A magyar kormány segíti az illegális migrációt

„...a következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz: népvándorlások, migráció, járványok és pandémia” – mondta Orbán Viktor legutóbbi, pénteki Kossuth rádiós „interjújában”. Egy héttel korábban közelebbi távra is riogatott, azt állítván, „Migránshadak dörömbölnek Európa minden ajtaján”. Majd jött belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György, aki szerint a 2015 óta változó intenzitással tartó „népvándorlás" nem fog magától megállni, s „továbbra is jelentős nyomás alatt áll a magyar határ”. Alig pár napot kellett várni, s megszólalt Szijjártó Péter is, aki Luxembourgban (az uniós tagországok külügyekért felelős minisztereinek egynapos találkozóján) maga is drámaian fogalmazott: „jól látszik, hogy a világ újabb migrációs hullámok kitörése előtt áll, hiszen minden olyan folyamat, amely az elmúlt időszakban kiváltó oka volt a migrációs hullámoknak, tovább erősödött”.

Tényleg így áll a helyzet? Szemmel láthatóan persze ismét erősödik a migrációs fenyegetettséggel való riogatás. De mennyire valós ez? Mindenesetre a számok nemigen támasztják ezt alá, hiszen csak enyhe emelkedést látunk, ráadásul a koronavírus-járvány miatt a bázis is alacsony. Vagy tényleg van valóságtartalma a kormányzati fenyegetőzésnek? – kérdeztük annak a Migration Aid civil szervezetnek az egyik vezetőjét, amelyik a 2015-ös menekülthullám idején, és azóta is, elsősorban idehaza, de amikor csak teheti, külföldön is igyekszik segíteni menekültügyekben. Valóban fokozódik a migrációs nyomás?  

Nincs miről beszélni!

„Nincs miről beszélni” – vágta rá kérdésünkre Siewert András. Mindez csak riogatás, hiszen – ami a migrációt illeti – „Magyarországra legfeljebb közlekedési nyomás helyeződhetne, mégpedig kizárólag a magyar autópályákra, merthogy senki nem akar nálunk maradni, és így másféle nyomás – nemzetbiztonsági –  a magyar rendszeren nincs” – szögezte le. 

Emlékeztetett arra, hogy a járvány kitörése óta (a pandémiára hivatkozva) eleve senkit nem fogadott be Magyarország, még a tranzitzónában sem indultak meg eljárások. Emiatt elmarasztaló ítélet született Magyarország ellen az EU bíróságán, majd meg is szűntek a tranzitzónák, s borzasztóan megnehezítették a kérelmek benyújtását (csak külföldi magyar nagykövetségeken lehet azokat beadni). Mindezek után nem csoda, hogy tudomása szerint tavaly tíz alatt volt azoknak a száma, akik ebben a rendszerben menekültstátuszt kaptak Magyarországon, „ami nevetséges”.

Másutt sincs drámai növekedés

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a menekültek 80 százaléka Szerbiából próbál Magyarországra jutni, ám azt sem lehet mondani, hogy ott drámai lenne a növekedés. Ráadásul ugyanez a helyzet a görögöknél is. „A nyugat-balkáni útvonalon nagyon alacsony az Ázsiából bejutni próbálók száma, legalábbis a hivatalos számok alapján” – összegezte. 

S mi a helyzet a nem hivatalossal?

Nos, mint elmondta, azokra a rendőrségi statisztikák böngészéséből lehet következtetni. Olyanokból, mint az, ami a napokban történt. Győr környékén volt egy autóbaleset, s a helyszínelők a balesetet okozó autóban nyolc, magát szír állampolgárnak valló embert és egy szerb sofőrt talált. Mindezzel csak annyit akart mondani – tisztázta –, hogy senki nem tudja pontosan megmondani az illegális határátlépők számát. 

A kormány segíti az illegális migrációt

De ez meg is felel a kormány szándékának is, hiszen „a magyar politika arra törekszik, hogy az emberek látószöge előtt tartsa ezeket az eseteket. Ennek részint az az oka, hogy elvont fenyegetéssel lehet így riogatni az embereket, akiknek a retinájába égtek a 2015-ös menekültáradat képei, s összerándul a gyomruk, a migráció kifejezést hallva”.  Siewert szerint ez tehát a cél, erre irányul a kormányzati retorika, mindeközben a gyakorlatban a kormány jogi lépései mind az illegális migrációt segítik elő. 

