A kormány szembemegy saját korábbi elveivel is
„Ha a kormány jogszabállyal követni akarja a májusban közzétett Gazdaságvédelmi Akciótervet, akkor a hamarosan elkészülő – a jövő évi költségvetést megalapozó – úgynevezett salátatörvényben kell rendeznie a szerintük az adórendszer töredezettségét csökkentő összevont egyéni járulékok szabályait” – hívja fel a figyelmet Barát Gábor, a volt nyugdíjbiztosítási főigazgató. Nem lehet adótechnikai kérdésnek tekinteni egy nyugdíjjogosultságot megalapozó járulékot, ezzel tovább erősíteni az elmúlt kilenc évben mindinkább eluralkodó szemléletet, miszerint a nyugdíj nem szerzett jog, hanem egyfajta adomány.
Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg őszi ülésszakát, így előre megjósolhatóan egyre közelebb kerül az az idő, amikor a kormány – mint minden évben – benyújtja a jövő évi költségvetés megalapozását is tartalmazó úgynevezett salátatörvényt, benne a tb-törvények módosításával. És a májusban megszületett Gazdaságvédelmi Akcióterv harmadik pontja szerint 2020. január 1-jétől az adórendszer töredezettsége csökkenni fog, a nyugdíjjárulék (10 százalék), a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 százalék) és a munkaerő-piaci járulék (1,5 százalék) helyett a jövő évtől egységes járulék (18,5 százalék) lesz emlékeztet Barát Gábor, akinek ezzel van némi elvi problémája, gyakorlati problémákat most nem is említve.
Legelsősorban is az ebben is tükrözött minden áron történő központosítási törekvést jelző szemléletváltás jelent számára gondot. „Ez a szemlélet nagyon veszélyes, már csak azért is, mert szembegyalogol az általuk is korábban hirdetett biztosítási elvvel” – szögezte le, rámutatva még egy szempontra: a nyugdíjrendszer „karcsúsítása” mellett szervezeti, igazgatási oldalról már egy masszába gyúrták a területet (kincstár, járási hivatalok), már nem tudni, hogy mi mennyibe kerül, most a fedezeti oldalt is homályosabb is lesz. A nyugdíjjárulék intézménye nem szűnne meg, „csak” a befizetési oldalon összevonják, más egyéni járulékokkal, aztán arányosan elosztják a két tb-alap között. A biztosítottak társadalombiztosítási státusáról, a jogosultsághoz szükséges egyéni adatokról a bejelentés, illetve adatszolgáltatás szerinte változatlan marad.
S hogy mégis, miért teszi akkor mindezt a kormány? „Azért is, mert felfogásához és a szándékához az áll közelebb, hogy a nyugdíj egy általa adományozott juttatás, nem pedig nyugdíjjárulékkal vásárolt jog” – mutat rá Barát Gábor. Szerinte egyébként már az is rossz üzenet volt, hogy a munkáltatói járulékot már korábban összevonták és adóvá változtatták (szociális hozzájárulási adó), de mivel – szemben a nyugdíjjárulékkal – annak soha nem volt nyugdíjjogot alapozó funkciója, emiatt „nem dőlt össze a világ”.
De most már az egyéni járulékokat is adóként kezelik – mutatott rá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója. „Persze biztosan azt fogják majd kommunikálni, hogy ez csak pénzügytechnikai kérdés, és semmilyen közvetlen hatása nem lesz, de egyrészt szakmai megközelítés és a biztosítási jog alapján nem lenne szabad összekeverni a járulékot az adóval (az utóbbiból származó bevétel bármire fordítható, az előbbi azonban csak arra, amilyen címszó alatt befizették), másrészt ez az egész azt a szemléletváltozást erősíti meg, amit például nyugdíjemeléseknél már többször hallhattunk, nevezetesen, hogy ’akkor adom, ha olyanok a feltételek’” – fejtette ki Barát Gábor.
További lépéseket is feltételez szerinte, ha megvizsgáljuk az eddigi módosításokat, mert „meggyőződésem szerint belátható időn belül a két ágazati pénzügyi alapot össze fogják vonni, pedig eltérő kockázatokat hordoznak”. A pénzügyi szabályozásban szerinte vissza fognak állni az egységes tb-alapra, az 1998 előtti korábbi kódex-jellegű szabályozásra a különböző tb-jellegű ellátásokat illetően. A szociális hozzájárulási adót érintő és további egyéb járulékkedvezmények saját funkciót mutatnak, ha a fedezeti bevételi oldalt nézzük, ezek az 1990 előtti időkre emlékeztetnek. Ezt persze nem hirdetik meg, csak fokozatosan lépegetnek ilyen irányba, azt a szemléletet erősítve, miszerint a nyugdíjjárulék-fizetés nem biztosít szerzett jogot. „Így aztán a Gazdaságvédelmi Akciótervben technikainak feltüntetett változás valójában markáns elvi intézkedés” – szögezte le. Véleménye szerint tehát az adótechnikainak feltüntetett módosítás komoly társadalombiztosítási, főleg nyugdíjbiztosítási kérdéseket vet fel, olyan felfogást, amely szakmai álláspontjától távol van.
