A magyarok fele elutasítja a koronavírus elleni védőoltást

Kardos Ernő 2020. november 19. 08:47 2020. nov. 19. 08:47

Nemzetközi adatok szerint, a koronavírus már 50 milliónál is több embert fertőzött meg a világon, és a halálos áldozatok száma is meghaladja már az egymilliót. Közben a kutatók elkészítették az oltóanyagot, amely megállíthatja a vírus pusztítását. Viszont mára megerősödtek az oltásellenes mozgalmak, nézeteik szélsebesen terjednek az interneten. Az oltásellenesség okait is kutatja a Political Capital, amelynek ügyvezető igazgatója, Krekó Péter szociálpszichológus az oltásellenesség okairól beszél a friss Mozgó Világban.

– A hazai halálozási csúcson jelentették be, hogy a magyarok fele – egészen pontosan 46 százaléka – akkor sem kérne a koronavírus elleni védőoltásból, ha az már létezne. Ma már ennyire lazán vesszük a járványt?

– A halálos áldozatok ellenére, talán ma még nincs olyan nagy fokú félelem vagy rettegés országban. S persze az embereknek talán már elegük is van a bezártságból. Eleinte az volt a politika, hogy „lábon hordjuk” ki a járványt, az áldozatok tudomásul vételével. Ez a helyzet most változóban van.   

– Szóval, hiába dől meg naponta a magyar halálozási csúcs, még a létező védőoltást is visszautasítjuk?

– Igen, de azt viszont nem állíthatjuk, hogy a kormány, vagy az ellenzéke alapvetően vakcinaellenes lenne. Ezért ennek a szkepszisnek a kialakulását a magam részéről annak a dezinformációs univerzumnak tudom be, ami ma is működik Magyarországon. Ebben a zűrzavarban egyszerre van jelen a maszk, a vírus-, és a vakcina tagadása is. Ami talán a második hullám idején még fel is erősödött. Talán érthető némi aggodalom a még ki sem próbált vakcina ismeretlen mellékhatásától, viszont irracionális az olyan magyarázat, hogy a védőoltás befecskendezésével Bill Gates mikrochipet akar eljuttatni az emberiség vénájába, hogy aztán mindenkit megfigyelhessen. Ilyen elképesztő vakhitre épülő elméletek végtelen számban keringenek a milliók által használt interneten, s az ez által gerjesztett félelem miatt, sokan válnak szkeptikussá, vagy tudományellenessé. Azt persze nem gondolom, hogy az emberek 46 százaléka emiatt fordult a vakcina ellen, de azt talán jelzi, hogy ennyien vevők az összeesküvés-elméletekre. Ez nagyon magas szám.

– Mindemellett az is közrejátszhat, hogy beszélgetésünk pillanatában 50 milliónál is több koronavírusos beteg van a világon, de ebből több, mint 26 millió már meggyógyult! Lehet, hogy ezért veszik félvállról ezt a járványt?

– Ez lehet magyarázat, ámbár ne felejtse el, hogy egy idő óta tényleg riasztóan nő a halálos áldozatok száma, s az is nyilvánvaló, hogy kevesen jönnek le élve a lélegeztetőről. A félelemérzet valamennyi velünk szomszédos országban felerősödött, de ez az aggodalom október közepéig Magyarországon még nem volt érzékelhető. Pedig, a járványnak már napról-napra több áldozata van.

– Ugyanerre figyelmeztet Jakab Ferenc, a kormány által felállított koronavírus-kutatócsoport vezetője, aki nemrég azt nyilatkozta, hogy Magyarország „gyorsvonatként rohan a vesztébe”. Ugyanis a járvány laza kezelésével hamar kimerülnek az egészségügyi kapacitások. Amire a Pázmányon jogász végzettséget szerzett államtitkár, Orbán Balázs csak annyit mondott, hogy az emberek által választott stratégia működik.

