A legfőbb bíró, aki még soha nem ítélkezett

Bánó András 2020. október 10. 09:23 2020. okt. 10. 09:23

Mondjuk ki nyíltan: ma Magyarországon az Országos Bírói Tanácsban ülnek talán a legkarakánabb emberek. Pénteki ülésükön ugyanis kimondták: nem támogatják, hogy Varga Zs. András alkotmánybíró, Orbán Viktor jelöltje a Kúria elnöke legyen, és ezt a testületi döntés szavazataránya is egyértelművé tette: 1 igen, és 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül született meg a határozat. 

A döntés, és a szavazatarány azért is fontos, mert legalább egy hozzáértő testület mondta ki: nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. Felhívták a figyelmet arra, hogy a rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki korábban hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.

Azt gondolom, hogy a rendszerváltás-kori Orbán Viktor kézzel-lábbal tiltakozott volna egy ilyen előterjesztés ellen, csak hát 30 év alatt változtak az idők. A miniszterelnök ma úgy gondolja, hogy a bírói függetlenség utolsó bástyáját is ledönti azzal, hogy a hosszú időn át Polt Péter helyetteseként szolgáló Varga Zs. Andrást most főbíróvá nevezteti ki. Vessünk véget az álmodozásnak, senki ne gondolja, hogy Áder János köztársasági elnök egy pillanatig is gondolkodik majd azon, hogy talán mégsem kéne aláírni a kinevezést. Mikor mondott ő utoljára ellent Orbán Viktornak? Már csak azért is sietve csavarja le töltőtolla kupakját, mert korábban a jelentős kormánypárti többségű parlamenti igazságügyi bizottság kilenc igen, és két nem szavazattal támogatta Varga Zs. András jelölését. És noha a kúriai elnök megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának titkos szavazatára van szükség, ne nyugtalankodjon senki, meglesz a kétharmad, még az ugyancsak Áder Jánoshoz fűződő egykori vakondok-akcióra sem lesz szükség – mint egykor az államfő megválasztásakor.

Varga Zsolt András már 2014-es alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán feltűnt néhány eredeti és vitatott gondolatával. Korábban ugyanis egy konferencián azt mondta, meg kellene fontolni a dinasztia törvényes visszahelyezését a jogba, és az Apostoli Királyság helyreállítását épp úgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását.

Ha rajta múlna, már kezdhetnék előszedni a koronát a vitrinből…