A kormányra nem számíthat, aki állást keres

A magyar kormány saját legitimációját egy hazug propagandára építette és az egyik terület, ahol ez a leginkább látszik, az éppen a munka világa. Nem véletlen, hogy a 2010 után módosított alkotmányban, majd a kétharmados parlamenti többség birtokában elfogadott új Alaptörvényben egyáltalán nem is szerepel az a szó, hogy társadalombiztosítás. Ha jövőre kormányra kerül, az ellenzéki összefogásnak kutya kötelessége lesz, hogy önálló gazdálkodással, irányítási rendszerrel és az államigazgatásban jól körülhatárolt módon működtesse a társadalombiztosítást, annak mindkét ágát, a nyugdíj- és az egészségbiztosítást is, ahol a gazdálkodásért ugyancsak felelősséget vállalnak. Minderről a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke beszélt a Hírklikknek.

Korózs Lajost annak kapcsán kérdeztük, hogy az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában a fideszes többség – ahogy az már lenni szokott – ismét leszavazta az álláskeresési idő meghosszabbításának vitáját. Vagyis még csak tárgyalni sem hajlandók az egyre romló munkanélküliségi adatokról. Pedig éppenséggel lenne miről beszélni. A kormányzati propaganda ugyanis azt a hamis látszatot kelti, hogy semmilyen gond sincs a foglalkoztatási mutatókkal. A számok viszont azt mutatják, hogy Magyarországon a december és február közötti negyed évben az ország összes régiójában több munkanélküli volt, mint egy esztendővel korábban. Még az akkor kevésbé sújtott nyugati megyékben is az országos átlagot meghaladóan, 14,5 százalékkal nőtt a munkanélküliség.

Korózs Lajos elmondta, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában ebben az időszakban 302 ezer nyilvántartott álláskereső volt. Csakhogy a statisztikában csak az aktív munkanélküliek szerepelnek, a passzív munkanélküliek nem. Őket is figyelembe véve, egészen mást mutatnak az adatok. Az érintett három hónapban is a korábbinál mintegy 30 százalékkal többen voltak azok, akik aktívan keresnek munkát, de valamiért nem találnak. Az ő számuk 217 ezer és ehhez jön még a passzív munkanélküliek tömege, 267 ezer ember. Ők azok, akik ugyan szeretnének dolgozni, de különböző okok miatt nem is kerestek munkát, egyszerűen azért, mert esélytelennek látják, hogy vissza tudnak térni a munkaerőpiacra. Nélkülük persze valóban alacsony, 4,5 százalékos a munkanélküliség, ám pontosan tudható, hogy a valós szám ennek legalább a duplája, amivel már nincs mit dicsekedni. 

A bizottsági elnök különösen aggasztónak tartja két korosztály helyzetét. Az egyik csoport a 25 év alattiak, akiknek a jövő évtől – Orbán Viktor ígérete szerint – már nem kell majd személyi jövedelemadót fizetniük. Ezeknél a fiataloknál a munkanélküliségi ráta 13,5 százalék. Mintegy 55-60 százalékuk még az első munkahelyét keresi. Közülük az összes álláskereső hozzávetőleg 40 százaléka általános iskolát végzett, a fele gimnáziumot, vagy szakközépiskolát, és tíz százalék alatt vannak a diplomás munkanélküliek. Különösen beszédes, hogy a munkaerőpiac azokat jutalmazza, akik minél magasabb végzettséggel rendelkeznek. Mellettük az 55 év felettiek vannak a legnagyobb veszélyben. Még nem érték el a nyugdíj-korhatárt, ám életkorukból adódóan, sokkal szűkebbek a munkaerőpiaci lehetőségeik, mint a többieknek. Aki két évvel van a nyugdíj előtt, már jogosult úgynevezett nyes-re, vagyis nyugdíj előtti segélyre, ennek az összege jelenleg 66 960 forint. Ezzel azonban az a gond, hogy aki ezt igénybe veszi, annak jelentősen csökkenhet a majdani nyugdíja. 

Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan kilenc-tíz hónapig kapnak támogatást azok, akik állást keresnek. Magyarországon ez az idő sokkal rövidebb: három hónap. Aki ennél tovább kényszerül az álláskeresési járadékra, az esetleg hozzájuthat még valamilyen szociális támogatáshoz, de annak összege már sokkal kisebb. Összességében rémisztő, hogy a munkanélküliek fele semmilyen támogatást nem kap Magyarországon – fogalmazott Korózs Lajos. 

Még egy évvel ezelőtt, tehát röviddel a koronavírus-járvány kezdete után, egy Kormányinfón a kancelláriaminiszter fő célnak azt jelölte meg, hogy három hónap után lehetőleg legyen munkája mindenkinek. Gulyás Gergely úgy folytatta, az ország legnagyobb tragédiája lenne, ha visszatérnének a segélyezés rendszerére. Szerinte ugyanis a 2010 előtti szocialista kormányzás egyik legnagyobb bűne az volt, hogy nem munkahelyeket teremtett, hanem „megpróbált mindenkit szegénységben tartani a segélyezés útján”. Majd közölte, kormányuk olyan gazdasági intézkedéseket kíván hozni, amikkel tömegesen teremtenek munkahelyeket, ahogy a járvány valamelyest mérséklődik. 

A járványhelyzet egy éve tart, ám az is biztos, hogy a munkaerőhelyzet nem csak emiatt tartósan rossz, bár a pandémia következtében még tovább romlott – emlékeztetett a népjóléti bizottság elnöke. Egyúttal utalt rá, hogy hamis az a beállítás, miszerint emberek százezrei segélyből akarnának élni, mint ahogy az is hazugság, hogy az álláskeresési járadék segély lenne. Ez egy olyan társadalombiztosítási juttatás, amely a szolidaritás elvén működik. Az aktív foglalkoztatottak a jövedelmük egy részét járulék formájában befizetik és amikor bajba kerülnek, járadék formájában visszakaphatják. Az állást kereső emberek nem segélyt kérnek, hanem élni akarnak a jogukkal, hogy kaphassanak álláskeresési támogatást, mégpedig legalább kilenc hónapig.

Korózs Lajos szerint a jelenlegi hatalom állítása, miszerint a munka alapú társadalmat építi, legfeljebb egy politikai gegnek tekinthető. Akik erről beszélnek, abban bíznak, ha minél többször elmondják, annál többen hiszik el. Csakhogy a valóság egészen más. A gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban nagyon komoly foglalkoztatottsági gondok vannak. Észak-Magyarországon, vagy az Észak-Alföldön, sőt, a Dél-Dunántúlon is messze az országos átlag fölött van a munkanélküliek és az aktív álláskeresők száma. A kormány ezeknek a térségeknek a gondjaival semmit sem foglalkozik, kipipálja azzal, hogy Budapesten és az agglomerációban jó a foglalkoztatottsági arány. Néhány gazdaságilag fejlett terület – például Győr, Kecskemét, vagy Szentgotthárd környéke az autóipar miatt – kétségkívül javít a számokon, de ez biztos nem vigasztalja a Nógrád megyében élőket, ahol 13 százalékos a munkanélküliség, vagy a somogyiakat a maguk 12 százalékával. 

A társadalmi szolidaritást mindenütt és mindenkivel szemben érvényesíteni kellene – mondta végül Korózs Lajos. Ezért lenne fontos, hogy a jelenlegi helyzetben valóban érdemben tárgyaljanak és igyekezzenek megoldást találni a járvány miatt még inkább megnövekedett munkanélküliségre. A jelek szerint, azonban a jelenlegi hatalom nem hajlandó komolyan venni ezeket a problémákat. Már csak ezért is fontos, hogy az ellenzéki összefogás igyekezzen napirenden tartani a kérdést és közben dolgozzanak ki megfelelő megoldásokat a jövőre.