A magyar katonák NATO-misszióban vannak, nem Amerikaiban
A Közel-Keleten szolgálatot teljesítő magyar katonákat is érinti az amerikai-iráni feszültség: az ő helyzetükről, lehetőségeikről kérdeztük Dérer Miklós külpolitikai szakértőt.
Pengeélen táncol a helyzet Irakban. Mi lesz a térségben állomásozó magyar katonákkal?
Ahogy tegnap a NATO-főtitkár is nagyon óvatosan megfogalmazta, az észak-atlanti szövetség katonái NATO-misszióban vesznek részt a térségben, és nem amerikaiban. Persze, a kettő összefügg, de Irak azon felszólítása, ami a külföldi haderő kivonását sürgeti, minden külföldire vonatkozik, a NATO katonáira és az irániakra is.
A Hezbollah síita szervezet fenyegetése viszont csak az amerikai katonákra vonatkozik.
Ez így van, de őket nehéz elválasztani a NATO-misszió többi tagjától, így szerencsétlen esetben elképzelhető, hogy az amerikaiakkal szembeni esetleges támadás másokat is érint. Az viszont nem lenne jó, ha egyoldalúan visszahívnánk a katonáinkat. A NATO-ban Magyarország képviselheti azt az álláspontot, hogy a szövetség vonja ki erőit a térségből.
Elképzelhetetlen, hogy a NATO-missziónak ne lenne minden lehetséges esetre forgatókönyve, így bizonyára arra is van, ha esetleg a szövetséges erőknek el kell hagyniuk a térséget. Ennek azonban nem szabad országonként zajlania. A magyar katonák védelme természetesen fontos, de van egy szövetségesi etika, amit be kell tartani.
Lesz háború?
A helyzet eléggé bonyolult és zavaros, többféle lehetőség is van: egy komolyabb katonai összeütközés is elképzelhető, de szerintem jó eséllyel a retorika szintjén maradnak a felek. Az viszont biztos, hogy lesznek akció-reakció típusú lépések a térségben az Egyesült Államok és Irán között.
Jelenleg az események kezdetén vagyunk, sok függ az egyes szereplők viselkedésétől. Könnyen lehet, hogy Donald Trump a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt erőt akar mutatni a választók felé. Ilyen cél azonban Iránban is lehetséges, mert a kormányerők ott sincsenek könnyű helyzetben, így több támogatásra van szükségük Iránon belül. Ezért is volt szerencsétlen lépés a Kászim Szuleimani elleni támadás, hiszen ezzel a megingó iráni egységet az Egyesült Államok összerántotta.
Jelen pillanatban a felek visszafogottságában reménykedhetünk, hiszen nehéz helyzet alakult ki: a Közel-Kelet az egyik legérzékenyebb terület a világon, ott nagyon könnyen elszabadulhat a pokol.
