A menekült „elit" Athénban: afgán újságírónők, bírónők és képviselőnők

HírKlikk 2022. január 29. 06:00 2022. jan. 29. 06:00

Fájdalmas múltról és bizonytalan jövőről meséltek Athénba menekült afgán nők az Euronews riporterének. Mit keres a görög fővárosban az afgán női elit, milyen nehézségekkel küzdenek, és merre tartanak.

Sosem jártam Afganisztánban. Sem a dari, sem a pastu nyelvet, a hivatalos afgán nyelveket nem beszélem. Férfi riporter vagyok. Szóval mit is keresek egy esős januári reggelen egy női menekülteknek és migránsoknak szánt központban Athénban, afgán nőkkel beszélgetve? – mondta az Euronews riportere, Julián López.

Néhány héttel ezelőtt bukkantam erre a történetre. Egy cikket olvastam, arról, hogy a görög főváros hogyan vált váratlanul azon afgán nők (és családjuk) központjává, akik a 2021 augusztusi tálib hatalomátvétel után Afganisztán elhagyására kényszerültek.

Azt olvastam, hogy ezeknek a nőknek a többsége bíró, ügyvéd, újságíró, vagy emberi jogi aktivista. Különböző segélyprogramok szervezték meg az evakuálásukat repülővel, és ők fedezik a mostani ellátásukat, alapvető szükségleteiket Athénban.

Kapcsolatba léptem az egyik helyi befogadó központtal, amely aktívan segíti ezeknek a nőknek és családjuknak az életét. A hely neve „Melissa", görögül „Beehive". Az afgán nők jogi segítséget, oktatást, pszichológiai támogatást, közösségi kapcsolatépítést és szociális interakciót keresnek itt.

A Melissa épületében, Athén egyik átlagos városrészében, belül színes falak vannak, rajtuk rajzok és fotók amelyek afgán menekült nőket ábrázolnak. Amint megérkezem, egy nappaliba visznek, az asztalon sütemény és mandarin. Különböző nők alig várják, hogy megosszák velem a veszteségeik történetét.

Család és barátok elvesztése. Munkahely, fizetés, függetlenség és önbecsülés elvesztése. Bujkálni kényszerültek. És még mindig sokkhatás alatt állnak. Az egész napomat arra szánom, hogy őket hallgassam.

„Minden álmomat elsöpörték egyetlen éjszaka alatt"

Hasina egykori bíró, elmeséli, hogyan engedte szabadon a tálib hatalom azokat a bűnözőket, akiket ő ítélt börtönbüntetésre, és akik most bosszút akarnak állni. „Nem tudtam kilépni a házból. Megöltek volna, vagy a gyerekeimet, vagy elrabolják őket" – mondta.

Homa Ahmadi az afgán parlament tagja volt. Öt hétig bujkált. Szerinte egyetlen országnak sem kellene elismerni a tálib rezsimet, amíg nem alakítanak befogadó kormányt, amely garantálja a gyermekek jogait, a nők szabadságát és munkához való jogát.

Nilofar 26 éves, két gyermekével menekült el Afganisztánból. A kisebbik még csak nyolc hónapos. Jogi és politológiai diplomát szerzett, újságíróként dolgozott. „Először az apáinkkal és a bátyáinkkal, a tradicionális afgán társadalommal kellett megküzdenünk, hogy jogunk legyen dönteni a ruháinkról, a fátyolról és a kendőkről. Az elmúlt húsz évben elértük a célunkat. Aztán a tálibok visszatérésével mindent elvesztettünk. Voltak álmaim magamnak, a gyerekeimnek, és a népnek… Mindet elsöpörték egyetlen éjszaka alatt."

