A vírus hatása a lakáspiacra

A NAV 2019-es tranzakciós adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérképét az OTP Jelzálogbank dolgozta fel. Ez a friss elemzés azt mutatja, hogy az országos lakásárszint 2019-ben 20 százalékkal nőtt, ami meghaladja az előző évi növekedést is - írja az azenpenzem.hu.

Legjobban még mindig a Budapesten nőttek az árak, de minden más településkategóriában növekvő tendencia figyelhető meg. Azonban egy új trend is látható a piacon: a 22 negyedéven át tartó emelkedés után, amely Európában a harmadik leghosszabb folyamatos drágulási periódus, az 2019-es év második felében árcsökkenés észlelhető a számok alapján. Ez a forgalomcsökkenésnek köszönhető.

Budapesten 39 százalékkal esett vissza az ingatlan forgalma az előző évben – az előzetes adatok alapján. Ennek oka egyrészt az egyensúly feletti árszint elérése, másrészt a befektetési célú vásárlókat nagy arányban vonta ki a fővárosi lakáspiacról az új Magyar Állampapír Plusz. A kisebb városok forgalma valamivel kisebb mértékben esett vissza, a községekben pedig minimális a csökkenés a tavaly nyár óta elérhető falusi CSOK támogatás miatt. Összességében országosan 28 százalékkal esett vissza az ingatlanok tranzakciószáma.

20 százalék felett volt az árnövekedés nyolc megyében (Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Nógrád megye). A legkisebb drágulást pedig Somogy megyében mérték, mindössze hat százalékot, de visszaesést egy megyében sem találhatunk. Érdekes, hogy az eddig a befektetési lakásvásárlásnak fő célpontként szolgáló fővárosi kerületek visszaestek ezen a listán.

Azonban, ha nem a drágulás ütemét nézzük, hanem a négyzetméterárak átlagát vesszük alapul, akkor a budapesti V. kerület még mindig toronymagasan vezeti a rangsort 979 ezer Ft/m2 árával. Ezt követi az I., majd a II.,VI.,XII., és a VII. kerület. A legolcsóbb területek Budapesten a XXIII., XX., és a XXI. kerület, ahol 450 ezer alatt van az átlag. A legdrágább irányítószám-körzet – nem meglepő módon – a Budai Vár körzete (1014), ami tavaly éppen átlépte az 1,3 millió Ft/m2-es átlagárat. A teljes budapesti átlagár 628 ezer Ft/m2.

Vidéken közel sem ilyen magasak az árak. A legdrágább megye Győr-Moson-Sopron, ahol 364 ezer forint az átlag négyzetméterár, a legolcsóbb pedig tavaly is Nógrád megye lett, ahol éppen meghaladja az átlagár a 100 Ft/m2-t. Az országos átlagár 399 ezer Ft/m2 lett, míg a Budapesten kívül számított átlagár 271 ezer Ft/m2.

2013-ban volt az országos mélypont az ingatlanpiacon, és valószínűsíthető, hogy 2019-ben értük el az árak csúcsát. Ebben a hat évben az országos összesített nominális áremelkedés 114 százalék volt, Budapesten pedig 170 százalék volt ez az emelkedés. Megyei szinten Komárom-Esztergomban volt a legnagyobb áremelkedés, itt 144 százalékot mérhettünk, amíg a főváros kerületei között a VII. kerület drágult a legnagyobb arányban, szám szerint 231 százalékot.

2019 harmadik és negyedik negyedévében azonban véget ért az árak emelkedése és csökkenő tendenciát láthatunk, ha a korábbi évekkel vetjük össze.

A járványhelyzet okozta recesszió az ingatlanpiacot is elérte, azonban a tapasztalatok és elemzések az mutatják, hogy a keresleti visszaesés és az árcsökkenés csak átmeneti. Az előző válságot (2013)  követő évben már újra emelkedést jellemezte a piacot. Ezek alapján azt várhatjuk, hogy a járványhelyzet megszűnése után pár hónappal ismét megindul az árak emelkedése. Ez azonban egyelőre csak egy feltevés, amelynek legoptimistább változata alapján, már 2021 első negyedévében - az idei forgalomhoz viszonyítva - árnövekedést fogunk tapasztalni Budapesten. Vidéken azonban valószínűleg hosszú távú hatásai lesznek a vírusnak:15-20 százalékos árcsökkenés következhet, és nem lehet tudni, hogy a 2022 közepéig érvényes falusi CSOK mekkora mértékben képes kompenzálni a kieső keresletet.