy a saját szememmel láttam, amint valaki egy ismerősétől hallotta, hogy a konzervatívok szabályosabban mennek át a zebrán, mint a liberálisok és messzebbre tudják köpni a szotyola héját, mint a baloldaliak.