Már a menekültstátuszosok is menekülnek innen

Sőt, pár hónapja egyre többen távoznak az országból a korábban menekültstátuszt szerzett pár ezer ember közül, mert attól tartanak, a státuszuk hosszabbítása helyett kitoloncolják őket a hatóságok – tudtuk meg a Migration Aid vezetőjétől. Ő maga is számos ilyen menekült történetét ismeri, olyanokét is, akiknek a sorsát évek óta személyesen nyomon követi „Ez nem véletlen – magyarázta – szándékosan terjesztettek kitoloncolási történeteket (például, hogy útnak indítottak embereket Afganisztán felé), tudván, hogy azok el fognak terjedni a menekült közösségen belül, s riasztó példaként fognak szolgálni, arra késztetve a menekülteket, hogy távozzanak nyugatabbra. Merthogy a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy még az ilyenek is elmenjenek az országból – mondta.

Siewert több konkrét példát és szereplőt is ismer: ilyen volt az az afgán család, amelynek tagjai már integrálódtak, a gyerekek szinte anyanyelvi szinten elsajátították a magyar nyelvet, s a szülők is tanultak magyarul, ám ők az engedélyük hosszabbítási kérelmének benyújtása helyett inkább továbbmentek Franciaországba, mert attól tartottak, hogy a hosszabbítás helyett a magyar hatóságok ki fogják őket toloncolni az országból, s hazaküldik őket. 

Európában sem lesz rendkívüli nyomás

„Összefoglalva tehát, Magyarország az az uniós ország, ahol a legkevésbé lehet migrációs nyomásról beszélni” – szögezte le a szakértő. Ami pedig az Európára helyezkedő migrációs nyomást, pontosabban az attól való félelmet illeti, Siewert szerint ebben sincs semmi rendkívüli. Az Ázsia felől érkező elsődleges útvonal szinte már zárt, azt persze, nem lehet tudni hogy mi lesz hosszú távon, de szerinte nem kerülhet nagyobb nyomás alá az idén, a járvány után Görögország, a migrációs útvonalak, mint amilyenek alatt voltak az elmúlt öt-tíz évben. Mint kifejtette: egyébként is jóval nehezebb már Görögországba átjutni Törökországból, sok az illegális visszatoloncolás, nem véletlenül kezdeményezett például több nyugat-európai menekültügyi szervezet is eljárást a terepen lévő Frontex ellen, amiért  tud arról a szinte általánosnak mondható gyakorlatról, hogy a görögök a csónakkal érkezőket visszahúzzák a török vizekre. 

Ami pedig az Afrikából érkező menekülteket illeti: a két kontinenst a Földközi tenger választja el, s míg az Égei tengeren mindössze öt kilométernyi a török és a görög partok között a távolság, Afrika és Európa között több száz kilométer, s nincs reális esélye annak, hogy ezrével fognak elindulni a csónakok.

Amíg Orbán és társai...

Mégis nyugaton is egyre gyakrabban hallani a migrációs veszélyről a migrációs nyomás erősödésének sulykolásáról – vetettük közbe. Siewert szerint ez azért lehetséges, mert minden országban a jobb- és a szélsőjobb retorika és kommunikáció lett az uralkodó, s a valódi jobboldali, illetve a baloldali kormányoknak is reagálniuk kell erre, hiszen az embereket foglalkoztatja a téma. 

„Elég, ha van egy Orbán-kormány és pár hasonszőrű, amelyek napirenden tartják a folyamatos fenyegetettségi állapotot” – szögezte le. Emlékeztetve arra, hogy a hivatkozási alapot rendre az afrikai közvélemény-kutatások szolgáltatják arról, hogy milyen sokan hagynák ott a kontinenst. „Ugyan ha kivetítjük a kapott eredményeket a lakosság számaira, akkor valóban az derül ki, hogy több millió ember indulna útnak” – mutatott rá, hozzátéve: „azonban ha nálunk is felmérnék, hogy ki menne nyugatra, és azt kivetítenék a lakosságra, akkor nálunk is nagy arányszám jönne ki – a magyarok ráadásul még könnyen ki is vándorolhatnak”.