Fariba – aki a valódi nevét nem akarta elárulni – szintén bíró volt, de nem akar a múltról beszélni, mert azt mondja, túl fájdalmas. Inkább megmutatja nekem kevés tulajdonának egyikét, amit magával hozhatott: a tradícionális afgán ruhát. „Ez a ruha az afgán nők identitását mutatja be. Minden országnak megvannak a saját szimbólumai. Afganisztánban a nyelv és a zászló után az egyetlen dolog, ami a világ számára bemutatja az afgán nőket, az ez a ruha" – meséli.

Nem véletlenül éppen ők a kiválasztottak

A nők többségének Görögország csak egy tranzitország. Néhányuknak már ajánlottak is menekültstátuszt Kanadában vagy Spanyolországban. A többiek Németországba mennének.

„A mögöttes ötlet az volt, hogy biztonságos teret biztosítsunk számukra, hogy felvehessék annak a munkának a fonalát, amelyet oly régóta végeznek Afganisztánban, és újra gondolkodhassanak azon, mit tehetnek a diaszpóra széttagoltságának elkerülése érdekében" – mondja a Melissa hálózat igazgatója és egyik alapítója, Nadina Christopoulou.

„Női politikusokról, újságírókról, bírákról beszélünk. Sokan gondolhatják, hogy ők az elit, az afgán nőknek csupán egy kisebbsége" – hívom fel az igazgató figyelmét.

„Én nem látom őket elitnek. A szerepeik, a társadalmi és politikai elhivatottságuk és aktivitásuk miatt választottuk ezeket a nőket, mert épp ezek tették nagyon kockázatossá a helyzetüket. Még most is azon vannak, hogy valahogy segítsenek és aktívak maradjanak" – fogalmaz az igazgató.

„Tudna példát mondani?" – teszem fel a kérdést.

„Majdnem egy héttel azután, hogy megérkeztek, beszéltek az Athéni Demokratikus Fórumon, és elmondták, hogy milyen erős volt számukra annak az afgán demokráciának az összeomlásáról beszélni, amelyet kemény munkával segítettek felépíteni, egy olyan országban, ahol a demokrácia ötlete megszületett" – mondja Nadina Christopoulou.

A görög kettős mérce menekültügyben

Ezek közül a nők közül körülbelül százan görög menekültstátuszért folyamodtak. A kérvényüket még vizsgálják. De ne felejtsük el, hogy van nagyon sok más afgán menedékkérő is, szétszórva az ország különböző menekülttáboraiban, miután maguk érkeztek szárazföldön vagy hajóval, és nem repülővel evakuálták őket – akik nem kapják meg ugyanezt a lehetőséget.

Az elmúlt hónapokban Görögország folyamatosan fokozta a biztonságot és az ellenőrzést Törökországgal közös tengeri és szárazföldi határain, amelyek a legtöbb afgán migráns fő belépési útvonalai.

Kettős mércét alkalmazó megközelítés, amelyet a görög kormány nyíltan vállalt – állítja migrációs politikáért felelős államtitkár. A menekültügyi minisztériumban találkozom vele.

„Az elmúlt két, két és fél évben Görögország követte a szigorú, de a mi szemszögünkből fair migrációs politikát. Ebben az értelemben, bár szigorítottuk a szabályokat, természetesen az uniós irányelvek és szabályozások keretein belül, de ez nem jelenti azt, hogy az országunk elfeledkezett volna a humanitárius megközelítésről" – fogalmaz az államtitkár.

Minden afgán nő, akivel találkoztam, azt mondta, ideje számukra továbblépni.

Egy újságíró, Khatera Saeedi, egy nemzetközi szervezetnek dolgozott. Két gyermekével és anyukájával érkezett Athénba. Egy emberjogi aktivista, akit szintén üldöztek a tálibok. Neki már határozott elképzelései vannak a jövőről.

„Kanadába fogok menni, megerősítem az oktatásomat, a tapasztalatomat, a tudásomat, és visszamegyek Afganisztánba erősebben, mint valaha, sokat fogok dolgozni a népért" – fogalmazott a menekült nő.

Forrás: Euronews