A magyarok az uniós átlagnál később mehetnek nyugdíjba, miközben az átlagnál rövidebb az élettartamuk
A születéskor becsült, várható élettartam évek óta folyamatosan növekedett egészen a koronavírus-járvány megjelenéséig. A nyugdíjkorhatár emelése sokáig nem tartott lépést az irányzattal, így fokozatosan csökkent az eltartó foglalkoztatottak aránya az eltartott nyugdíjasokhoz képest. A nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen. Magyarországon tavaly fejeződött be a több évig tartó ciklus, amelynek a végére a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárát egyaránt 65 évben egyenlítették ki. Becsült élettartamuk azonban jóval rövidebb, mint a hasonló korosztálynak az unió más tagállamaiban. Egyszóval később vonulhatnak nyugdíjba, és rövidebb ideig élvezik az állami ellátást.
A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emelését lengette be a francia kormány. A hírre több mint egymillió ember vonult az utcákra Franciaország kétszáz városában, és ezek a belügyminisztérium hivatalos becslései – írja az Euronews.
Csupán Párizsban nyolcvanezren tüntettek a reform ellen, amiről a kormányfő a nemzetgyűlés előtt azzal érvelt: nincs más választásuk, mint hogy ezt meglépjék.
„A dolgozó emberek száma folyamatosan csökken a nyugdíjasok számához képest [...], ezért helyre kell állítanunk a nyugdíjrendszer egyensúlyát” – jelentette ki Elisabeth Borne. Az indítványt „igazságosnak és felelősségteljesnek” nevezte Macron elnök.
Magyarországon éppen tavaly zárult egy tíz éves korhatár-emelési ciklus, amelynek során a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárát 65 évre emelték azzal a kitétellel, hogy a nők legalább 40 év szolgálati idővel akár 62 éves korukban is kérhetik kedvezményes nyugdíjaztatásukat. A nyugdíjreform során a Fidesz-kormány egy tollvonással eltörölte az idő előtti, úgynevezett korkedvezményes nyugdíjaztatás intézményét – tiltakozás nem követte –, amely tizenhét uniós tagországban mind a mai napig lehetővé teszi, hogy különleges feltételek teljesülése esetén a kérvényező néhány évvel korábban vonulhasson nyugdíjba.
Uniós viszonylatban a magyar nyugdíjkorhatár nemcsak az EU-átlagánál magasabb, hanem – az OECD 2021-es adatai alapján – beférkőzött a tagországi rangsor felső harmadába.
A nők nyugdíjkorhatárának uniós átlaga 63,5 év, a férfiaké 64,2.
Az EU-ban jelenleg Hollandiában a legmagasabb a nyugdíjkorhatár – pontosabban tavalyelőtt 66,3 év volt. A tizedes azt jelenti, hogy épp a korhatár-emelési ciklusban tartanak, a végső cél pedig a 67 éves életkor nők és férfiak esetében egyaránt. Németországban fokozatosan 2029-ig vezetik be a 67 éves nyugdíjkorhatárt. Ezt a szintet Izland, Izrael és Norvégia már elérte. Nem uniós tagországok közül Szaúd-Arábiában nemre való tekintet nélkül 47 évesen már nyugállományba lehet vonulni.
Általános tendencia egyébként a nyugdíjkorhatár növelése, amelynek igazodnia kell az élettartam szinte rendületlennek mondható hosszabbodásához.
Az irányzat azonban a koronavírus megjelenése után megtorpant, sőt, a születéskor várt élettartam a világjárvány után valamelyest visszaesett.
A várható élettartam Magyarországon
A várható élettartam egy statisztikai becslés, amit az Eurostat utoljára épp a járvány előtti, 2020-as adatokkal frissített. Az adathalmaz ugyanazzal a módszertannal készült, de becslés révén inkább iránymutatóként szolgálhat.
Miközben a nyugdíjkorhatár Magyarországon az uniós átlagnál magasabb – azaz az átlagnál tovább kell dolgozniuk a magyaroknak, hogy nyugdíjba vonulhassanak, az uniós átlagnál rövidebb ideig élnek – magyarán rövidebb ideig élvezik a nyugdíjas éveket.
A nők várható életkora szinte minden tagországban meghaladja a nyolcvan évet – az uniós átlag 82,6 év. A magyar nők várható élettartama 79 év, és náluk, a statisztikai becslés szerint csak a román és a bolgár nők fognak valamelyest rövidebb ideig élni.
A magyar férfiak várható élettartama 2020-ban 72,3 volt, és ezzel megelőzték a letteket, a románokat, a litvánokat és a bolgárokat. Nyolcvan körüli életkorra számíthatnak az ír, svéd, ciprusi, máltai és olasz férfiak, míg az uniós átlag 76,8 év.
Ki hány évig nyugdíjas az unióban?
Egyszerű formulával kiszámítható, hogy ki hány évig élvezheti nyugdíját: a becsült élettartamból ki kell vonni a nyugdíjkorhatárt.
A számítás korántsem pontos, hisz a képlet mindkét eleme – a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár – változó, így inkább csak az ország uniós helyezésére nyújt támpontot annál is inkább, mert az összehasonlítás alapjául a tavalyelőtti adatok szolgálnak.
Az uniós tagországok közül messze a legrövidebb ideig a magyar nők nyugdíjasok, akik – és most nem a kivételekről beszélünk – 65 évesen vonulhatnak nyugdíjba, becsült átlagos életkoruk pedig 79 év. Ők tehát átlagban 14 évet töltenek nyugdíjasként.
Korábban kérhetik nyugdíjaztatásukat az osztrák nők, akik ráadásul előreláthatóan tovább élnek, így ugyanezt a számítás szerint az szomszédos országban élő nők átlaga több mint 23 évig élvezheti az állami ellátást.
Az uniós átlag egyébként 19,2 év: a tagországokban munkával eltöltött évek után ennyi ideig nyugdíjas nők, és ez az időtartam több mint öt évvel hosszabb a magyarnál.
A magyar férfiak becsült élettartama a nőkhöz képest sokkal rövidebb, csupán 72,3 év, így az átlag alig 7,3 évet tölt nyugdíjban.
Ezzel az időtartammal azonban a magyar férfiak nem sereghajtók az unióban. Náluk is kevesebb időt töltenek nyugdíjban a lett, litván, bolgár és román férfiak.
A férfiak között ezzel a számítással az olaszok vezetnek 18 évvel, míg az uniós átlag csupán 12,6 év, azaz a tavalyelőtti adatok alapján az EU tagországaiban átlag ennyi ideig nyugdíjasok a férfiak.
Az OECD-országokban a férfiak a munkaerőpiacról való kilépésük után 1970-ben átlagosan 12,0 évet, míg 2020-ban már 19,5 évet tölthetnek nyugdíjban.
Az emelkedő tendencia indokolja a nyugdíjkorhatár lépcsőzetes növelését, Magyarországon azonban a közeljövőben nem várható a nyugdíjkorhatár újabb növelése.