– Figyelmen kívül hagyják, hogy a közhangulat hihetetlenül gyorsan változik. Nem akarok „horror szcenáriókat” felvázolni, de valamennyien el tudunk képzelni vészhelyzeteket. Nem láthatjuk előre, hogy mi történik az országban, ha az iskolákban gyerekek válnak a járvány halálos áldozataivá. Reméljük, nem kerül rá sor. Az viszont már eddig is előfordult, hogy csecsemők betegedtek meg, vagy óvodások szedték össze a vírust. Egyetlen ilyen eset felkavarhatja az embereket, egyik pillanatról a másikra sokkot kaphat a közvélemény. Reméljük, ez soha nem következik be, de valószínű, a járványt nem lehet nemzeti konzultáció alapján kezelni.  

Legitim egyébként az a vita, hogy ma az elsődleges veszteség minimalizálására kell-e inkább törekedni, ami határzárásokkal, intézménybezárásokkal jár, s aminek természetes következménye a gyárbezárás, a munkanélküliség, illetve az ebből fakadó pszichológiai problémák. A problémát szerintem az okozza, hogy épp most, a vita hevében jelentkeznek nagyobb hullámban az irracionális elméletek, amelyek segítségével az interneten tömegeket igyekeznek mozgósítani a maszkviselés, a vírus és a vakcina ellen. És erre a veszélyre a döntéshozók közül kevesen figyelnek.

Egyre nő a koronavírus-vakcinával kapcsolatos szkepszis, amiben elsősorban a Gödény György-féle közszereplőknek van szerepük, ugyanakkor a kormányzati kommunikáció hiányának is. Az egészségügyi felvilágosítás és a transzparens kommunikáció hiánya révén, teret nyernek ezek az irracionális elméletek. Ez pedig aláaknázhatja a járvány elleni védekezést. Hiába mondja azt Orbán Viktor, hogy rövidesen jöhet a vakcina, ha addig az alkalmi érdekcsoportok annyira lebutítják a társadalmat, hogy az elkészült vakcinával majd kevesen lesznek hajlandóak beoltatni magukat. Ráadásul a kormány következetesen azt kommunikálja, hogy nálunk jobb a helyzet, mint Nyugat- Európában, ami egyértelműen nem igaz.

– Mindez azért is érdekes, mert egy globális felmérés szerint, egy éve még az unión belül Magyarországon és Lengyelországban volt a legmagasabb az oltásokba vetett bizalom. Mi okozta a bizalom elvesztését?

– A közvélemény nagyon gyorsan és könnyen változik. Nem ugyanaz ráadásul a két vélemény.  Ha majd valóban lesz már vakcina, akkor kézzelfoghatóvá válik, hogy az „absztrakt” gyanú az ismeretlen medicinával szemben mennyire időtálló. Ha majd elkészül a védőoltás, ha már elérhetővé válik, akkor a szkeptikusok száma bizonyosan csökkenni fog. 

Addig viszont – a jelek szerint – folyamatosan nő Magyarországon a vírustagadók aránya, illetve a vakcina-ellenesek száma is. Az áltudománnyal foglalkozó szervezetek ugyanis rendre azon dolgoznak, hogy aláássák az egészségügy iránti bizalmat. Gyógyszer helyett nem haszontalan, saját készítésű vitaminnal kezelnék a járványt, és ez még a legártatlanabb megközelítések egyike. Emiatt ma már egyre többen félnek nem csak az új, de a régi, bevált gyógyszerek mellékhatásaitól is. Eddig az volt a gyakorlat, hogy ha egészségügyi krízis érkezett, akkor az emberek többet költöttek gyógyszerre, ami a tudomány iránti bizalom jele volt. Idén viszont már felerősödött mindenféle orvosság-ellenesség, elsősorban a fiatalok körében. Ennek hatására újra megjelentek a már régen elfelejtett járványos betegségek.

(Az interjút teljes terjedelmében a Mozgó Világ novemberi számában olvashatják el)