A korrupció csak Bulgáriában nagyobb, mint Magyarországon
A Transparency International legutóbbi felmérése szerint a korrupciós listán Magyarország az utolsó előtti helyen áll, és csak Bulgáriát előzi meg. Ez a szervezet magyarországi képviseletének második „Fekete Könyvéből” derült ki, amelyet most mutattak be. Minderről a Transparency Magyarország igazgatója, Martin József Péter beszélt a KlikkFM műsorában.
Arra a gyakorlatias kérdésre, hogy honnan tudják Berlinben, mi a helyzet Magyarországon, a korrupciót vizsgáló szervezet vezetője magától értetődően válaszolta, hogy miután Berlinben 30 éve készítik az említett Korrupcióérzékelési Indexet, némi fogalmuk van a hazai állapotokról is. „Bár a módszertant éri néha némi kritika, azt lehet mondani, hogy ez a legismertebb és leginkább elterjedt korrupciómérési mutató.”
Természetesen a korrupciót nem lehet úgy mérni, mint a hőmérsékletet vagy a GDP-t – tette hozzá, mivel egy nehezebben meghatározó mutatóról van szó, de hosszas kutatómunkát követően arra jutottak a szervezet szakemberei, hogy ez az indikátor alkalmas a korrupciós fertőzöttség felmérésére.
„Ráadásul nem is csak a TI kutatói jutottak erre a következtetésre, hanem az Európai Bizottság is, amikor egy 2018-as audit során azt jelezték, hogy ez a korrupcióellenes index alkalmas a korrupció mérésére. A mutató 12 intézet 13 felmérésére alapozva áll össze.”
Ez most sajnos azt mutatja, hogy Magyarországon romlott a helyzet mind önmagához, mind a többi államhoz viszonyítva is: egy pontot és négy helyezést vesztve sikerült elérni a negatív rekordot az egy évvel korábbi állapothoz képest. „Magyarország most a korrupciós világranglistán pillanatnyilag a 73. helyet foglalja el 43 ponttal. 180 országot vizsgálva, ez a helyezés közepesnek mondható, de az unióban nem közepes, hanem rendkívül gyenge ez a teljesítmény, mert csak Bulgária az, amelyik alulmúlja a magyar teljesítményt.”
A régió tekintetében is van miért szégyenkezni, főként, ha összevetjük például a 2012-es helyzetjelentéssel. „Azt lehet látni, hogy tíz év alatt 12 pontot esett a magyar teljesítmény. Ez azt jelenti, hogy lényegesen korruptabbá vált az ország. Más országoknál, itt elsősorban Észtországot, Lettországot érdemes kiemelni, tíz pontos növekmény következett be.”
Még a hozzánk legközelebb eső három állam, a Visegrádi 4-ek másik három országa, Lengyelország, Csehország, Szlovákia is jóval kedvezőbb eredményt tud felmutatni ebből a szempontból, mint Magyarország.
Martin József Péter a „Fekete Könyvre” áttérve közölte, hogy ezt a kiadványt nem évente állítják össze, szándékuk szerint inkább a hazai korrupció „fejlődésének” a bemutatása a cél. Az 50 konkrét eset öt különböző szekcióba sorolható. „Például a pártállam vezetői és rokonságuk című fejezetben bemutatjuk az Orbán-család gazdagodását. Több mint 15 milliárdot keresett az Orbán-család 2014 óta”. Tanulmány vizsgálja Rogán Antal ügyeit, Szijjártó Péter jachtozását is.
Egy másik fejezet nem csak a konkrét személyekkel, hanem több szereplő átfogó vizsgálatával is foglalkoznak. „Ilyen például az alapítványi kiszervezések esete, bizonyos szolgáltatások koncesszióba juttatása 35 évre. Olyan esetek is vannak, mint a legutolsó fejezet, aminek a címe Bűn és bűnhődés, mert már ilyen is van. Összesen 15 ilyen esetet detektáltunk, ahol azért valami következménye már lett a korrupciónak, sokáig erről egyáltalán nem volt szó, semmilyen következménye nem volt. Most már azért előfordul, hogy jelenlegi parlamenti képviselők ügyében is vannak büntetőfeljelentések, vádemelések is, sőt, Mengyi Roland ugye a börtönben ül” – nyilatkozta a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában Martin József Péter, a Transparency Magyarország igazgatója.
