A Néppárt újra keblére öleli Orbánt
Az Európai Tanács két napja még fokozta a magyar kormányra nehezedő nyomást, a konzervatív pártcsalád felől viszont az enyhülés jelei érkeznek, ily módon Orbán Viktor újból beleszólhat az uniós politikába. Olyannyira, hogy valamelyik embere még vezető pozíciót is kaphat a Néppártban - írja a Spiegel cikkét szemléző Népszava.
A lap szerint a hivatalos állásfoglalás az EPP részéről az, hogy a novemberben megüresedő alelnöki poszt a Fideszt illeti meg, noha a párt tagságát az EP-választás előtt felfüggesztették, a többi közt a magyar igazságügy reformja miatt, illetve azért, hogy javuljanak a régi-új frakcióvezető, Weber esélyei a Bizottság elnöki tisztére.
Ám most úgy néz ki, hogy leomlik a tűzfal, hiszen Járóka Lívia már korábban alelnök lett Strasbourgban, de igazából a novemberi szavazás mutatja meg, miként is áll a viszony az európai kereszténydemokraták és a magyar tagpárt között. Nagyjából akkor lát majd napvilágot a Bölcsek Tanácsának jelentése arról, mennyire vannak összhangban a magyar közállapotok a Néppárt értékeivel. Egyes sajtóértesülések szerint az értékelés igencsak kedvező lesz Orbán számára.
De már fontos jelzés lesz Trócsányi László meghallgatása is. Az EPP meglehetősen visszafogottan áll hozzá a kérdéshez, mondván, hogy a jelölt még csak nem is tagja a Fidesznek, bár sok más képviselő meg akarja buktatni a vitatott magyar igazságügyi változások véghezvivőjét. Weber tegnap korrekt eljárást sürgetett a leendő biztos részére.
Két napja az Európai Tanács ülésén a franciák és a németek jelezték, hogy fennmaradtak aggályaik a magyar jogállam miatt, ennek megfelelően voltak agresszívak a hivatalos magyar képviselők az üléstermen kívül. De Finnországgal az élen más tagállamoknak is elegük van a magyar demokrácia visszaszorulásából. A helyzet kényes Orbán szemszögéből, mert az ellenfelek láthatóan el vannak szánva arra, hogy szükség esetén akár a pénzcsapot is elzárják.
A német vezetés egyértelműen azt akarja, hogy egy új mechanizmus segítségével a demokratikus normák teljesítésétől tegyék függővé a brüsszeli anyagi támogatásokat. Németország amellett van, hogy az új rendszerben a Bizottság javasolja a pénzek megvonását, ha valamely tagállam módszeresen megsérti a jogállamot és utána az Európai Tanácsban automatikusan menjen át az indítvány, ha csak nem szavaz ellene 15 olyan tagállam, amely az európai lakosság legalább 65 százalékát képviseli.
Bennfentesek szerint a magyarok és a lengyelek ezzel szemben azt akarják, hogy minden esetben minősített többség hagyja jóvá az előterjesztést. Akkor ugyanis könnyebb volna megszervezni a blokádot. Brüsszelben abból indulnak ki, hogy a viszály a jövő év 2. felében, tehát a német EU-elnökség idején csúcsosodik ki.
