A legtöbb menedékkérő továbbra is Németországba tart
Továbbra is Németország a menedékkérők első számú célpontja az Európai Unióban, és a menedékjogi kérelmek száma az idén is elérte a százezres nagyságrendet – írta a Welt am Sonntag. A kormányra készülő szocdemek, zöldek és liberálisok alapjogként rögzítenék a bevándorlást, amit még fel is gyorsítanának.
A vasárnapi német lap összeállítása szerint szeptember végéig 100 278 menedékjogi kérelem érkezett a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAFM). A kérelmek száma így sorban a kilencedik évben lépte át a százezres határt.
Németország messze a legnépszerűbb európai uniós célország a menekültek között. Ezt mutatja a tagállamok közötti menekültügyi együttműködés fejlesztésével foglalkozó közösségi szervezet, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) egy még nem nyilvános statisztikája, miszerint Németország után második helyen Franciaország áll 54 105 menedékjogi kérelemmel – írja az Euronews.
Fehérorosz migrációs nyomás
Kiemelték, hogy szeptemberben különösen sokan fordultak a BAMF-hoz, 13 849 kérelem érkezett a hivatalhoz. Az utóbbi négy évben csak két alkalommal, 2017 novemberében és 2019 januárjában adtak be ehhez hasonló mennyiségben menedékjogi kérelmeket Németországban.
A fejlemény annak tulajdonítható, hogy az Olaszországból, Görögországból és Spanyolországból évek óta Németországba irányuló illegális – EU-s belső – menekültügyi migráció változatlanul erős, és mellette az idén nyáron kialakult egy új útvonal, amely Fehéroroszország felől éri el az EU területét.
Közben a „közlekedési lámpa", azaz szocdem-zöld-liberális kormányzást előkészítő tárgyalásokon a három párt megállapodott többek között abban, hogy Németország bevándorlási ország, és ennek tükröződnie kell az állampolgársági törvényben is.
„Sok tekintetben válasz"
A szakképzett munkavállalók bevándorlását többek között pontrendszerrel kívánják megkönnyíteni, kanadai mintára. A Németországban már beilleszkedett külföldiek a jövőben könnyebben kapnak tartózkodási státuszt, akár pályamódosítás révén.
A pártok a menekültek iránti humanitárius felelősséget hangsúlyozzák: legyen legális lehetőség a beutazásra, a családegyesítésre, ugyanakkor a kitoloncolásokat is fel kell gyorsítani. A liberálisok (FDP) már korábban felvetették, hogy szerintük évente legalább 500 ezer bevándorlót kéne Németországnak befogadnia az akut munkaerőhiány és a nyugdíjkassza várható leapadása miatt. A szocdemek is úgy látják, a migráció „sok tekintetben válasz a problémáinkra."
Az FDP – de a Zöldek is hasonlóan látják – bevezetné a kanadai modell szerinti pontrendszert a nem szakképzett munkavállalók számára. Ez lehetővé tenné, hogy a bevándorlók még állásajánlat nélkül is Németországba jöhessenek munkát keresni. Ráadásul az eddig nyolc helyett már négy vagy öt év után megkaphatnák a német állampolgárságot.
A leendő kormánypártok úgy gondolkodnak, hogy a több munkavállaló több adófizetőt, így több bevételt jelent a társadalombiztosítás számára egy olyan időszakban, amikor a nyugdíjkiadások növekednek. A migrációval a politika elejét venné annak, hogy a munkaadók a magasabb munkaerőköltségek miatt erőltessék az automatizálást.
Sokan politikai üldöztetés címén érkeznek, hiszen ilyenkor a legjobbak a maradási kilátásaik. A kormányzásra készülő német pártok nekik azt javasolják, hogy váljanak bevándorlókká. Nézetkülönbség van még az elutasított menedékkérőkkel kapcsolatban: az SPD és az FDP biztonságos származási országokba akarja visszatoloncolni őket, a Zöldek azonban elutasítják ezt a megoldást.
