A nemzet közös nyaralóhelye került veszélybe

Csanádi Dávid 2020. július 25. 07:15 2020. júl. 25. 07:15

Az MSZP három kérdésből álló népszavazásra készül a Balaton védelmében, ami látva a nagy érdeklődést kiváltó aláírásgyűjtési akciót, tömegeket mozdíthat meg. Kunhalmi Ágnest, a párt választmányi elnökét kérdeztük a népszavazással kapcsolatban.

– Látványosan jelent meg az ellenzék a Balatonnál.

– A Balaton már nagyon régen mindenkié: a szegényektől a gazdagokig, a kétkezi munkásoktól az egyetemi tanárokig mindenki egyaránt nyaralhatott ott, fürödhetett, megtalálhatta az igényeinek és pénztárcájának megfelelő pihenési lehetőséget. Senki sem szorult ki a fürdőzésből, a vízparti kikapcsolódásból. Most azt láthatjuk, hogy egy olyan rossz folyamat indult el, amelyben egymás után számolják fel azokat a területeket, ahol ez lehetséges. A kempingek jelentős része már Mészáros Lőrinc tulajdonában van, több mint tíz szálloda is az övé. Jachtkikötők, golfpályák, borászatok – lassan mind a kormányközeli oligarchákhoz tartoznak. Ezzel a magyarok közös nyaralóélménye, ha úgy tetszik, a nemzet közös nyaralóhelye került veszélybe. Ezért kezdtünk aláírásgyűjtést is. Nagyon sokan panaszkodtak, de enélkül is látványos a NER-oligarchák térfoglalása a tó környékén. A vitorláskikötők egymás után vándoroltak magántulajdonba, a szabadstrandok fizetőssé váltak, és elkezdődött a Balaton ökológiai egyensúlyának felbomlása is, ami már környezetvédelmi probléma.

– Ez nem most kezdődött…

– Természetesen nem. 2016-ban változtatták meg úgy a Balaton-törvényt, hogy egyre könnyebb legyen építkezni a tóparton, a fakivágások, a nádasok felszámolása, a tópart feltöltése mind ennek a következménye. Mindenhol építkezési előkészületek zajlanak, és mi is érzékeltük, hogy ez mekkora gondot okoz. Féltünk attól, hogy mind az ott lakók, mind a nyaralni vágyók egyre jobban kiszorulnak a Balaton adta lehetőségekből. Ezért volt szükség az aláírásgyűjtésre.

– Hogyan lett az aláírásgyűjtésből népszavazás?

– Azért indítottuk el most a népszavazást, hogy megelőzzük az említett folyamatok beteljesedését. Ne legyen a Balaton csak a NER oligarcháinak, az új jobboldali tőkés osztálynak a tulajdona, akik lényegében állami adóforintokból és európai uniós pályázati pénzekből szerzik meg a területeket, ingatlanokat, üdülőket, szállodákat, kikötőket, kempingeket, aztán szintén a magyar és az európai adófizetők pénzén felújítják, majd átjátsszák saját maguknak. Ez összefogást igényel.

– Az azért nem mindig valósul meg…

– Ez más helyzet. Szerintem a Balaton nem lehet bal- vagy jobboldaliság kérdése. Az elmúlt időszakban több fideszes polgármester is felemelte hangját ezzel kapcsolatban. Voltak olyan tókörnyéki polgármesterek, akik lemondtak, mert már nem bírták azt a nyomást, amelyet a Fidesz rájuk gyakorolt a beépítésekkel kapcsolatban. Most nem az történik, hogy köztársaságpártiak állnak szemben a Fidesszel, hanem a Fidesz oligarcháival és Orbánnal áll szemben mindenki más. Nem véletlen, hogy miután elindítottuk az aláírásgyűjtést, gyakorlatilag minden ellenzéki párt megfogalmazta Balaton-projektjét, amit nagy örömmel láttunk.

– A közelmúltban a legtöbb népszavazási kérdést elkaszálták. Ez átmehet?

– Nagyon bízunk abban, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hitelesíti a kérdéseket. Három kérdés lesz, igyekeztünk úgy feltenni azokat, hogy megfeleljenek a törvényben előírt követelményeknek, így az egyértelműségi kritériumoknak is. Reméljük, hogy nem politikai alapon bírálják majd el azokat. Jövő héten beadjuk a kérdéseket és aztán kiderül.

– Ha átmegy, lát esélyt arra, hogy lesz egy országos népszavazás?

– Ez országos ügy, mert a Balaton mindannyiunké. Ez a szlogenje az egész kampánynak, és így is van: a Balaton határtól határig mindenkié. Az emberek értik és tudják, hogy miről van szó, és érzik a veszélyt. Múlt héten, a lőrinci piacon is olyan sokan írták alá, hogy vissza kellett mennünk újabb ívekért. Politikusok, politikai rendszerek jöttek-mentek, de abban mindenki egyetértett, hogy a Balaton természeti örökség, és társadalmi hovatartozástól függetlenül, mindenkinek helye van a partján. Ez a közmegegyezés 2010 után bomlott fel, ami gyakorlatilag egyre inkább harctérré változtatja a tó környékét.

– El tudja képzelni, hogy lehet akkora nyomást gyakorolni a kormányra, hogy változtasson a folyamaton, mint annak idején az olimpiával kapcsolatban? 

– Egyértelműen el tudom képzelni. A Balaton olyan közügy, amit a túlnyomó többség ért, látja a veszélyt és egyformán fontosnak tart.