A Kúria döntött a devizahitelekkel kapcsolatban

Az Európai Bíróság szeptember 20-án hozott ítélete kimondta: az árfolyamkockázat esetében nem elégséges, ha egy pénzintézet általánosságban írt arról egy kölcsönszerződésben.

A testület álláspontja szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. "E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára" - fogalmaztak.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és elrendelték, hogy a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot kell alkalmazni.

Az új törvények azonban fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.

Az árfolyamkockázat tisztességtelenségének vizsgálhatósága, vizsgálati szempontjai vonatkozásában az Európai Bíróság ítélete nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket a vonatkozó joggyakorlatában az Európai Bíróság már nem fejtett volna ki, és amiket a Kúria már ne vett volna figyelembe joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során.

Közölték, jelenleg a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges. 

Az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük a Kúria - az Európai Bíróság újabb joggyakorlatával is teljes mértékben összhangban álló - korábbi elvi iránymutatásai figyelembevételével.